Tavaly tavasszal az egyetemisták is tüntettek.

Félbeszakították egy gimnazista felszólalását a megyei diákparlament múlt pénteki, kaposvári ülésén. A Munkácsy Mihály Gimnázium diákönkormányzatának elnökét az Országos Diákparlament szakmai előkészítő bizottságának tagja állította le, mert a fiatalember beszédében a jelenlegi oktatáspolitikát ekézte.

Rózsás Ildikó, az Országos Diákparlament szakmai előkészítő bizottságának tagja személyeskedésre hivatkozva félbeszakította Bradánovics Bendegúz felszólalását a Somogy megyei diákparlament múlt pénteki, kaposvári ülésén – írja a Sonline.hu.

A Munkácsy Mihály Gimnázium diákönkormányzatának elnöke épp csak elkezdte a beszédét, amikor Rózsás – aki a helyi városházán megtartott összejövetel levezető elnöki teendőit látta el – félbeszakította és azt mondta, csak akkor folytathatja azt, ha kihúzza belőle a „személyeskedéseket”.

Mielőtt leállították volna, a végzős gimnazista arról beszélt, hogy a kormány és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) „valamiféle erőforrásnak” tekinti a diákokat, csakhogy „a tanulók nem valami kibányászható barnakőszén, bauxit, nem valami önkényesen felhasználható erőforrás”. Azt is megjegyezte, miszerint szükség lenne egy különálló oktatásügyi minisztériumra a működésképtelen, haldokló államtitkárság helyett.

„Jelen helyzetben úgy tűnik, hogy dilettánsok hasraütés-szerűen, a diákokkal és tanárokkal konzultációt megtagadva irányítják és változtatgatják az oktatási rendszert” – mondta Bradánovics, majd leállították. Ezután a diák maga húzta ki a személyeskedő részeket: hogy tudatosnak tűnik a népbutítás, hogy az iskolákban bólógató Jánosokat nevelnek, hogy le akarják zülleszteni a társadalmat, de azt is megjegyezte, hogy ha Klebelsberg Kunó tudná, mi történik a nevével, forogna a sírjában.

Bradánovics később újra szót kapott, és elmondta a meghúzott beszédét, amelyben azért így is esett szó például a tankötelezettségi korhatár visszaállításának szükségességéről, a diákok túlterheltségéről vagy a kísérleti tankönyvek hibáiról. „Miután befejeztem a beszédemet, csak a tankönyvekkel kapcsolatos felvetésemre válaszoltak, ám arra is csak egy semmitmondó reakció érkezett” – mondta a diák az Sonline-nak, hozzátéve, miszerint a dilettáns szót nem sértésnek szánta, csupán arra utalt, hogy az oktatási vezetés nem reagált érdemben a tavalyi pedagógus- és diáktüntetéseken fölvetett problémákra.

„Az iskolában a diákok megtapsoltak, amikor legközelebb bementem” – így Bradánovics –, akit néhány tanár is megkeresett: megköszönték, hogy ki mert állni értük. „Igaz, azt is mondták, hogy hivatalosan nem vállalják véleményüket. És igazából ez a borzasztó: elvileg a diákparlamentnek a demokrácia gyakorlása lenne az értelme, erre éppen annak egyik legalapvetőbb eleme, a szólásszabadság sérül” – jegyezte meg.

Még az ülés előtt Rózsás Ildikó a portál kérdésére egyébként azt állította, hogy a politikai döntéshozók maximálisan meghallgatják az országos diákparlament ajánlásait, erre nem sokkal később leállította a kritikus beszédet.

A Sonline közölte az teljes, eredeti beszédet, vastagon kiemelve a kihúzott részeket:

„Tisztelt képviselők, delegáltak! Tisztelt Diákparlament!

A jelenlegi oktatási rendszernek már az alapjaiban, alapelveiben található probléma, emiatt hatalmas gondokkal szembesülünk. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Kis értelmezés után a józan ész fennakad az „emberi erőforrások” szókapcsolaton. Személy szerint élből elutasítom, és rettentően sajnálatosnak tartom, hogy a jelenlegi rendszer valamiféle erőforrásnak tekinti a diákokat. A tanulók nem valami kibányászható barnakőszén, bauxit, nem valami önkényesen felhasználható erőforrás. Egy fejlett és jól működő oktatásban szükség van egy külön álló oktatásügyi minisztériumra, nem pedig egy működésképtelen, haldokló államtitkárságra. Jelen helyzetben úgy tűnik, hogy dilettánsok hasráütésszerűen, a diákokkal és tanárokkal konzultációt megtagadva irányítják és változtatgatják az oktatási rendszert.

[itt szakították félbe, és később a vastagon szedett részek nélkül folytatta]

Ebben a kontextusban a dilettáns (nem hozzáértő) azért megfelelő fogalom, mert az előző tanévben történt megannyi diáksztrájk, pedagógussztrájk, tüntetés és egy Herman Ottó Gimnázium nyílt levél, viszont erre reakcióként nem érkezett semmi pozitív lépés az oktatási rendszert irányítóktól.

Megszüntették az előrehozott érettségi vizsgát, amely könnyítette volna a diákok terheit. Csökkentik a férőhelyek számát az egyetemeken, főként az államilag finanszírozottat, pedig nem a középkorban élünk, ahol a tanulás kiváltság volt.

A ponthatárokat évről-évre emelik, ezzel ellehetetlenítve sok diák jövőjét.

Borzalmas, mikor iskolába menet korunkbeli fiatalokat látunk utcát söpörni, ezzel teljesen ellehetetlenítve a jövőjét és a szellemi fejlődését. Ez miatt szükséges visszaállítani a 18 életéves tankötelezettséget, hogy megakadályozzuk az éppen kialakuló tudatlan társadalmat.

Az óraszámokat csökkenteni kell, mivel a diákok rettentő mértékig túl vannak terhelve. Túlterheltség miatt meg kell szüntetni a heti 5 testnevelést, mivel sok intézmény küzd jelenleg is a feltételek megteremtésével, valamint rettenetesen lefárasztja a diákokat is, ezáltal nem tudnak hatékonyan figyelni az órákon. Több nyelvoktatás szükséges, valamint ha kötelező a diplomához a középfokú nyelvvizsga, abban az esetben az állam teremtse meg rá a lehetőséget, hogy egy diák az állam finanszírozásából kapjon 2 lehetőséget a nyelvvizsga letételére.

A tankönyvpiaci versenyt újra kell gondolni, mert nem minden esetben az állam által előnyben részesített tankönyvek a legjobbak. A kísérleti tankönyvek tanulhatatlanok és hibásak, ezért szigorúbb vizsgálatnak kell őket alávetni kiadás előtt. A készség tantárgyakat csak 9-10 évfolyamban kéne a tanterv részévé tenni, hogy a diákok 11-12 évfolyamban az érettségire összpontosíthassanak.

A diákönkormányzatok jogkörét növelni kell egy demokratikusabb diákérdek képviselet létrejötte érdekében. Minden iskolában meg kell teremteni a tanításhoz szükséges körülményeket, eszközöket. Nem fordulhat elő, hogy egy intézményben nincs papír, kréta, nyomtatópatron. A felsorolt okokból teljes mértékben érthető, sőt tudatosnak tűnő a népbutítás, hogy ne legyenek a diákok gondolkodó, kreatív lények, hanem bólogassanak az aktuális hatalom minden döntésére. Ez hosszú távon nem lesz életképes és teljes mértékben lezülleszti a társadalmunkat is. 

Klebelsberg Kunó forogna a sírjában, ha tudná mi történik jelenleg a nevével.

Példát kéne vennünk a finn oktatási rendszerről és ki kell alakítanunk egy nyugatias, modern, 21. századi oktatási rendszert.”

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):