A röszkei incidens 2015. szeptember 16-án

Nemcsak félrefordították, de olyan részekkel egészítették ki a röszkei incidens egyik vádlottjának beadványát, amelyek nem tőle származnak. Magyar Gábor ügyvéd a Budapest Beaconnek azt mondta: hamis tanúzást követ el, és a hamis tanúzásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni arra is, aki mint tolmács vagy fordító hamisan fordít. Fazekas Tamást, az egyik vádlott ügyvédjét is elértük.

Ahogyan arról a Budapest Beacon is beszámolt korábban, a Csongrád Megyei Főügyészség januárban határzár tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett tiltott átlépésének bűntette miatt emelt vádat az ellen a kilenc szír és egy iraki állampolgárt ellen, akiket 2015. szeptember 16-án tartóztattak le a röszkei határnál, miután a magyar biztonsági erők összecsaptak az ottragadt menekültekkel.

A vádirat szerint az ominózus napon több száz menekült gyülekezett a röszkei határátkelőhely szerb oldalán, de a kezdetben békés tömeg idővel agresszívvá vált, a kerítést feszegette, próbálta kidönteni, majd néhányan kövekkel dobálták a magyar oldalon fölsorakozott rendőröket.

A vádlottak egyike megafonnal a kezében különböző nyelveken beszédeket tartott, és megpróbálta irányítani a magyar rendőrökkel szemben fenyegetően fellépő tömeget, ugyanakkor a rendőröket is próbálta angolul meggyőzni arról, hogy engedjék be a menedékkérőket Magyarországra. A zavargás kitörését követően – mikor a rendőrség könnygázt vetett be – ugyanő igyekezett nyugalomra inteni mindenkit.

A zavargás résztvevői végül kidöntötték a határt védő kaput, amelyen keresztül – mások mellett – a vád alá helyezett tíz ember is Magyarországra lépett, jogosulatlanul. Őket a rendőrök kiemelték a tömegből, majd őrizetbe vették. Mindeközben a Terrorelhárítási Központ (TEK) emberei válogatás nélkül ütötték gumibotokkal a menekülteket és a nemzetközi sajtó munkatársait is.

Bár Orbán Viktor miniszterelnök ősszel még terroristaként emlegette a vádlottakat, a vádiratban szó nincs terrorizmusról, egyedül a megafonba beszélő Ahmed H-nak kell ezzel a vádponttal is szembenéznie, de az ő ügye a törvényszékre tartozik, így azt nem a Szegedi Járásbíróság tárgyalja.

A per márciusban kezdődött. Akkor a kerítés ledöntését, és a rendőrök megdobálását a vádlottak egyike sem ismerte el, aki követ vett a kezébe, állítása szerint az is csak az utat tisztította. Van, aki a kormány kegyességében bízik, más azt állította, hogy a fogságban egy csuklyás férfi megverte. „Nem keresem a bajt, Szíriából is a baj elől menekülök” – mondta az elsőrendű vádlott, egy aleppói pék, akinek a felesége és három gyereke már Németországban van.

A vádlottak tízből heten egyébként már fél éve előzetes letartóztatásban ülnek, ki szegedi, ki budapesti börtönben, de a többi három sem szabad, ők a hivatalos megfogalmazás szerint házi őrizetben vannak, a gyakorlatban azonban nem valami otthonszerű helyen, hanem a kiskunhalasi őrzött szálláson. A vádlottak között van egy tolókocsis férfi, és egy félig vak, cukorbeteg idős asszony is – olvasható az Index helyszíni beszámolójában.

A vádiratban szereplő bűncselekményért, amely egyébként büntetőjogi tényállásként alig valamivel az ominózus események előtt, a menekültválság kiéleződésével együtt született meg Magyarországon, a Büntető Törvénykönyv (Btk.) szerint egytől öt évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.

„Valami nem stimmel”

„Valami nem stimmel” – mondta a bíró a per március 16-i tárgyalásán, amikor kiderült: az egyik vádlott korábbi, arabul írt beadványának magyar fordításában olyan állítások szerepelnek, amiket ő nem mondott, így például az, hogy látta, amint a rendőröket kővel dobálják. Ezt a tárgyaláson egyébként többször szóvá is tette az érintett. A fiú akkor azt is állította, miszerint a kihallgatáson abba az irányba próbálták terelni, hogy elismerje a dobálást, és azt akarták tőle, hogy anélkül írja alá a jegyzőkönyvet, hogy lefordítanák azt neki.

Mivel a beadvány hitelessége gyanússá vált, ezért egy fordítóiroda vette a kezébe az ügyet, az eredményt pedig csütörtökön ismertette Arany János bíró. Az Index beszámolója szerint a kirendelt Gyorsfordító Kft. végigment a teljes szövegen, és a következő megállapításokat tette: a fordítás nem precíz, olyan pluszinformációkat tartalmaz, amelyek az eredetiben nem voltak benne, más dolgokat pedig kihagy. Van, ahol a teljes szövegrész kreált, nem fordítási munka, tartalmi hozzáköltést tartalmaz, amelytől a tartalom szándéka teljesen megváltozik.

Bűntett

A Btk. szerint a tanú, aki a hatóság előtt az ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, vagy a valót elhallgatja, hamis tanúzást követ el, és a hamis tanúzásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni arra is, aki mint tolmács vagy fordító hamisan fordít – válaszolta a Budapest Beacon kérdésére Magyar Gábor, a Magyar György és Társai Ügyvédi Irodától. Aki a hamis tanúzást büntetőügyben követi el, bűntett miatt egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ha a hamis tanúzás olyan bűncselekményre vonatkozik, amely életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, a büntetés kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés – tette hozzá az ügyvéd.

Magyar Gábor arra is fölhívta a figyelmet, hogy mindaddig, amíg az alapügy nem fejeződik be, az abban tett hamis tanúzás miatt büntetőeljárás csak az alapügyben eljáró hatóság följelentése alapján indítható. Az ilyen följelentés esetét kivéve a hamis tanúzás büntethetőségének elévülése az alapügy befejezésének napján kezdődik – jegyezte meg a szakember.

Az üggyel kapcsolatban kérdéseinket megküldtük a Szegedi Járásbíróság részére; válaszaikkal frissítjük cikkünket.

A csütörtöki tárgyalási napon egyértelműen tisztázódott, hogy két szakaszra bonthatóak a röszkei események: volt a támadás, és volt egy nyugalmi állapot, amikor a nyitott kapun keresztül békésen mentek át az emberek – nyilatkozta a Budapest Beaconnek Fazekas Tamás, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje. Az ő egyik ügyfele például az a tolókocsis férfi, akivel kapcsolatban végre tisztázódott, hogy nem rugdoshatta a kerítést. Őt és egy másik vádlottat is tévesen azonosította a rendőrség.

A hamis tanúzásról szólva Fazekas azt mondta, hogy abban csak a bíróság tehet feljelentést, ám arról nem tud, hogy történt-e bármilyen lépés az ügyben, a csütörtöki tárgyaláson ezzel kapcsolatban semmi nem hangzott el.

Az elévülési időn belül egyébként ezt bármikor megteheti a bíróság, de a jogerős ítélet után bárki tehet feljelentést, az azonban sokkal aggályosabb, hány korábbi ügyben fordíthattak félre úgy, hogy az nem derült ki. Azokban az ügyekben – amennyiben elítélik a tolmácsot az adott ügyben – ez perújítási ok lehet – hívta föl a figyelmet a szakember.