A kedden elfogadott törvények egyikét Áder János nem írja alá?

Kedden az Országgyűlés elfogadta azt a törvényjavaslatot, miszerint a Magyar Nemzeti Bank alapítványaiban található pénz mostantól nem minősül közpénznek. A kormánytöbbség nemes egyszerűséggel eltüntetett évi kétszázötvenmilliárd forint közpénzt, a szavazás utáni sajtótájékoztatón pedig Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője pofátlannak nevezte az újságírókat, akik provokatív kérdéseket mernek föltenni. A kormánypárti politikusok hétfőn még azt sem tudták, miről fognak szavazni kedden. Bezzeg a norvégok pénze közpénz volt. Szerdai sajtóhírek szerint Áder János államfő nem írja alá a Magyar Nemzeti Bank alapítványaira vonatkozó törvényt. A Magyar Posta is titkos lett.

Rohamtempóban szavazták meg kedden kormánypárti képviselők a Parlamentben a fideszes Bánki Erik hétfő reggel benyújtott törvénymódosító javaslatát, amely szerint onnantól kezdve, hogy a közpénz beteszi a lábát a Magyar Nemzeti Bank (MNB) valamelyik alapítványába, megszűnik közpénznek lenni, az alapítványoktól így a gazdálkodására vonatkozó adatok közérdekű adatként sem kérhetőek ki. A módosítás lényege hogy a kormány eltüntetett évi kétszázötvenmilliárd forint közpénzt, feltehetően nem véletlenül, hiszen botrányos bevásárlásaikról a sajtó, így a Budapest Beacon is rendszeresen beszámolt. Jutott a közpénzből csodazongorára, műtárgyakra, és luxusvillákra is.

A törvényjavaslat annak ellenére is simán átment, hogy még az adatvédelmi biztos, Péterfalvi Attila is keményen nekiment. A Nemzeti Adatvédelmi Hivatal vezetője szerint a javaslat sérti az alaptörvényt, ellentmond az alkotmánybírósági, bírósági és hatósági gyakorlatnak, súlyos alkotmányossági aggályokat vet fel, és sérti az igazságszolgáltatás függetlenségének követelményét.

Mint írja, a közérdekű, és közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jogot az alaptörvény is elismeri, a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint pedig a nemzeti vagyon nyilvántartásába tartozó adatok – a minősített adatok kivételével – nyilvánosak. Az állami vagyonról szóló törvény is kimondja, hogy közérdekből nyilvános minden adat, ami az állami vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozik, állami vagyonnal gazdálkodó szerv pedig közfeladatot ellátó szervnek minősül. Az Alkotmánybíróság korábban már többször egyértelműen kifejtette, miszerint az alaptörvényből egyértelműen következik, hogy az adatszolgáltatási kötelezettség nem függ attól, milyen szervtípusba tartozik a közérdekű adatot birtokló szervezet – hangsúlyozta Péterfalvi.

Mivel a jegybank közfeladatot ellátó szerv, alapítványt is csak ebben a minőségében és ezzel a céllal hozhat létre, így az alapítvány is közfeladatot ellátó szervnek minősül, így pedig az alapítványoknál keletkező adatok is közérdekűek.

További botrányos részlet, hogy a kedden elfogadott törvény már a folyamatban lévő adatigénylésekre is vonatkozik, és nemcsak azokra, melyeket adott esetben éppen a bíróság tárgyal, hanem Tóth Bertalan szocialista országgyűlési képviselő idevonatkozó adatigénylésére is, mely alapján az alapítványoknak ki kell adniuk szerződéseiket. A Fővárosi Törvényszék ítéletében kimondta: amellett, hogy az MNB vagyona nemzeti vagyon, az MNB közpénzből is gazdálkodik, továbbá „minden kizárólagosan állami tulajdonban álló szervezethez az állam által juttatott, vagy oda bármilyen más forrásból beérkező pénzeszköz közpénz”.

A Norvég Civil Alap által finanszírozott alapítványokkal keményen leszámolt az Orbán-kormány 2014-ben. Az akkor még helyettes államtitkárként tevékenykedő Csepreghy Nándor azt mondta: a norvégok pénzét Magyarországon elosztogató alapítványok pénze „közpénznek minősül, nem magánadománynak, így a magyar kormánynak kötelessége a társadalom felé elszámolni ezeknek a pénzeknek a felhasználásával”.

Kósa szerint az újságírók pofátlanok

Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője a szavazás után sajtótájékoztatót tartott a Parlamentben, és elmagyarázta, miért volt ennyire fontos, hogy megszavazzák a javaslatot. Szerinte az „alapítvány lényege”, hogyha „beteszem a pénzt, onnantól ahhoz a pénzhez semmi jogom, közöm, el vagyok vágva tőle”. Kósa elismerte ugyan, miszerint a bíróság jogerős ítéletében már kimondta, hogy az MNB-alapítványok is közpénzt kezelnek, a Fidesz azonban nem fogadja el az ítéletet, szerintük a bíróság ugyanis rosszul döntött. „A bírói döntés indoklása tételesen ellentmond a polgári törvénykönyv szabályozásának” – mondta Kósa. Még egyszer: a Fidesz nem fogadja el a bíróság jogerős ítéletét. A frakcióvezető szerint innentől már az Alkotmánybíróság feladata lesz, hogy eldöntse, alaptörvénybe ütközik-e az, amit csinálnak, vagy sem.

A frakcióvezetőt a sajtó munkatársai megpróbálták más témában is kérdezni, mire Kósa elmagyarázta, miként kell viselkednie egy újságírónak. Szerinte volt egy hallgatólagos megállapodás az újságírók és a politikusok között, miszerint amikor csak egy döntés bejelentéséről szól egy sajtótájékoztató, akkor nem záporoznak a provokatív kérdések.

„Egyébként nem szórakoztatjuk egymást ilyesmivel, hanem meghagyjuk a folyosói szaladgálós műfajnak, amikor üldözik a politikusokat és szándékosan provokatív kérdéseket tesznek fel nekik” − magyarázta Kósa, hogy szerinte hol a helye az említett kérdéseknek. A frakcióvezető szerint mivel „nem sikerült tartani a hallgatólagos megegyezést”, ezért mostantól csak akkor lehet majd bármit kérdezni, ha általános sajtótájékoztatót tartanak. Kósa úgy összegezte a változást, hogy „áttérünk a szigorúbb műfaji kötöttségekhez”.

Szerinte tehát rendben van, hogy az újságíróknak úgy kell kérdezniük, ahogyan az az Index videójában látható, melyben arra próbálták meg egy nappal a szavazás előtt rávenni a kormánypárti politikusokat, hogy ugyan mondják már el, miről fognak szavazni kedden. A végeredmény borítékolható volt, a nem túl magas vérnyomású olvasóink itt nézhetik meg a felvételt.

Mert a százszázalékos béremelés nem pofátlan

Ha az újságírók pofátlanok, mit mondjanak a fideszes képviselők, akik amellett, hogy nyilvánvalóan törvényellenesen megpróbálnak eltüntetni évi kétszázötven milliárdnyi közpénzt, az MNB-fejesek fizetését is a duplájára emelték. Matolcsy György az eddig neki járó két és fél milliós bér helyett ötmilliót kap majd, az alelnökök fizetése négy és félmillió forintra emelkedik, a Monetáris Tanács tagjainak pedig havi hárommillió forintot üti majd a markát, ahogy a felügyelőbizottság tagjainak is. A felügyelőbizottság elnöke, a fideszes Papcsák Ferenc, Zugló volt polgármestere még ennél is jobban jár: az ő fizetését három és fél millióra emelik az eddigi 1,2 millióról.

Schiffer András, a Lehet Más a Politika (LMP) társelnöke még a javaslat vitájában Hollik István kereszténydemokrata és Bánki Erik fideszes képviselőnek adott válaszában úgy fogalmazott: „Az a rossz hírem van, hogy ez így nem fog menni. Ezek a törvények 2018-ban mennek a kukába, és akik ezekkel elrabolták a közpénzt, mennek a börtönbe.”

Áder nem írja alá?

Áder János államfő nem írja alá a törvényt – értesült szerdán az Mno.hu. A lap azonban nem ír arról, hogy Áder vétója alkotmányossági vagy politikai-e, azaz, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul-e vagy megfontolásra visszaküldi az törvényt az Országgyűlésnek.

A Magyar Posta szerződéseit is titkosították

Mostantól azt sem tudhatjuk, mire költi a pénzünket a Magyar Posta, az Országgyűlés ugyanis elfogadta a postatörvény módosítását is, amit Németh Szilárd kezdeményezett. Ez lényegében arról szól, hogy a posta szerződései „nem minősülnek közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatnak”, és semmilyen adat sem lehet közérdekű, ami a posta számára „üzleti tevékenysége végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna”. Mindez visszamenőlegesen is érvényes.

Péterfalvi Attila ezzel kapcsolatban szintén fölemelte a szavát. Elképzelhetetlen, hogy egy közvagyonnal gazdálkodó, állami tulajdonú társaságot kivegyenek az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény hatálya alól, ugyanakkor jogos kérdés, hogy egy liberalizált piacon működő állami cég egyes piaci szerződéseit ki kell-e adni – nyilatkozta az Mno.hu-nak az adatvédelmi biztos.

Félbillió forint közpénzzel nem számol el a kormányzat

Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója a Budapest Beacon megkeresésére közölte: „a parlament nyaktörő sebességgel fogadott el törvényeket, amelyek a közpénzek felhasználásának teljes elhomályosítását szolgálják”. Mint a szakember fogalmazott, az új törvények lehetővé teszik, hogy a Magyar Posta és a Magyar Nemzeti Bank mintegy félbillió (!) forint közpénzzel ne számoljon el.