A függetlenként a veszprémi időközi parlamenti választáson győztes ellenzéki politikus visszautasítja a cigányozás vádját. Kész száz nap türelmi időt kér mindenkitől. Úgy véli: a Fidesz és a Jobbik a Keletet, ő a Nyugatot jelenti. A Jobbik-veszélyt valós problémának tartja, de azt mondja: van három év egy nyugatos alternatíva fölépítésére. Kész egyelőre nem alapít pártot, viszont szeretné a nyugati demokráciák alapját jelentő szabadság eszméjével megismertetni az országot, mert – mint fogalmaz – ezzel kapcsolatban óriási hiátus van a magyar társadalomban.

Budapest Beacon: Sokan támadták egy öt évvel ezelőtti posztja miatt. Jól kiragadok a szövegkörnyezetéből csak egy-két mondatot: „Republikánus is vagyok, mert nem hiszem, hogy mindent a gazdagoknak kéne fizetni, s közben az ország fele meg segélyekből éljen. […] Lehet, hogy hasznosabb tagja a magyar társadalomnak, mint aki segélyért szül gyereket […].” Ez nem kódolt cigányozás? Nem állítom, kérdezem. Mindenesetre többen annak értelmezték.
Kész Zoltán: Abszolút nem cigányozás. Arról van szó, hogy teljesen más segélyrendszerben hiszek, mint ami ma Magyarországon létezik.

BB: Azt is írta, hogy „radikális is vagyok, mert nem hiszek a segélyezésben, sőt még az esélyegyenlőségben sem”.
K. Z.: Mivel az emberek különbözőek, nem hiszek az egyenlőségben. Az egész világ színes. Aki egyenlőséget akar, az – mint ahogy azt írtam is ugyanott – menjen el Észak-Koreába.

BB: Azzal egyetért, hogy – bár esze ágában sem volt cigányozni – az idézett kijelentéseit lehet cigányozásként is érteni? Leginkább azt, hogy „segélyért szül gyereket”.
K. Z.: Én nem értem cigányozásnak. Hogy ki hogy kódolja, az mindenkinek a saját problémája.

BB: Ha nem cigányozás, később miért vette le ezt a bejegyzését a világhálóról?
K. Z.: Ez egy személyes angoltanári blog volt, évekkel ezelőtt vettem le, nem most.

BB: Simicska Lajos hogy segítette a kampányban? Úgy hírlik, a Veszprém környéki falvakban a fideszes keménymag jelentős része otthon maradt, és ebben nagy szerepe van az Orbán-Simicska konfliktusnak.
K. Z.: Elképzelhető, hogy az Orbán-Simicska konfliktus is egyik oka lehet a sikeremnek. Nem föltétlenül az Orbán-Simicska konfliktus miatt, de az biztos, hogy a fideszesek egy részének elege van a kormányzásból. Érdemes viszont megnézni a hárskúti eredményeket, mert ott Simicskának komoly érdekeltsége van – tehát a kérdésben szereplő állítás alapján azt gondolhatnánk, hogy Hárskúton győztem. Az igazság viszont az, hogy ott kormánypárti ellenfelem tönkrevert. Ez tehát cáfolja az azt az elméletet, hogy Simicska közvetve nekem dolgozott.

BB: Eddig inkább liberális oldaláról ismerhettük. A keddi budapesti flashmobon viszont említette a négymillió, a létminimumon vagy az alatt élő embert. Ez szociális érzékenységet jelent?
K. Z.: Az elmúlt szűk öt év felelős azért, hogy négymillió szegény ember van Magyarországon, s közülük egymillió mélyszegény. Ennek az elmúlt szűk öt évnek a történései bizonyos rétegek, de nem az egész ország gazdagodását segítették. Ha az ország erős gazdasági alapokon állna, az erős nemzetet teremtene, és nem lenne négymillió szegény ember Magyarországon. Mint ahogy keddi beszédemben mondtam is, erős gazdaság teremt erős nemzetet.

BB: Szóval: szociálisan érzékeny? Azt gondolná önről az ember, hogy hardcore angolszász klasszikus liberálisként nem a szociális érzékenységről ismerszik meg. A keddi beszéde viszont szociális érzékenységről tanúskodott.
K. Z.: Van egy ideológia, amiben hiszek, ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy az országnak mire van szüksége. Tisztában vagyok azzal, hogy egyik pillanatról a másikra nem lehet radikális változásokat bevezetni. Először a gazdaságot kell rendbe tenni, és fokozatosan, lépésről lépésre megszűnhetnek azok a problémák, amelyek azt eredményezték, hogy négymillió szegény ember él ma Magyarországon.

BB: Én aztán nem akarom a Fideszt védeni, viszont 2010. május 29-e előtt is volt szegénység Magyarországon.
K. Z.: Kétségkívül. Viszont nem annyian voltak szegények, mint most. Nézze meg az Eurostat idevonatkozó adatait. Az elmúlt közel öt év vezetett ide. Másik, ugyancsak súlyos probléma a kivándorlás: az elmúlt öt évben elment félmillió ember. Orbán Viktor a bevándorlást láttatja problémának, holott nem a be-, hanem a kivándorlás a probléma.

BB: Arra számítottam, hogy Némedi és ön megszerzi az összes érvényes szavazat legalább nyolcvannyolc-kilencven százalékát. Annyiban az Ózd-szindróma megismétlődését vártam, hogy van a fideszes jelölt és a fideszes jelölt egyetlen esélyes kihívója, így aki kormánypárti, az Némedire szavaz, aki meg nem, az önre. Ketten együtt azonban csak hetvenhat százalékot kaptak, a Jobbik jelöltje, Varga-Damm Andrea meg – bár nyilvánvaló volt, hogy semmiképpen sem győzhet – egyhetedet. Ez nem nagyon veszélyes? A felszínes látszat ellenére mindez nem vetít elő egy jobbikos áttörést?
K. Z.: Veszprémben alacsony volt a jobbikos jelöltre szavazók aránya, a falvak húzták föl egyhetedre.

BB: Ők is ugyanolyan választópolgárok, mint akik Veszprémben laknak. Országos szinten 2018-ra vetítve nem egy hatalmas veszéllyel állunk szemben?
K. Z.: Ez mindenképpen egy valós probléma.

BB: Hogy lehet kezelni ezt a kérdést – különös tekintettel a demokrata pártok impotenciájára?
K. Z.: Föl kell építeni azt az alternatívát, amely miatt az emberek nem a Jobbikot, de nem is a kormánypártokat választják 2018-ban. Óriási az ellenzék felelőssége – de a civilszervezeteké is.

BB: Az öné is?
K. Z.: Persze. Én is az ellenzékhez tartozom.

BB: Egy, még a választás előtt adott interjújában az idevonatkozó kérdésre nem mondta kerek perec, hogy nem alapít pártot. Alapít egy pártot, amely az előtt az ön által említett alternatívát jelentené? Túl vagyunk a választáson, megmondhatja nyugodtan.
K. Z.: Nem gondolkodom pártalapításban. Kérek száz nap türelmi időt, hogy fölmérjem, miért olyan a magyar politika, amilyen, mit lehet csinálni az Országgyűlésben, kikkel lehet együttműködni. Ezt követően visszatérhetünk azon konkrét ügyekre, melyek mentén tudok politizálni, kikkel tudok együttműködni. A civilségből belecsöppentem a politikába. Óriási kihívás.

BB: Apropó, kikkel tud együttműködni: közvetlenül azután, hogy kiderült a győzelme, adott egy villáminterjút, amelyben arról beszél, hogy mely pártokkal működne együtt. Meglehetősen dodonai módon fogalmaz, és akár úgy is érthetőek a szavai, hogy a Fideszt demokratikus pártnak tartja. A Fidesz demokratikus párt?
K. Z.: Eredetileg azt mondtam, hogy minden olyan ügyben, amely Veszprémnek és a választókerület másik huszonnégy településének jó, együtt tudok velük működni.

BB: A Jobbikkal is?
K. Z.: Örülnék, ha lenne a Jobbiknak olyan indítványa, amely előrelendíti az ország – és azon belül a veszprémi választókerület – szekerét, de én a Jobbiktól az elmúlt években ilyen indítványt nem láttam.

BB: Az előző kérdésemre visszatérve: a Fidesz demokratikus párt?
K. Z.: Demokratikus választáson jutott az Országgyűlésbe.

BB: Megengedve, hogy így van, ilyen alapon a Jobbik is demokratikus párt.
K. Z.: Egy szélsőjobboldali pártot nem tudok elfogadni. Nekem teljesen mások az alapértékeim.

BB: Nemcsak a Fideszt, de a Jobbikot sem akarom védeni, mindenesetre a jogállamot nem a Jobbik, hanem a Fidesz gyalulta le. Szóval: a Fidesz demokratikus párt?
K. Z.: A választás demokratikus volt.

BB: A 2010-es nyilván. A 2014-es is?
K. Z.: A 2014-es is. A jogrendszert kétségkívül legyalulták, így alakult. Ezt kell visszacsinálnunk.

BB: Azt már többször is elmondta, hogy nem lesz egyik frakciónak sem tagja. Pártalapításon – egyelőre legalábbis – nem gondolkozik. Azon igen, hogy belép egy pártba? Leginkább a Modern Magyarország Mozgalomra gondolok, tekintettel arra, hogy – ahogy látom – a pártok közül leginkább a Moma vallja azt az ideológiát, amit ön. Fodor Gábor, Szabó Tímea vagy Gyurcsány Ferenc is független képviselő, ugyanakkor mindhárman párttagok.
K. Z.: Ha be akartam volna lépni a Momába, megtehettem volna.

BB: Volt ilyen megkeresés?
K. Z.: Nem. S egyáltalán nem áll szándékomban egy, már meglévő pártba belépni.

BB: Egy korábbi interjújában azt mondta, hogy képviselőként is marad civil. Ez azt is jelenti, hogy ön marad a Polgári Platform elnöke?
K. Z.: Még nem tudom. Össze kell ülnünk a Polgári Platformmal, és meg kell néznünk, hogy milyen lehetőségeink vannak.

BB: Nyilván tudja, hogy független képviselőként jóval kevesebb megszólalási lehetősége lesz, mintha tagja lenne valamelyik frakciónak. A szűzbeszédét mikor, miről és milyen formában – napirend előtti fölszólalás, interpelláció, azonnali kérdés, satöbbi – kívánja megtartani?
K. Z.: Március 16-án teszem le az esküt, de aznap még várhatóan nem szólalok föl. Erre a kérdésére is csak azt tudom egyelőre válaszolni, hogy kérek száz nap türelmi időt.

BB: Az október 26-án kezdődött őszi-téli tüntetéssorozatnak két nagy vonulatát vettem észre. Az egyik egy meglehetősen balos, antikapitalista irányzat, melyet a Most mi és a Nem némulunk el Facebook-közösség képvisel. Ők szervezték a november 17-i és a január 2-i tüntetést. Ezen irányzat hívei az egész elmúlt huszonöt évet en bloc lehúznák a klotyón. A másik, a Hatvanezren a magánnyugdíjukért és a Százezren az internetadó ellen Facebook-közösség által vitt vonal viszont fontosnak tartja a tulajdon szentségét és nem mossa egybe az elmúlt 4,8 évet az előtte volt 20,2-vel. Ők jegyezték a legelső, október 26-i tüntetést, aztán az eddigi legnagyobbat, az október 28-it, de a február 1-jeit is. Jól veszem észre, hogy önhöz a második irányzat áll sokkal közelebb?
K. Z.: Persze. Eleve ők voltak azok, akik fölkértek, hogy beszéljek a tüntetésükön – február 1-jén ez meg is történt. A február 24-i, a kétharmad végét ünneplő flashmobot is ők szervezték.

BB: Ők jegyzik a március 15-i tüntetést is. Azon fölszólal?
K. Z.: Még nem biztos.

BB: A Veszprémmel szomszédos választókerületben, Ajka-Tapolcán április 12-én ugyancsak időközi parlamenti választást tartanak. Ott azonban a veszprémi modellt zárójelbe teszik: Pad Ferenc személyében az MSZP és a DK saját közös jelöltet indít, a Jobbik viszont sokkal erősebb, mint Veszprémben. Ajka-Tapolca tuti bukta Pad számára? Ön függetlenként nyert.
K. Z.: Ajka-Tapolca hárompólusú, teljesen más a szerkezete, mint a veszprémi választókerületnek. Úgy látom, hogy Pad Ferencnek van győzelmi esélye. Az októberi önkormányzati választáson egy hagyományosan jobboldali városrész választókerületében nyert Ajkán öt szavazattal, ahol 2010-ben még kormánypárti győzelem született. Bár 2010 előtt mások voltak az önkormányzati választási kerületi határok, de arrafelé korábban sem nagyon termett babér a szocialistáknak.

BB: Megy Padnak kampányolni?
K. Z.: Igen. Megígértem, hogy segíteni fogok a kampányában.

BB: A meghirdetett 3×3-as programjában nincs benne a jogállam visszaállítása. Miért nincs?
K. Z.: Teljesen egyetértek azzal, hogy helyre kell állítani a jogállamot. Ez cél, de egyedül, független képviselőként nem föltétlenül én vagyok az, akin ez számon kérhető. 2018-tól viszont helyreállítjuk a jogállamot.

BB: Ehhez kétharmad kell, ami csak úgy jön ki, ha a Fidesz és a Jobbik együtt egyharmad alá megy. A mostani realitásokból kiindulva viszont vissza kell térnünk a Jobbikhoz: Nem látja a Jobbikot nagyon reális veszélynek?
K. Z.: Mint említettem, szükséges egy alternatíva létrehozása. Van rá három évünk. Az a föladatunk, hogy a kormányt leváltani szándékozó tömegek ne a Jobbikban lássák az erre alkalmas erőt. Direkt nem a „bal- és jobboldal”, hanem a „Nyugat és Kelet” kifejezést használom. A Kelet a Fidesz és a Jobbik, és mi, többiek vagyunk a Nyugat.

BB: Ezeket az eszméket, mint Nyugat, szabadság, jólét, mennyire fogja tudni függetlenként képviselni az Országgyűlésben?
K. Z.: A célom egyelőre az, hogy a 3×3-as programomat, vagy legalábbis nagy részét az elkövetkező három évben megvalósítsuk. Emellett nagyon fontosnak tartom, hogy a szabadság eszméjével megismertessük az országot. A szabadság eszméje a nyugati demokráciák alapja. Óriási hiátusa a magyar társadalomnak, hogy az emberek többsége nem tudja, mi az a szabadságeszme, és hogy a szabadság hová vezet. Ha az emberekkel beszélgetek, rájönnek, hogy ezekkel az eszmékkel ők is egyetértenek.

BB: S ha beszélget a szabadságról az emberekkel, azt is hozzáteszi, hogy a szabadság felelősséggel jár?
K. Z.: Persze, hozzáteszem. Nem lehet az embereknek hazudni. Nem lehet azt mondani, hogy mindent megoldanak helyettük. Ez a lényege a nyugati demokráciába, az euroatlanti értékekbe vetett hitnek.