Az Európai Bizottság közzétette a 2015-ös, Magyarországról szóló országjelentését, mely tartalmazza a makrogazdasági egyensúlyhiány korrekciójára és megelőzésére vonatkozó mélységi áttekintést is. A hetvenoldalas jelentés részletesen taglalja Magyarország jelenlegi gazdasági helyzetét és előrejelzéseket is tartalmaz az ország 2016-os gazdasági környezetére. A teljes jelentés angol nyelven ide kattintva olvasható.

A 2014-es gazdasági növekedés az „ideiglenes jellegű ösztönző tényezőknek” köszönhető

A jelentés szerint a növekedést olyan ideiglenes jellegű ösztönző tényezők alakították, mint például a megnövekedett EU-alapok felhasználása, a támogatott hitelek, valamint a szabályozott rezsicsökkentés. Emiatt a Bizottság előrejelzése szerint a gazdasági növekedés lassulása várható, a 2014-es 3,3 százalékról 2015-ben 2,5 százalékra, illetve 2016-ra két százalékra csökken a növekedés, mivel az ideiglenes hatások kimerülnek.

„A jelenlegi negatív inflációs szint valószínűleg három százalékra fog emelkedni 2016 végére. A foglalkoztatottsági növekedési trend várhatóan megmarad, ami a magánszektornak köszönhető. A költségvetési hiány a várakozások szerint nagyjából a GDP 2,5 százaléka lesz 2014 és 2016 között, ami nem tűnik elegendőnek a jelentős adósságcsökkentéshez” – áll a jelentésben.

„Az utóbbi évek gyors fejlődése ellenére a külső eladósodottság továbbra sincs biztonságos szinten. A gazdaság – melynek hajtóerejét a folyó fizetési mérleg pozitív egyenlege adja – újraegyensúlyozása a válság óta folyik. A pozitív egyenleg tükrözi mind a tőkeáttétel-csökkentést, mind az EU-forrásoknak a gazdaságban vitt növekvő szerepét. Ezzel párhuzamosan romlott a finanszírozási oldal szerkezete, mivel a nettó külföldi közvetlen befektetés – különösen a zöldmezős beruházások – mértéke lelassult”– olvasható a dokumentumban.

Magas a kormányzati adósság szintje, folytatódik a tőkeáttétel csökkentése

„A magas szintű kormányzati adósság a magyar gazdaság fontos sebezhetőségi tényezője. A középtávú fenntarthatósági szimulációk azt mutatják, hogy az államadósság a kiinduló értékről indulva tovább csökken az elkövetkező évtizedben. Azonban az előre jelzett fejlődés fontos fiskális politikai kockázatokat rejt magában, és továbbra is jelen van egy esetleges gazdasági sokkhatás miatti sérülékenység kockázata” – így az országjelentés.

„A pénzügyi tőkeáttétel-csökkenés – amire jellemző a pénzügyi szektor magas szabályozási terhe, valamint a nem teljesítő hitelek magas aránya – folytatódott a nehéz gazdasági környezetben. A hitel-betét arányban tapasztalható esésre nagy mértékben szükség volt a mérleg helyreállításához. Mindazonáltal a tőkeáttétel-csökkenés módját és csatornáit – melyeken keresztül a tőkeáttétel-csökkenés megvalósult – komolyan befolyásolta a pénzügyi szektorra vonatkozó politika, különösen az adók magas volta. A támogatott hitelek, valamint az utóbbi időkben tapasztalható növekedés miatt a tőkeáttétel-csökkenés sebessége lelassult. A lassulás a várakozások szerint folytatódni fog a következő években is.”

A közmunkaprogram nem hatékony, és torzítja a munkaerőpiacot

„A közmunkaprogram nem tűnik hatékony aktív munkaerőpiaci megoldásnak és torzító hatása van a munkaerőpiac megfelelő működésére. Névlegesen ugyan csökkenti a munkanélküliséget, de fennáll annak a kockázata – költségvetési szempontból is –, hogy az ilyen nagyságrendű közmunka jelentős csapdát rejt magában, és tartósan felválthatja a jóléti segélyrendszert az alacsony képzettségűek körében. A program nem megfelelően koordinált a többi foglakoztatási szolgáltatással, és nem támogatja megfelelő mértékben az abban résztvevők reintegrációját a szabad munkaerőpiacra.”

Az alacsony jövedelműek adóterhe a legmagasabbak között van az EU-ban

„A beruházások mértéke 2014-ben érte el a csúcsot, és 2016-ig csökkenés várható. 2008 óta 2013-ban nőttek először a beruházások. 2014-ben több, mint tízszázalékos volt a valós növekedés. Ez főleg az EU társfinanszírozásában megvalósuló közberuházásoknak volt köszönhető. Mivel az EU-s források fölhasználása várhatóan csökkenni fog 2016-ban, ezért a beruházások mértéke jövőre várhatóan stagnálni fog” – írja az országjelentés.

„A magyar adórendszer hatékonyságát számos hiányosság befolyásolja […]. Az utóbbi időkben tapasztalt változások újraélesztették az ágazatspecifikus társasági adók súlyát növelő korábbi trendeket. A alacsony jövedelműek bizonyos csoportjaira kivetett adó a legmagasabbak között van az EU-n belül. Ugyanakkor volt némi fejlődés az adóelkerülés elleni küzdelem területén.”

Magyarország nagyon nem vonzó a befektetőknek

„Az instabil szabályozási keretrendszer, a döntéshozatalai folyamatok átláthatóságának a hiánya, valamint a résztvevő felek elégtelen konzultációja együtt jelentős hatást gyakorol az üzleti környezetre. A szabályok gyakori és kiszámíthatatlan változása bizonyos ágazatokban gyakran jelent akadályt az új belépők számára, és gyengíti a befektetési szándékot. Mindezt tetézi, hogy a jogalkotási folyamatokat hátrányosan érinti többek között a megfelelő előzetes hatásértékelés hiánya, és az érintettek rendelkezésére álló idő rövidsége is.”

Lesz-e ismét túlzottdeficit-eljárás Magyarországgal szemben?

„Az országgal kapcsolatos 2014-es javaslatokra adott válaszok terén Magyarország összességében korlátozott eredményeket ért el. A támogatott hitelek hirtelen emelkedése ellenére a gazdaságban a normál hitelezési folyamatok – köszönhetően részben a pénzügyi ágazat további szabályozási terhei növekedésének – nem álltak helyre. Volt némi fejlődés az állami tulajdonú tömegközlekedési vállalatok folyamatos újjászervezésének, valamint az adózás EU-kompatibilissé tételének területén. Látható fejlődés az aktívmunkaerő-piaci irányelvek területén is: mind a közmunkaprogram előkészülete, mind pedig az ifjúsági mentorálási hálózat felállítása terv szerint halad. Azonban néhány országspecifikus javaslattal egyáltalán nem foglalkoztak. Különösen az adószerkezet átszervezésére tett javaslatot nem fogadták meg. A munkanélküli segély igénybevételének idejét nem bővítették, és a romló szegénységi mutatók továbbra is integrált intézkedéseket indokolnak. Számos piaci terület – különösen a szolgáltatási szektor – belépési költségei és a szabályozási korlátozásai tovább növekedtek. Továbbra is várat magára a befogadó oktatás rendszerszintű kifejlesztése.”

Kihívásokkal küszködő makrogazdasági egyensúly

„Magyarországnak továbbra is jelentős külsőadósság-újrafinanszírozásra van szüksége, emiatt mindennél fontosabb a külföldi befektetői bizalom fenntartása. Az elmúlt évek számos versenyellenes intézkedése a nem exportképes szektorokban csökkentette az ország üzleti vonzerejét” – olvasható az elemzésben.

„A gazdaság normális hitelezési gyakorlatát még helyre kell állítani. A támogatott hitelek nem tudják helyettesíteni a bankok stabil működési környezetét. Nincs megfelelő tőkefelhalmozási lehetőség a pénzügyi közvetítések területén, és az alkalmazott könnyítési programok nem voltak célirányosak. A bankszektorban a megnövekedett állami tulajdonrész érdekben tett beavatkozások, még ha csak ideiglenesen is, de jelentős pénzügyi kockázatokat jelenthetnek.”

„A közmunkaprogram egyre növekvő térnyerése jelentős kihívást jelent az aktívmunkaerő-piac hatékonyságának a növelésében. Ez annál is inkább igaz, mert csak korlátozott pozitív hatása van a résztvevők foglalkoztatási esélyeire nézve, viszont az elmúlt négy év alatt megnégyszerezte a költségvetés idevonatkozó kiadásait” – folytatódik az országjelentés.

„További irányelvi kihívás, hogy a törvényben megszabott középtávú költségvetési keretrendszert még nem alkalmazzák. Az utóbbi idők pozitív változásai ellenére még mindig jelentős fejlődésre van szükség az adóbeszedés hatékonysága és az adóelkerülés csökkentése érdekében is. Hiányos a szociális segélyek hatékonysága. A törvényalkotás elfogadott feltételeinek szigorú jogalkalmazása továbbra is hiányzik. Hiány van képzett munkaerőben a tudományos és a mérnöki szakterületen, valamint a kis- és középvállalkozások innovatív kapacitásában. Az oktatási fokok közötti átmenet gyenge, hiányoznak a befogadó oktatás előmozdítása érdekében tett rendszerszintű intézkedések, az iskola korai elhagyása elleni erőfeszítés, valamint a felsőoktatási rendszerhez történő hozzáférés, illetve lépések annak érdekében, hogy megkezdett felsőfokú tanulmányaikat minél többen be is fejezzék.”

Hivatkozás:

Country Report Hungary 2015 Including an In-Depth Review on the prevention and correction of macroeconomic imbalances, http://ec.europa.eu; 2015. február 26.