Minden harmadik magyar (3,3 millió fő) szegénységben él, míg az átlag magyar állampolgár naponta kevesebb, mint 522 forintot költ élelmiszerre, és ez az érték csökken, számolt be az Eurostat jelentése. Tavaly az egy főre jutó havi fogyasztás összege 67 ezer forint volt, és ebből mindössze 16 581 forintot költöttünk élelmiszerre és alkoholmentes italokra.

Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy ha veszünk egy kiló kenyeret, egy liter tejet, akkor még marad is 32 forintunk – számolt be a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Alább látható a KSH legfrissebb listája a magyarországi élelmiszer és néhány egyéb termék áráról:

•    egy kiló párizsi: 1290 forint

•    egy kiló fehér kenyér: 273 forint

•    egy kiló vöröshagyma: 208

•    egy kiló banán 390 forint

•    egy adag iskolai ebéd 334 forint

•    250 gramm őrölt kávécsomag: 614 forint

•    egy fogkrém: 454 forint

•    mozijegy szombat estére: 1410 forint

•    múzeumbelépő: 792 forint.

 

Arról a KSH nem közöl adatokat, hogy hány magyar háztartás él a létminimum alatt. Ezt mindössze egyetlen évben, 2010-ben tették meg, sem előtte, sem azóta. A létminimumot nem egyénekre, hanem háztartás típusokra számítják ki, így a kapott eredmények korábban félreértésekre adtak okot. A KSH ezért úgy döntött, hogy csak külön kérésre, részletes magyarázattal adja át a háztartások arányát és számát – írták levelükben.

Ha azt nem is közlik a KSH, hogy hány háztartás él a létminimum alatt, azt viszont igen, hogy mennyi átlagban az egy főre jutó havi létminimum összege. Ez tavaly egy aktív korú felnőttnél 87 510 forint volt.Ez az összeg azonban nem számít szegénységi küszöbnek, a KSH szerint ez olyan jövedelem, amely lehetővé teszi az alapvetőkön túli igények kielégítését is.

A KSH adataiból azt is megtudhatjuk, hogy miből mennyit fogyasztunk. Az élelmiszerfogyasztás alakulásából is képet kaphatunk az átlag magyar anyagi helyzetéről. Bár a tavalyi adatok még nem kerültek fel a KSH honlapjára, a 2012-es élelmiszerfogyasztást mutató számsorokból is jól látszik, hogy a napi 522 forint mindenre elég, csak dőzsölésre nem.

Évente átlagosan még negyven kilónyi kenyeret sem ettünk meg, míg ez a szám 2002-ben 62,7 volt. De szinte az összes élelmiszerféleségben visszaesés tapasztalható: az elmúlt tíz évben csökkent a hús, a zöldség és gyümölcsfogyasztás, a tej és tojásfogyasztás is. Az adatokból az látszik, hogy évről-évre egyre kevesebbet eszünk, háztartási eszközökre viszont nem sajnáljuk a pénzt: több van számítógépből, mikrohullámú sütőből és mobiltelefonból is, mint az elmúlt tizenegy évben bármikor.

Kevesebb jutott ruhákra és cipőkre (havi 2046 forint), lakásfenntartásra és háztartási energiára viszont többet adtunk ki, mint élelmiszerre. A KSH szerint a  háztartásokra fordított kiadások a háztartások helyzetének javulását jelzi, például ruházkodásra, lakberendezésre, kultúrára és szórakozásra, vendéglátásra és üdülésekre is többet költöttünk, mint 2012-ben.

Rosszabb a helyzet a legszegényebb háztartásokban, ahol mindössze havi 35 ezer forintból kellett kijönni egy embernek, a leggazdagabbak viszont havi 126 ezret költhettek.

Megkérdeztük a KSH-t, hogy az ő adataik is hasonló képet mutatnak-e. Válaszukban azt írták, hogy a KSH idevágó jelentése szeptemberben fog megjelenni.