[Orbán és Juncker 2015-ös brüsszeli találkozója. Fotó: APA/EPA/Stephanie Lecocq]

A Politico által megszerzett levelet – melyben az Európai Bizottság elnöke egyebek mellett arra emlékezteti Orbánt, mennyi pénztől esett el Magyarország a migrációs válság kezelése során – lefordítottuk, és az alábbiakban teljes egészében közöljük.

Amint arról lapunk is beszámolt, a Politico európai kiadása megszerezte azt a levelet, amelyet Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke írt válaszul Orbán Viktor augusztus 31-i levelére. A magyar miniszterelnök abban azt kérte a bizottságtól, hogy az Európai Unió (EU) utólag fizesse ki a 2015-ben felhúzott drótkerítés költségeinek felét. Jean-Claude Juncker levelét – melyet a Politico diplomáciai oltásnak minősített – az alábbiakban magyarra fordítva teljes egészében közöljük.

„Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Köszönöm a 2017. augusztus 31-én kelt levelét, melyben európai szolidaritást sürgetett, és javasolta, hogy az Európai Bizottság – az összes tagállam nevében – térítse meg Magyarország számára az elmúlt két esztendőben a külső határ védelme érdekében tett lépések miatti költségek felét.

Örömmel veszem tudomásul, hogy Magyarország elismeri, a szolidaritás az Európai Unió egyik fontos alapelve, továbbá, hogy értékeli azt a támogatást, amit az Unió biztosíthat a közös érdekek megvédése érdekében. Valóban, az Unió külső határainak védelme közös ügy, melyet 2015 óta prioritásként határoztunk meg a migrációval kapcsolatos teendőinkben, és a Bizottság minden tagállamnak segítséget nyújt az Unió külső határainak védelméhez, és a migrációs hullámok kezeléséhez.

Valójában, 2015-ben, amikor Magyarországot érintette a menekültválság, a Bizottság arra tett javaslatot, hogy egy vészhelyzeti áttelepítési séma vonatkozzon Magyarországra, csakúgy, mint Olaszország és Görögország esetében is. Magyarország azonban úgy döntött, hogy visszautasítja a konkrét szolidaritási ajánlatot, és nem él a lehetőséggel, hogy előnyre tegyen szert az akár 54.000 személy áttelepítéséből, és azt a döntést hozta, hogy visszatérít közel 4 millió euró EU-s forrást, amit a Bizottság előre kifizetett Magyarországnak. Ezután Magyarország a Bíróság előtt támadta meg a Tanácsnak az áttelepítésről hozott döntéseinek érvényességét. (Ezt a pert veszítette el épp ma, azaz szerdán Magyarország – a szerk.)

Megjegyezném továbbá, hogy a menekültválsággal kapcsolatos fellépéséhez Magyarország a működési és pénzügyi támogatások egyéb formáira is számíthatott a Bizottságtól és az EU intézményeitől. 2014-2015-ben Magyarország három rendkívüli segélyt kapott összesen 6,26 millió euró értékben. Sajnálom, hogy Magyarország a három segély visszafogott felhasználási aránya miatt az összegeknek csupán mintegy 33 százalékát használta fel, a fel nem használt támogatás pedig elveszett. A külső határok védelmének támogatása érdekében Magyarország is számíthatott azokra az EU-s forrásokra, melyek már korábban a Belső Biztonsági Alap (ISF) „Határok” című részének nemzeti elkülönítésében álltak rendelkezésre, és amelyek összege a 2014-2020 finanszírozási periódusban meghaladta a 40 millió eurót.

Az európai szolidaritás egy másik formáját képviseli az EU regionális alapja. Magyarország a nyolcadik legnagyobb kedvezményezettje az Európai Strukturális és Beruházási Alapnak a 2014-2020 időszakban, 25 milliárd eurós összeg kihelyezésével. Ez Magyarország GDP-jének évente több mint 3 százalékát jelenti, ami az összes tagállam közül a legmagasabb érték.

A segítség egyéb formáival kapcsolatban, az Európai Határ- és Partiőrség aktív működési segítséget nyújt Magyarország számára azzal, hogy jelenleg 20 európai határőrt helyezett a Szerbiával közös határszakaszra. Jelenleg a Bizottság tudomása szerint az Európai Határ- és Partiőrség nem kapott felkérést Magyarországtól e kontingens növelésére. Ugyanakkor méltányolni kívánom azt a fontos hozzájárulást, amit Magyarország tett ezen a téren azáltal, hogy lehetővé tette számos magyar szakértő részvételét a Európai Határ- és Partiőrség tartalék erőiben, és, hogy a határőröket a végrehajtott küldetésekben – az EU-s források támogatásával – segítette a volt Jugoszláv köztársaság tagállama, Macedónia déli határainál. Szeretném továbbá méltányolni Magyarország hozzájárulását az EU külső – a küldő- és a tranzitországokban a migrációval kapcsolatos projekteket támogató – pénzeszközeihez.

E kontextusban, amennyiben Magyarország most további pénzügyi támogatást kér a külső határvédelemre, konkrét és sürgős esetben a Bizottság készen áll gyorsan megvizsgálni a kérést és biztosítani a megfelelő támogatást egy megerősített határellenőrzésre, ami összhangban van az EU törvényeivel. A migrációs válságra reagálva a Bizottság biztosított ilyen vészhelyzeti támogatást Bulgária, Görögország és Olaszország, valamint Spanyolország számára is, miután megvizsgálta azok felhasználását.

Végül engedje meg, hogy üdvözöljem a levelében megfogalmazott – több Európát a migráció és a határok kezelésének területén – felhívását, ami a szolidaritás elvére épül. A szolidaritás kétirányú utca. Vannak idők, amikor a tagállamok arra számíthatnak, hogy támogatást kapnak, és vannak olyan idők is, amikor cserébe készen kell állniuk arra is, hogy hozzájárulást tegyenek. A szolidaritás nem egy à-la-carte menü, ahonnan válogathatunk, hogy a határvédelem kell, a közösen elfogadott áthelyezési mechanizmus viszont nem.

A Bizottság és személyesen én is továbbra is elkötelezettek vagyunk a Magyarországgal folytatott közös munka mellett egy hatékonyabb és sokkal igazságosabb európai migrációs- és menekültpolitika érdekében, ami a felelősségen és a szolidaritáson alapul. Számítok az aktív hozzájárulására az EU-s alapszerződéseink és a közös értékeink alapján.

Tisztelettel

Jean-Claude Juncker”