„Ez egy beteg elme” – mondja az MNB volt alelnöke Orbánról

szeptember 20, 2017

[Mészáros Lőrinc is Orbán Viktor. Fotó: MTI, Koszticsák Szilárd]

Statisztikai módszerekkel bizonyították, hogy előnyt jelent a miniszterelnök köreihez tartozni, amennyiben az ember a cégével építőipari beruházásokra utazik. Bodnár Zoltán szerint az új nemzeti tőkésosztály magánvagyonná transzformálja az így nyert hasznot, ebből viszont nem lesz olyan gazdasági növekedés, mint amilyet „ez a szerencsétlen miniszterelnök” vizionál. A jegybank volt alelnöke szerint az euró bevezetése minden vele járó probléma ellenére is egyértelműen előnyös lenne Magyarország számára.

Egy korrupcióellenes szervezet, a CRCB statisztikai módszerekkel is bebizonyította, hogy a miniszterelnök bizalmasainak (barátai, családtagjai – egyszóval a hozzá közel álló személyek) cégei nem találkoznak akkora árversennyel az építőiparban, mint mások, ráadásul – a tanulmány szerint – ezek a vállalkozások kifejezetten nagy haszonélvezői az európai uniós támogatásoknak. A 2009 és 2016 közötti időszakban – a tanulmány erre az időszakra fókuszált –, amelyik tenderen Mészáros Lőrinchez, Garancsi Istvánhoz, Tiborcz Istvánhoz és Simicska Lajoshoz (Simicska nagyjából 2014 második felétől már kiesett a kosárból – a szerk.) köthető cégek elindultak, ott számottevően gyengébb versennyel találkoztak.

„Épül a kijelölt nemzeti tőkésosztály azokból, akiket erre Orbán Viktor kijelölt” – reagált a hírre az ATV Egyenes Beszéd című műsorának keddi adásában Bodnár Zoltán, a Magyar Export-Import Bank egykori vezérigazgatója, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) volt alelnöke, hozzátéve, miszerint ebben a kutatásban túl sok újdonság azért nincsen.

A mintegy 13 ezer milliárd forintnyi európai uniós forrásból – amit a gyakorlatban 2013 és 2015 kapott meg az ország – igen szerény, mindössze 1,7 százalékos GDP-növekedést sikerült éves átlagban elérni – folytatta Bodnár, aki szerint ennek az az egyszerű oka, hogy az új nemzeti tőkésosztály vállalkozói durván túlárazottan viszik el a közbeszerzéseket, aztán az ezzel járó extra hasznot nem forgatják vissza a gazdaságba, hanem ilyen-olyan cégeken keresztül magánvagyonná alakítják át – folytatta a szakember.

Ebből persze nem lesz gazdasági növekedés, lesz viszont belőle kastély (Tiborcz István körei), vagy kemping a Balatonnál (Mészáros Lőrinc). A kormány aztán – uniós forrásból – hirdet egy sokmilliárdos kempingfelújítási programot, a kastélyokra pedig majd turisztikai célú támogatást ad – próbálta kézzel foghatóbbá tenni a sikerhez és a pénzhez vezető rögös utat Bodnár.

A történet tehát lényegében úgy néz ki, hogy adott egy kormányközeli vállalkozó, aki a cégével könnyedén elviszi az uniós tendereket, a túlárazott projektből származó hasznából pedig megvesz dolgokat, amiket aztán újra csak uniós pénzből felújít vagy fejleszt – és így tovább. „Ráadásul azok a módszerek, amelyeket alkalmaznak, azok időnként valóban a maffiaállamra emlékeztető módszerek” – jegyzi meg a jegybank volt alelnöke, példaként hozva erre, amikor a versenytárs telepén megjelenik a TEK terepszemlét, ha úgy tetszik, erődemonstrációt tartani, ezzel meggyőzve az érintett vállalkozót, hogy egy bizonyos tenderen nem tanácsos elindulnia.

A felmérés ugyanakkor nem vizsgálta a mezőgazdaságot és így az abból húzott hasznot – márpedig a már említett 13 ezer milliárdból körülbelül 3 ezer milliárd forintnyi támogatás ebbe az ágazatba került, melynek nagy része az a bizonyos földterület utáni támogatás volt – mondja Bodnár. Szerinte ez a pénz jórészt ugyancsak magánvagyonná alakult át.

Mindebből tehát – ahogyan azt már fentebb írtuk – nem lesz gazdasági növekedés, olyan növekedés meg végképp nem, mint amilyet „ez a szerencsétlen miniszterelnök” vizionál – így az MNB volt alelnöke, hozzátéve, miszerint „ez [mármint a miniszterelnök – a szerk.] egy beteg elme”, aki arról beszél, hogy 2030-ra megelőzzük Ausztriát. Orbán ráadásul mindezt a sajátjai előtt a frakcióülésen mondta, az üzenet nem a népnek szóló „népbutítás” volt – tette hozzá Bodnár. „Ő egy külön világban él valószínűleg a Matolcsyval együtt, akitől szintén származnak ezek a zöldségek”. Ezek nehezen minősíthető, teljesen komolytalan dolgok – magyarázta.

Bodnár szerint a magyar gazdaság egy „Patyomkin-falu”, ami az uniós pénzek nélkül nem létezne. Amikor a magyar gazdaság 2 százalékos GDP-arányos növekedést produkál, miközben a GDP 5-6 százalékát  kapja „ingyen pénzként” az uniótól, akkor az uniós források nélkül Magyarországon recesszió lenne. Egy percig sem kérdéses tehát, hogyha 2020 után nem érkezik EU-s forrás, akkor Magyarország recesszióba zuhan – tette hozzá a szakember.

Bodnár beszélt az euró bevezetésének lehetőségeiről is. Szerinte a kormány csak szavakban törekszik a közös valuta bevezetésére. A Nemzeti Bank ezzel kapcsolatos 15-20 éves távlatát egyenesen „baromságnak” és „zagyvaságnak” titulálta a szakember, de ugyanígy vélekedett Orbán feltételéről, miszerint majd akkor csatlakozhatunk az eurózónához, ha a magyar gazdaság teljesítménye (ahogyan a miniszterelnök fogalmazott: a „fejlettségi szintje” – a szerk.) eléri az EU átlagos gazdasági teljesítményének 90 százalékát.

Magyarország ma teljesíti a maastrichti konvergencia-feltételeket és még számost egyéb feltételt is – folytatta Bodnár, aki szerint hazánk számára egyértelműen előnyös lenne az euró bevezetése – annak minden problémájával együtt –, abban a kontextusban pedig kiváltképp, hogy amennyiben az EU integrációjának mélyítése egy „kétsebességes” unióhoz fog vezetni, akkor senkinek ne legyen kétsége afelől, hogy az eurózóna tagországai változtatni fognak az uniós költségvetési pénzek felhasználásának feltételein, és egészen biztos, hogy a perifériára kerülő országok ebből a költségvetésből kevesebbet kapnak majd.