Hétvégén újfent siralmasan alakultak az élvonalbeli labdarúgó-bajnokság nézőszámai, ennek apropóján összeszedtük, mennyien váltanak jegyet azokba a stadionokba, amelyek már elkészültek, illetve amelyek építése a közeljövőben kezdődik.

A Nemzeti Sport Online mindegyik aktuális élvonalbeli bajnoki forduló után összegyűjti a kluboktól a mérkőzések hivatalos látogatottsági adatait. Eszerint a legutóbbi hétvégén összesen 21 385-en voltak kíváncsiak az NB I. mérkőzéseire, ami mérkőzésenként 2 673-as átlagot jelent.

A legtöbben a Ferencváros stadionjába látogattak ki, de az ottani 6 745 szurkoló még így is negatív tavaszi rekordnak számít. A tavaly átadott új Fradi-pálya, a Groupama Aréna befogadóképessége bajnoki mérkőzéseken 23 700 fő, a létesítmény pedig mintegy 14,735 milliárd forintba került.

Győrött annak ellenére is csak alig több mint háromezren látogattak ki a Quaestor-botrány miatt zár alá vont ETO Parkba, hogy a jegyek száztizenegy forintba kerültek, mivel a klub most ünnepelte fennállásának száztizenegyedik évfordulóját. Jövőre az ETO a csődeljárás miatt csak a harmadosztályban folytathatja, így élvonalbeli mérkőzést aligha fognak játszani abban az ETO Parkban, amelynek a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül kapott 17 milliárd forintos hitelét Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője szerint fedezetlen hitelnek kell minősíteni.

A miniszterelnök kedvenc csapatának nézőstatisztikái nem a legjobbak: az átlagos nézőszám Felcsúton annak ellenére is csak ezer fő, hogy hét irányból szállítják ingyenbusszal a nézőket. A Felcsút stadionja, a Pancho Aréna 3,8 milliárd forintba került, amely nézőnként 1,085 milliós költséget jelent, a stadion ugyanis mindössze 3 500 férőhelyes – számolta ki az Mfor.hu. Csak viszonyításképp: ez hetvenöt százalékkal haladja meg a Ferencváros, és hetvenhárom százalékkal a Debrecen létesítményének fajlagos költségeit. A KPMG könyvvizsgáló cég egyik 2011-es tanulmánya szerint a torinói Juventus 41 ezer fős arénája (képünkön) háromezer euróba került ülőhelyenként, vagyis átszámítva körülbelül 900 ezer forintba. Nem mellékesen a Juventus az egyik résztvevője az idei Bajnokok Ligája döntőjének, ami a Felcsúti Puskás Akadémiáról aligha mondható majd el a közeljövőben. Egyébként a Pancho Aréna állítólag egy fillér közpénzt nem látott, ugyanakkor aligha nevezhetjük államilag nem támogatott projektnek, ha a cégek társasági adójukat nem az államkasszába fizetik be, hanem sportcélú fejlesztésekre (TAO) ajánlják föl, mint ahogyan ez Felcsúton történt.

Orbán Viktor második kedvenc csapatának, a Videotonnak a Kecskemét elleni mérkőzését 2 970 ember tekintette meg a helyszínen. A sóstói stadiont egyébként 2016 végére kilencmilliárd forintból tizennégyezer férőhelyesre bővítik.

Az MTK 768 néző előtt játszott hétvégén ideiglenes hazai pályáján, a Bozsik József Stadionban. Azért ott, mert 2016-ra elkészül az új, ötezer férőhelyes Hidegkúti Stadion, amely közel ötmilliárdjába kerül a költségvetésnek. A Bozsik Stadiont is újjáépítik valamivel több, mint ötmilliárd forintból. A beruházás már idén megkezdődhet – értesült a Nemzeti Sport Online.

Ezeken felül már biztos, hogy Szombathely, Diósgyőr és Pécs is új vagy felújított stadiont kap.

A Privatbankar.hu összesítése szerint a 2014-es költségvetésben a Nemzeti Stadionfejlesztési Program keretében 82,8 milliárd forintot terveztek elkölteni, az idei büdzsében pedig 96,8 milliárdos tétel szerepel – ebből 41 milliárd jut a Puskás Stadionra. Arra a Puskásra, melynek helyére korábban mintegy húsz sportágat magába foglaló multifunkciós létesítményt álmodtak meg, de mint kiderült, a grandiózus tervek nem válthatók valóra a százmilliárdos költségkereten belül.

„Méretében, tömegében, műszaki megoldásaiban és funkcióiban egyaránt nehezen megvalósítható épülettervvel találkoztam” – nyilatkozta Fürjes Balázs, a budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos a Népszabadságnak.

A projektet olcsóbbá teszik, „lehámozzák a focin kívüli elemeket”, tehát nem lesz szálloda, irodaház, mélygarázs, konferenciaközpont, sportmúzeum, diagnosztikai labor, sőt, még rendőrőrs sem.

A stadion bontása ősszel elkezdődhet, a jövőre kezdődő építkezések pedig 2018-ban vagy legkésőbb 2019-ben fejeződhetnek be. Az eredeti stadiont 1953-ban adták át Népstadion néven, 2002-től hívják Puskás Ferenc Stadionnak.

Stadionfejlesztésre tehát ömlik a pénz, miközben néző alig, ráadásul a kormányon belül sem teljes az egyetértés az üggyel kapcsolatban: Lázár János korábban arról beszélt a Parlamentben, hogy szerinte állami pénznek nincs helye a profi futballban, illetve a profi sportban. Tudja, hogy ezzel a véleményével kisebbségben van a kormányon belül – mondta a kancelláriaminiszter.

Nagy kérdés, hogy mit hoz a magyar futball számára a jövő, a jelent ugyanakkor kiválóan szemlélteti egy, az elmúlt hétvégén történt eset: a Lombard Pápa-Paks bajnoki mérkőzésen a Paks már 4:0-ra vezetett, a Pápa ezzel pedig biztosan kiesett az első osztályból. A hazaiak gondnoka(?) nem várta meg a mérkőzés végét: 2.58-tól látható, hogy egyszerűen lekapcsolta a világítást a stadionban, mielőtt a bíró hármat fújt volna a sípjába.

Tartja magát a mondás, miszerint „az utolsó ember kapcsolja le a villanyt”.