Fotó: BVOP

Emberi tartózkodásra alkalmatlan körülmények várják a Gyorskocsi utcai fogdában nemcsak a rabokat, de az őröket is – állapítja meg az ombudsman jelentése. Székely László törvénymódosítást sürget, mert sérülnek az előállított, ám büntetőeljárás alatt még nem álló emberek jogai. A Helsinki Bizottság szerint naivitás, sőt tudatlanság azt gondolni, hogy önmagában a szigorú büntetés, az embertelen körülmények hatására majd varázsütésre megváltozik valaki, és egyszer csak elkezd „tisztességes” ember módjára viselkedni.

Az úgynevezett OPCAT-ellenőrzés során az alapvető jogok biztosa két olyan budapesti fogdát is megvizsgált, ahol az őrizetesek, illetve bizonyos esetben az előzetes letartóztatásban lévők általában rövid ideig tartózkodnak (Az OPCAT az Egyesült Nemzetek Szervezetének [ENSZ] kínzás elleni egyezményének jegyzőkönyve – a szerk.).

Gyorskocsi utca

Nemcsak a fogvatartottak élnek elfogadhatatlan körülmények között, de az őröket is borzasztó állapotok várják a pihenőkben és az irodákban a Belügyminisztérium (BM) által fenntartott Gyorskocsi utcai fogdában, amely emberi tartózkodásra alkalmatlan – állapította meg az ombudsman jelentése, melyet a Magyar Nemzet hozott nyilvánosságra.

Az épület működő részeiben a zárkák két-, illetve háromágyasak: a kétszemélyesek kevesebb mint 6 négyzetméteresek, a háromágyasok alapterülete pedig alig haladja meg a 8,5 négyzetmétert.

Az őrizetesek fogva tartásának körülményei jogszabályt sértenek: az egy fogvatartottra jutó mozgástér nem éri el a három négyzetmétert. A falakon zsírnyomok vannak, a linóleum több helyen feljön a padlóról. A zárkákban nincs külön vécé és zuhanyzóhelyiség, a fogvatartottak közös fürdőt használnak, ahol jelentős beázások nyomai, kosz és penésznyom látható. A zárkákban az ágyak végén rögzített, éles szélű, balesetveszélyes asztalok találhatók. A fogdához tartozó sétaudvarok közül két, úgynevezett sétabokszban is több centiméter magasan áll a víz.

Székely jelentése szerint a Gyorskocsi utcában a személyzet munkavégzéséhez a legalapvetőbb feltételek sincsenek meg, a fogda területe huzamos emberi tartózkodásra alkalmatlan. A személyzeti helyiségek és a konyhák állapota is leromlott, az őrök pihenésére szolgáló egyik kis terem ablaka tűzfalra néz, ezért nagyon gyér a természetes megvilágítás. A személyzeti öltözőben kevés a mozgástér, az öltözőszekrények közötti szűk térben nem lehet közlekedni, ha a szekrények ajtaja nyitva van. A személyzeti zuhanyzó is rossz állapotban volt, a világítótesteken nincs bura, a lámpákban több helyen csak egyetlen villanykörte ég.

Az őrparancsnok irodájában lévő megfigyelő monitorok is rendkívül rossz állapotúak, több monitoron szinte semmi sem látszik. A számítógépeken nem lehet tárolni a felvételeket, vagyis később nem lehet felhasználni azokat egy esetleges bántalmazás miatt indult büntetőeljárás során, ráadásul vannak olyan területek – például a lépcsőfordulók –, amelyeket nem „lát” a kamera – írja az orgánum.

Az intézményben a nap 24 órájában dolgozik egy orvos és egy ápoló. Szabadság, valamint a tömeges előállítások okozta nagy munkateher esetén előfordul, hogy az orvosnak vagy az ápolónak egyhuzamban 24 óránál is többet kell dolgoznia.

Aradi utca

Az Aradi utcában sem sokkal jobb a helyzet. A zárkák kevés természetes fényt kapnak, a közös fürdőhelyiségben a falak és a berendezés penészes. A személyzeti iroda és pihenőhelyiségek sem kapnak elegendő természetes fényt, az első emeleten az őrök pihenésére szolgáló egyik helyiségnek pedig egyáltalán nincs ablaka. Az Aradi utcai fogdában 15 zárkában 36 ember fér el.

Ha vényköteles gyógyszer kell, írány a kórház, vagy a fogvatartott lakása

A fogdába történő elhelyezést megelőzően a fogvatartottak orvosi vizsgálaton esnek át, amelynek során nyilatkoznak arról, hogy szednek-e valamilyen gyógyszert, az orvos azonban nem írhat fel vényköteles tablettát. Ha a fogvatartott otthonában van a szükséges gyógyszerből, rendőri kísérettel hazaviszik, hogy magához vehesse, más esetben a beteget kórházba szállítják, és a kórházi orvos írja föl az orvosságot. A bonyolult eljárás szükségtelen és indokolatlan, hiszen a jogszabály lehetőséget ad arra, hogy az intézet orvosa felírja a szükséges gyógyszert.

Az orvosi vizsgálatnál a kíséretet ellátó rendőrök is jelen vannak, ami a biztos szerint befolyásolhatja a rendőri alkalmazásban álló orvos szakmai döntését, hiszen a fogvatartottaknak esetlegesen bántalmazásból eredő sérüléseikről is nyilatkozniuk kell. Székely László szerint a független orvosi döntés érdekében a vizsgálatot rendőr távollétében, vagy oly módon kell elvégezni, hogy a rendőri kíséret hallótávolságon kívül, legfeljebb látótávolságban legyen.

Az elhelyezés előtt a fogvatartottak írásbeli tájékoztatót kapnak jogaikról, de a látogatás idején szóbeli tájékoztatás ezzel kapcsolatban nem hangzott el, pedig a befogadásra várók között írástudatlan személy is volt, aki csak a nevét tudta lebetűzni. Ez ugyancsak jogszabálysértő, ha ugyanis az őrizetes írni, olvasni nem tud, a tájékoztatást szóban – két tanú jelenlétében – kell elvégezni, és annak megtörténtét írásban kell rögzíteni.

Hozzáférhető személyes adatok

A személyes adatok kezelésével is súlyos gond van: az orvosi vizsgálat eredményét tartalmazó orvosi szakvéleményt az őrizetesek többi irata között, oly módon tárolják és kezelik, hogy ahhoz a személyzet tagjai korlátozás nélkül, bármikor hozzáférnek. Az ellenőrök több, elhelyezésre váró fogvatartottal is beszéltek, és az derült ki, hogy a bánásmódra vonatkozó panaszok az előállítás során eljáró rendőri szerveket érintik.

Az egyik fogvatartottat például – elmondása szerint – hajnali fél négykor előállították, majd nyolc órán keresztül ült egy széken, mire délután háromkor kihallgatták. A Gyorskocsi utcai fogdába következő éjszaka vitték, addig nem kapott sem enni, sem inni. Bár már az előállítóban megadta az édesanyja elérhetőségét, ennek ellenére őt csak a délután értesítették.

Kegyetlen bánásmód

A Gyorskocsi utcai intézmény által készített jelentés szerint a fogvatartottak 19 alkalommal panaszoltak a fogdai elhelyezést megelőző rendőri bántalmazást. A panaszok rendőrök által elkövetett ütlegelésre, rugdosásra, megtaposásra, fájdalmas bilincselésre, arccal az aszfaltra nyomásra, az ujj hátracsavarására, bottal ütésre, vízzel leöntésre, vesébe térdelésre, ököllel megütésre vonatkoztak. Két panaszos azt mondta, hogy más bűncselekmények beismerését akarták kikényszeríteni a rendőrök belőle az ütlegeléssel. A panaszok többségében vagy nem történt intézkedés, vagy a parancsnoki kivizsgálás azt állapította meg, hogy „a rendőri intézkedés és a kényszerítő eszközök alkalmazása jogszerű és arányos volt” – írja a lap.

A fogvatartottak 2014-ben öt, 2015-ben hét esetben éltek panasszal rendőri bántalmazás miatt az Aradi utcai fogdán. Itt az egyik fogvatartott például arról számolt be, hogy az előállításánál a rendőrök ráléptek a nyakára és így fényképezték magukat, eltörték a szemüvegét.

Egy külföldi állampolgár (feltehetően egy migráns) arról beszélt a vizsgálócsoportnak, hogy épp a magyar–horvát határnál álló vonaton pihent, amikor őrizetbe vették. Az általa rendőrnek vélt személyek megütötték az arcán, hátratekerték a kezét, a földre szorították. A rendőrautóban megbilincselték, majd a szemére sötét szalagot tettek, ezután Budapestre hozták, de kihallgatása során már jelen volt tolmács és ügyvéd is.

Jogszabályt kell módosítani 

Az ombudsman jogszabály-módosítást sürget, a fogvatartottak egészségi állapotára vonatkozó adatok kezelése ügyében pedig a Nemzet Adatvédelmi és Információs Hatósághoz (NAIH) fordult.

Székely László hangsúlyozta: a jelenlegi jogi szabályozás nem biztosítja a büntetőeljárás alatt még nem álló, de a rendőrség által már előállított, fogva tartott személy számára a jogi képviseletet és a hozzátartozó értesítését, ezért felkérte a belügyminisztert és az igazságügy-minisztert, hogy úgy módosítsák a rendőrségről szóló, valamint a büntetőeljárásról szóló törvényt, hogy az a jövőben lehetőséget biztosítson a fogvatartottnak hozzátartozója haladéktalan értesítésére, ha ez nem veszélyezteti az intézkedés célját.

Ugyanígy azt is törvényben kell rögzíteni, hogy a fogvatartott az elhelyezést követően jogi képviselőjét is haladéktalanul értesítheti, ha pedig ezzel nem él, részére kirendelés útján kell a jogi képviseletet biztosítani.

Az ombudsman ezenfelül arra is kérte a Belügyminisztériumot, mint a Gyorskocsi utcai fogda fenntartóját, hogy gondoskodjon az intézmény, különösen a sétaudvar, teljes felújításáról és emberi tartózkodás céljára alkalmassá tételéről, valamint tegyék lehetővé, hogy a fogda orvosa a szükséges gyógyszert felírhassa a fogvatartottnak.

Fotó: BVOP

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala tavaly január óta végzi az úgynevezett OPCAT-ellenőrzéseket, amelyek célja a kínzás és az embertelen bánásmód megelőzése, a szabadságukban korlátozott emberek jogainak védelme. A korábbi jelentések számos visszásságot tártak föl egyebek a Merényi Gusztáv Kórház pszichiátriáján, a kaposvári Zita Gyermekotthonban, illetve a fiatalkorúak tököli börtönében.

Zsúfoltság

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (ECHR) már többször elmarasztalta Magyarországot a büntetés-végrehajtási intézetek túlzsúfoltsága miatt. Több száz olyan ügy van jelenleg is bíróság előtt, amely azért indult, mert az elítéltek panaszt tettek a fogva tartás körülményei miatt. Már eddig is sokba kerültek ezek az ügyek az államnak, de a kártérítések összege hosszabb távon akár milliárdos nagyságrendű is lehet. A Magyar Helsinki Bizottság adatai szerint 2014-ben 41%-kal több fogvatartott volt a bv-intézetekben, mint ahány fő befogadására alkalmas lenne az intézményrendszer. Az intézetek átlagtelítettsége 2008 óta folyamatosan növekedik, megtorpanás csak az utóbbi egy-két évben tapasztalható.

Alaptalan vélekedés, miszerint a kemény büntetés, az embertelen körülmények majd jól megtanítják a fogvatartottakat arra, hogy többé eszükbe se jusson bűnt elkövetni. A szabadságvesztés kiszabásának célja kettős: egyrészt a bűncselekményért járó megtorlás, másrészt az elítélt társadalmi beilleszkedésének és jogkövető magatartásának elősegítése. A kettős célrendszer nem véletlen és nem egyszerűen szivárványlelkű jogvédők lobbizása következtében szerepel a törvényben – írja a Helsinki Bizottság.

A fogvatartottak szinte mindegyike előbb vagy utóbb szabadul a börtönből, ezért neki és mindenki másnak is az az érdeke, hogy képes legyen beilleszkedni a társadalomba, és jogkövető magatartást tanúsítson. Naivitás, sőt tudatlanság azt gondolni, hogy önmagában a szigorú büntetés, az embertelen körülmények hatására majd varázsütésre megváltozik valaki és egyszer csak elkezd „tisztességes” ember módjára viselkedni. Évszázadokra visszanyúló megállapítás az, hogy önmagában a büntetés súlyossága – egy bizonyos mértéken túl – nem alkalmas arra, hogy visszatartsa az embereket a (további) bűncselekmények elkövetésétől. Sőt, a börtönkörülmények önmagukban is káros hatással vannak az elítéltek személyiségére, amit nagyon nehéz orvosolni – magyarázza a jogvédőszervezet.