Az EB tisztségviselői küldöttsége 2014. június 24. és 27. között Magyarországra látogatott, hogy áttekintse a friss gazdasági fejleményeket és irányelvi kezdeményezéseket az EU 2008 és 2010 között nyújtott fizetési egyensúly-javító programját követő megfigyelés kontextusában.

Ez volt az ötödik megfigyelő látogatás 2010 novembere, a pénzügyi segélyprogram lejárata óta.

A Bizottság aggódik a magas belső és külső államadósság, a magas finanszírozási igény és az alacsony magyar növekedési potenciál miatt. Míg a költségvetés hiányt a GDP 3 százalékos küszöbértéke alatt tartják, a magyar államadósság még mindig nincs stabil csökkenő pályán.

A küldöttség megállapításai szerint a gazdasági felépülés nagymértékben az olyan ösztönző lépések segítették, mint például a Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja, a rezsicsökkentés, a közmunkaprogram kiterjesztése, és az EU források megnövekedett felvétele. Emiatt a küldöttség felhívást intézett a magyar kormány felé, hogy „óvatosan” kezelje a gazdasági helyzet értékelését, mivel az előrejelzések szerint a növekedés mértéke le fog lassulni valamikor a 2015-ös év során, amikor a gazdaságélénkítő intézkedések hatása megfakul.

A Bizottság figyelmeztetett, hogy a 2014 tavaszi bizottsági előrejelzés alapján Magyarország a Stabilitási és Növekedési Paktumban foglalt vállalásának megsértését kockáztatja, különös tekintettel arra, hogy az adósságcsökkentési megfelelőség valószínűleg további fiskális konszolidációt igényel, máskülönben az ország nem megfelelő adósságcsökkentési pályája miatt a Bizottság ismét megindíthatja a túlzott deficiteljárást Magyarországgal szemben 2015 tavaszán.

A küldöttség hangsúlyozta a tovább növelt kormányzati keretrendszerben követett növekedésbarát fiskális konszolidáció előnyeit, és kiemelte, hogy Magyarország középtávú növekedési kilátásait erősíteni szükséges azáltal, hogy erős lendületet kapjanak a strukturális reformok az Európai Bizottság által június 27-én megfogalmazott 2014-es ország-specifikus javaslatokkal összhangban.

Ebben a kontextusban a küldöttség az alábbiakra szólítja fel a magyar kormányt:

• biztosítsa a stabil is jobban kiegyensúlyozott vállalati adózási rendszert a torzító hatású ágazati különadók kivezetésével és az alacsony jövedelműek adókulcsának csökkentésével, a foglalkoztatottság elősegítésének érdekében,
• állítsa vissza a gazdaság normális hitelezési gyakorlatát, mert ez elengedhetetlen ahhoz, hogy fenntartható módon ösztönözze a gazdasági fejlődést,
• gyorsítsa fel a bankok követelési portfoliójának a megtisztítását és javítsa a banki működési környezetet az adóterheik csökkentésével.

Ugyan a küldöttség üdvözölte a kormány portfoliótisztítás-ösztönzési szándékát, arra is felhívta a figyelmet, hogy bármilyen kezdeményezés a rossz hitelek átvállalására csak az EU-nak a bankok megsegítésére vonatkozó előírásainak betartása mellett lehetséges.

A küldöttség tudomásul vette a kormány devizahitelezési problémával kapcsolatban tett erőfeszítésit, de ragaszkodott az egyeztetés-alapú megközelítés szükségességéhez és az érintett felek közötti arányos teherviseléshez bármilyen kormányzati döntés esetében annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a morális veszély és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése.

Végül a küldöttség sürgette Magyarországot az üzleti környezet fejlesztésére, és hangsúlyozta annak szükségességét, hogy stabilizálni kell a szabályozási keretrendszert és elő kell segíteni a piaci versenyt a szolgáltatói ágazatban a belépési akadályok megszüntetésével.

Hivatkozás:

European Council Conclusions, european-council.europa.eu; 2014. június 27.

Strategic agenda for the Union in times of change, european-council-europa.eu; 2014. június 27.

Commission staff concludes the fifth Post-Programme Surveillance mission to Hungary, europa.eu; 2014. július 1.