A Magyar Nemzeti Kereskedőház 2012-es indulása óta évről évre nagyobb bukás: a külügyes cég tavaly már hatmilliárdos veszteséget könyvelt el. A társaság szerint az export-promócióra költött pénz hatása kézzelfogható, tavaly rekord szintre emelkedett a magyar export.

Ahogyan arról a Budapest Beacon is beszámolt korábban, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNKH) 2014-ben 2,3 milliárd forintos veszteséget könyvelt el, de a 2015-re vonatkozó hivatalos beszámolóját csak most, két és fél hónapos késéssel nyújtották be. Ebből kiderült, hogy a külügyes cég tavaly kis híján 6(!) milliárdos veszteséget produkált – közölte a nol.hu.

 
Bár a cégnél osztogatott fizetésekről – melyből egykori és jelenlegi fideszes képviselők is jelentős összegekhez jutottak – korábban lapunk ugyancsak beszámolt, a társaság beszámolójának kiegészítő mellékletéből most kiderült: hiába az óriási veszteség, a 141 alkalmazott továbbra sem szűkölködik: átlagosan bruttó 720 ezer forintos fizetést kaphattak a bérköltség és a személyi jellegű egyéb kifizetés alapján, ráadásul ebben a munkáltatót terhelő bérjárulékok még nincsenek benne.

A 444 sikeres adatperének köszönhetően korábban kiderült, hogy az MNKH 2013-tól 2016-ig összesen 2,8 milliárd forintnyi üzletet tudott összehozni a magyar cégeknek. Ha ezeken átlagban 20 (ami kifejezetten magas – a szerk.) százalékos haszonkulcsuk volt a vállalkozásoknak, akkor a saját eladásain kívül az MNKH 560 millió forint profitot hozott eddig a magyar gazdaságnak, miközben az elmúlt három év beszámolói szerint összesen 8,5 milliárd forintjába került a magyar adófizetőknek.

A tavalyi veszteség közrejátszott abban, hogy a cég saját tőkéje nem éri el a Polgári Törvénykönyvben (Ptk.) előírt szintet. A Kereskedőháznak 2014 végén még 6,8 milliárdos tőkéje volt, ebből 2015 végére 2,5 milliárd maradt. Azt a beszámoló is elismeri, hogy a tőkehelyzetet rendezni kell, mert jelen helyzetben nem éri el a törvényileg előírt minimális szintet.

Az MNKH a cikkre úgy reagált, hogy az export-promócióra költött összegek hatása kézzelfogható. A magyar export tavaly rekord szintre emelkedett, 90,5 milliárd eurót tett ki, ami 7,1 százalékos növekedést jelent 2014-hez képest. Ezzel csak annyi a gond, hogy magyar export növekedéséért a nagy nemzetközi cégek, például az autógyártók és egyéb multinacionális vállalatok felelnek, de ez aligha az MNKH-nak köszönhető.

Az MNKH partnereinek 2014-ben 760 milliárd forint volt az exportárbevétele, míg 2015-ben 895 milliárd forint exportárbevételt realizáltak, ami 135 milliárd forintos növekedést jelent – folytatta a Kereskedőház. Csakhogy, mint azt föntebb írtuk, a Kereskedőház 2,8 milliárdnyi üzletet hozott össze, ami az említett exportbevétel egészen apró töredékét teszi ki.

Az export-promóció egy szolgáltatás, a költség a kereskedőháznál jelentkezik, a bevétel, a profit azonban a magyar kis- és középvállalkozásoknál. Azokban az országokban, ahol a Kereskedőház irodát nyitott, ugrásszerűen megnőtt a regisztrált érdeklődések száma, átlagosan négyszeresére – tette hozzá az MNKH.

A Kereskedőház egyébként a Quaestor-ügyből is ismerős lehet: Az MNKH 9,3 milliárd forintot utalt el két nap leforgása alatt a Quaestornak még 2013 márciusában, két évvel később – a brókercég bedőlésekor – pedig 3,8 milliárd forintot kaptak vissza.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):