Forrás: Helsinki Figyelő

A Magyar Helsinki Bizottság arra buzdítja a választópolgárokat, hogy menjenek el az október 2-i népszavazásra, és szavazzanak érvénytelenül. A jogvédőszervezet szerint érvénytelenül szavazni nem jogszabálysértő, a népszavazásban mintaországnak tekintett Svájcban például sokszor tíz százalék fölötti az érvénytelen szavazatok aránya.

„Utasítsa el a kényszernépszavazást: menjen el, és adjon le érvénytelen szavazatot!” – írja a Helsinki Bizottság.

„Vétkesek közt cinkos, aki néma: ha nem mondanánk el a véleményünket, cinkosságot vállalnánk egy hazug és rendkívül kártékony politikai manőverrel. Felelősségünknek érezzük, hogy megszólaljunk ebben a fontos közéleti kérdésben. Azért is, mert a kényszernépszavazás nem csupán a menedékkérőknek rossz, de nekünk, magyar állampolgároknak, a magyar társadalomnak is az. Ez a népszavazás a hazánk számára létfontosságú európai uniós együttműködést kezdi ki, és roncsolja a társadalmi szolidaritást” – hangsúlyozza a jogvédőszervezet.

A Magyar Helsinki Bizottság szerint a népszavazás célja, hogy elterelje a figyelmet az ország sorsát érintő valódi problémákról: az oktatás, az egészségügy, a munka világának válságáról, a kivándorlásról, a szegénységről és a korrupcióról.

„Magyarország lemarad és bezárkózik: a velünk együtt az Európai Unióhoz (EU) csatlakozó országok közül a második legszegényebbek lettünk. Ezt a referendumot a kormány kezdeményezte, és egyes egyedül a kormány politikai érdekeit szolgálja. Mindez a népszavazásnak, ennek a fontos demokratikus intézménynek a megcsúfolása” – magyarázzák.

A jogvédőszervezet szerint bár az állami hirdetések és plakátok azt harsogják – és a népszavazási kérdés maga is azt sugalmazza –, hogy szavazatainkkal valamiféle kényszerkvótát van lehetőségünk elutasítani, erről szó sincs. 2015 szeptemberében az uniós tagállamok minisztereiből, köztük a magyar kormány képviselőjéből álló Tanács hozott egy kötelező döntést a Görögországból és Olaszországból más EU-tagállamokba áthelyezendő menedékkérőkről. Ez azt írja elő, hogy 1 294 menedékkérő kérelmét Magyarországon kell megvizsgálni, vagyis minden hétezerötszázadik magyarra jut egy menedékkérő. Ez a Helsinki Bizottság szerint elhanyagolhatóan alacsony szám.

A népszavazási kérdés ráadásul nem egyértelmű, és jogi szempontból is értelmetlen – teszi hozzá a jogvédőszervezet.

Amikor Magyarország csatlakozott az EU-hoz, elfogadta azokat a szabályokat, amelyek alapján a közösség előírta, hogy Magyarországnak is részt kell vállalnia az egész kontinenst érintő probléma rendezésében. Amit az EU-ban már egyszer eldöntöttünk, azon nem változtathat a népszavazás – a fenti 2015-ös döntést a kormány maga is az unió bíróságán támadta meg.  A demokratikusan meghozott uniós döntéseket – amelyek meghozatalában országunk is részt vett – önkényesen nem lehet figyelmen kívül hagyni. Amit az EU még nem döntött el, azon sem tud a népszavazás változtatni, ugyanis az EU-ban a jövőre nézve nem született olyan döntés és nem is tárgyalnak arról, hogy kötelező kvótát írjanak elő. Se menekülteknek az EU-ba telepítéséről, se menedékkérőknek az EU-n belüli áthelyezéséről.  Ha lenne is ilyenről szó a jövőben, a döntéshozatalban Magyarország is részt venne, így nélkülünk nem is írhatna elő senki semmit – folytatják.

A szavazásra feltett kérdés nem tisztázza továbbá, kinek és mire adna felhatalmazást az igen szavazatok győzelme. „Ez jogi nonszensz” – írják. „Az állampolgárt arra kényszeríti, hogy szavazatával egy jogszerűtlen és értelmetlen kérdésre adjon választ. A hazug és sokmilliárdos kormánypropaganda pedig azt a hamis látszatot kelti, mintha itt „sorskérdésről” lenne szó, és azt sugallja, hogy aki nem a kormánynak kedves választ adja vagy távol marad a népszavazástól, az legalábbis felelőtlen, de még inkább hazaáruló” – teszik hozzá.

De akkor miről szól valójában?

A Helsinki Bizottság szerint bizonyos értelemben az ország jövőjéről. Úgy látják: a kormány számára kedvező eredményes népszavazás elmérgesítené Magyarország és az EU viszonyát. Az eredménytelen, a kormány számára kedvezőtlen eredménnyel záruló népszavazással viszont a társadalom jelezné a kormánynak: elutasítja a gyűlöletkeltést, és fontosnak tartja a társadalmi és európai szolidaritást, valamint az Európai Uniót.

A jogvédőszervezet azért nem az igenre szavazásra buzdít, mert nem hiszi, hogy rossz kérdésre lehet jó választ adni. Az „igen” szavazat növeli annak az esélyét, hogy érvényes lesz a népszavazás, mert a szabályok szerint a népszavazás akkor érvényes, ha a választópolgárok fele érvényesen „igen” vagy „nem” szavazatot adott le. Az érvénytelen szavazatok ellenben nem növelik az érvényesség esélyét.

Ennyi erővel persze a távolmaradásra is buzdíthatna a Helsinki Bizottság. Hogy mégsem így tesz, annak magyarázata, hogy szerintük a közügyekben való részvétel kiemelkedően fontos emberi jog, a demokrácia alappillére, ráadásul, aki távolmarad a referendumtól, arról nem lehet majd tudni, miért nem szavazott, az érvénytelen szavazat azonban megjelenik az eredményekben, méghozzá külön rovatban.

„Aki érvénytelenül szavaz, azt üzeni, hogy fontosnak tartja a népszavazásokat, szeretné, ha meghallgatnák az ő véleményét is, de ezt a kérdést értelmetlennek tartja, és ezért elutasítja” – indokol a jogvédőszervezet.

„Érvénytelenül szavazni nem jogszabálysértő. Ez a politikai véleménynyilvánítás legitim formája. […] A népszavazásban mintaországnak tekintett Svájcban sokszor 10 százalék feletti az érvénytelen szavazatok aránya” – teszik hozzá.

Aki érvénytelenül akar szavazni, a legegyszerűbb, ha a szavazólapon található mindkét, tehát az „igen” és a „nem” karikába is keresztet tesz, és így adja le voksát (képünkön).

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat: