Szakértők beszélgettek az ATV-n a magyar devizahiteles mentőcsomag rövid- és hosszú távú következményeiről

“Ki fog Magyarországon befektetni, ha ilyen mértékű a bizonytalanság? . . .Működhet-e így egy gazdaság?” – Felcsuti Péter, a Raiffeisen korábbi elnök-vezérigazgatója, a Bankszövetség korábbi elnöke

Júniusban a Kúria a hitelszerződések egyoldalú módosításait törvénytelennek mondta ki. A döntés után két héttel a magyar parlament elfogadott egy törvényt, amely a bankokra helyezte a bizonyítási kényszert azzal kapcsolatban, hogy a 2004 után megkötött hitelszerződések jogszerűek voltak.

A törvény értelmében a bankoknak 30 napjuk állt rendelkezésre, hogy bíróság elé vigyék az ügyüket. A mai napig 79 hitelintézet indított pert az állam ellen, hogy megkíséreljék bebizonyítani az egyoldalú hitelszerződés módosítások jogszerűségét. A legtöbbet ezek közül a bíróság első fokon elutasította.

A héten korábban Palkó István pénzügyi elemző mondta el az ATV-n, hogy devizahitelesek bankok felé fennálló tőketartozásában átlagosan 19 százalékos csökkenésére számítanak, ez a havi törlesztő részletek 27 százalékos csökkenését eredményezheti.

Felcsuti Péter, a Bankszövetség korábbi elnöke elmondta, a bankok borúsan látják a jövőt azzal kapcsolatban, hogy be tudják-e bizonyítani szerződéses feltételeik jogszerűségét a devizahitelezés esetében, ugyanakkor sok választásuk nincs, ezért a bíróságon próbálják meg igazukat bizonyítani.

Felcsuti elismeri, hogy a devizahitelesek jól járnak az adósmentő intézkedéssel, de arra figyelmeztet, hogy törvény káros a bankoknak, a gazdaságnak, a beruházások tekintetében és jogállamiságra nézve is, és ez felveti az alábbi kérdést: “Ki fog Magyarországon befektetni, ha ilyen mértékű a jogi bizonytalanság?”

Felcsuti szerint a magyar kormány bankokkal szemben tanúsított nyíltan ellenséges viselkedése a bankoknak végül akár 900 milliárd forintjába is kerülhet.

A kormány már sokkal korábban megtehette volna, hogy hoz egy ilyen törvényt, és akkor közel sem lenne ilyen drámai a helyzet. Ha például 2010-ben születik meg ez a törvény, akkor nem lett volna sem árfolyamgát, sem végtörlesztés, ráadásul az elmúlt 4 év során 40%-kal csökkent a hitelezési volumen, ami újabb csapás a bankoknak – tette hozzá a Bankszövetség korábbi elnöke.

Felcsuti szerint a bizonytalanságot tovább fokozza, hogy a 2009-ben elfogadott etikai kódexhez – amely többek között az egyoldalú kamatemelésekkel is foglalkozott – a bankok tartották magukat, ám úgy tűnik, hiába. A kamatemelés oklistához kötöttsége, vagy a vételi és eladási árfolyam alkalmazásának tiltása ellenére akkor a hitelintézetek kaptak némi engedményt: a saját középárfolyamukat használhatták, szemben az MNB középárfolyamával. Ennek most vége, hiszen a Kúria 6 pontja, és a 2009-es szabályok köszönőviszonyban sincsenek egymással.

Egészen biztos, hogy a végeredmény további csökkenő hitelezési képesség és szándék lesz a bankok részéről.

“Azt láthatjuk, hogy az elmúlt négy évben 40 százalékkal csökkent a hitelezési aktivitás”, mondta el Felcsuti. “A Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja ellenére a bankok vállalati és lakossági hitelezése is drasztikus mértékben csökkent az elmúlt négy évben”. A bankár hozzátetette, „ha egy ország azzal küzd, hogy kevés a pénzügyi forrása, egyértelmű, hogy a bankoknak a hitelezéssel kellene foglalkozni, de nem ezt teszik”.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy a jelenleg megkötött hitelszerződések jogszerűek-e, Felcsúti azt mondta, a bankok változtattak a szerződési feltételeikben a Kúria döntését követően, „a szerződési feltételek ezáltal jelentősen bonyolultabbak lesznek, már aki kap egyáltalán hitelt, mert most ezt is kétszer meggondolják a pénzintézetek”.

Azzal kapcsolatban, hogy a Kúria döntése a lakossági hitelezéssel kapcsolatban milyen módon hat a vállalati hitelezésre, Felcsúti elmondta, a bizonytalan helyzet Damoklész kardjaként lebeg a bankok feje felett.  „Működhet ilyen bizonytalanságban egy gazdaság? Elvárható a bankoktól, hogy teljesítsék a legfontosabb feladatukat, és megfelelő hitelekkel lássák el a piacot?” Felcsuti Péter szerint nem, és nem lenne most egyik bankigazgató helyében sem.

Referencia:

http://www.atv.hu/videok/video-20140826-fe

http://www.portfolio.hu/vallalatok/penzugy/leszamolas_a_devizahitelekkel_haborus_allapotok_a_bankok_merlegeben.202771.html

http://www.portfolio.hu/vallalatok/penzugy/brutalis_veszteseg_a_bankoknal_beutott_a_devizahiteles_csomag.202743.html

http://www.portfolio.hu/vallalatok/penzugy/mar_irjak_a_kovetkezo_devizahiteles_torvenyt.202777.html