A Digitális Erőmű Építése (2015). Fotó: Facebook

Úgy tűnik, hogy mintegy 3,7 milliárd forint uniós forrást pazaroltak el az ország egyik legnyomasztóbb iparvárosában. Az Ózdon felépült úgynevezett „Digitális Erőmű” üres polcokat, értelmetlen kiállításokat, és egy kihasználatlan konferencia-központot tud csak fölmutatni.

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Ózd Miskolctól negyven kilométerre északra található. A jelenleg 35 ezres lélekszámú város valaha a nehézipar fellegvárának számított, de a rendszerváltás után hanyatlásnak indult. A gyárakat bezárták, az emberek tömegesen hagyták el a települést, azok, akik mégis maradtak, alig kapnak munkát. Nem csoda, hogy Orbán Viktor miniszterelnök 2014-es látogatása alkalmával az összes lehetséges fejlesztést megígérte, ezek közül azonban sajnos nem sok minden valósult meg.

Az egyik ilyen ígéret a 2,5 milliárd forintos költséggel megépülő Nemzeti Digitális Archívum volt az egykori vasöntöde épületében. A tervek szerint ez adott volna otthont a magyar kultúra digitalizált kincseinek. Az persze sosem derült ki, hogy a munkán fáradozó mintegy ezer ember az ország 160 intézményből miért költözne a mindentől félreeső, autópályán elérhetetlen Ózdra.

A bejelentést követően hónapokig hallani sem lehetett a projektről, majd 2014 végén a Magyar Közlönyben megjelent a kormányrendelet két intézmény létrehozásáról a volt kohó épületeiben. Az egyik egy filmarchívum és tematikus élménypark, a másik pedig egy oktatási és módszertani központ, valamint digitális kiállítótér megalapítását tűzte ki célul. A projekt teljes költsége elérte a 3,7 milliárd forintot, amelynek nagy részét az Európai Unió (EU) állta.

Üres polcok, látogatók sehol

A 444 nemrég ellátogatott Ózdra, hogy megnézzék az elkészült projektet. Kiderült, hogy a korábbi, teljes kulturális anyag digitalizálására vonatkozó tervek nem valósultak meg. Az úgynevezett Digitális Erőmű épületét felújították, abban egy rendezvényközpont, egy kiállítótér és egy oktatási központ is helyet kapott, mégis úgy tűnik, az EU-s forrásokat teljesen feleslegesen pazarolták el. A „kiállítás” nagyjából egy végtelenített, céltalan filmvetítés emberekről, állatokról, híres sportolókról.

Az EU-s pénzek elherdálására utal az üres raktár is, amelyben az eredeti tervek szerint magyar filmek eredeti kópiáinak ezreit őrizték volna. Az épületben csak üres polcokat látni, de a hely amúgy sem alkalmas a különleges feltételeket igénylő filmtekercsek tárolására.

A magyar kormány 2016 júniusában, még a központ megnyitása előtt úgy döntött, hogy a filmarchívumot elveszi a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézettől (Manda), és a Vajna-féle Filmalapra bízza. Emellett arról is döntés született, hogy a Manda intézetét úgy ahogy van megszüntetik (Talán azért, hogy így megelőzzék az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálatát? – a szerk.) A szervezetet egyébként azért alapították, hogy egyetlen címen, egyetlen online felületen keresztül bárkinek elérhetővé tegye az állami kézben lévő digitalizált kulturális javakat, vagyis profi és amatőr filmeket, fotókat, reprodukciókat, hangfelvételeket és írott dokumentumokat.

Az orgánum beszámolója szerint a magyar film tematikájú élménypark sem jobb. A kiállított kosztümök és jelmezek nem eredetiek, egy tank kivételével. A túravezetők elmondták, miszerint eredetileg itt saját kisfilmeket forgathattak volna a gyerekek. Látogatók nincsenek, az egyetlen interaktív játék sajnos épp nem működött.

Összegezve, mit talált a 444 Ózdon:

• „egy továbbképző központot, ahol senki sem tart továbbképzést, csak aki hoz magával oktatókat és a vendégeinek épít egy szállodát
• benne egy totálisan értelmetlen, semmiről sem szóló kamu digitális kiállítással
• és egy filmtörténeti élményparkot, ahol semmi sem eredeti
• és semminek nincs értelme
• cserébe semmivel sem lehet szórakozni
• és eleve minek van az egész Ózdon, aminek semmi de semmi köze nincs a magyar filmtörténethez, ellentétben más településekkel, amiknek van
• viszont felépítettek egy eleve üresnek szánt gigaraktárat
• és a falakra a látogatókat végképp zavarba hozva lengyel nyelvű filmplakátokat akasztottak
• utóbbi két dolgot azért, hogy megvezessék az EU-t és kicsalják tőlük a pénzt.

Külön vicces, hogy a szemérmetlenségnek és a pénzkidobásnak ezt a cinikus emlékművét egy olyan nyomorult városban emelték, amiről ordít, hogy bármilyen kicsit is értelmes fejlesztés az éltető oxigént jelentené neki” – írja az orgánum.

„Egy szerencse, hogy a kivitelező legalább Garancsi István kormánynagytőkés Market Zrt-je volt” – teszik hozzá.

Nem ez volt az egyetlen alkalom, amikor az EU-támogatásokat kétes célokra költötték.