Ferge Zsuzsa, szociológus

A neves szociológus, Ferge Zsuzsa nem utasítja el, hogy bizonyos életminőségi mutatók javultak Magyarországon 2010 óta. Ugyanakkor ezeket az eredményeket árnyalja, hogy erőteljesen nőttek a társadalmi egyenlőtlenségek: mintha a kormány elfeledkezett volna a legalul lévő 3 millió emberről. Kitörési lehetőségei is leginkább azoknak vannak, akik „hűségesek” a kormányoldalhoz. Minderről Ferge Zsuzsa szociológus professzor beszélt az atv.hu-nak március 11-én. Előzetes eredményeket is közölt szervezete májusban megjelenő tanulmányából.

Ferge Zsuzsa az ATV-nek elmondta, az életszínvonalunkat leginkább kifejező mutatók közé elsősorban a munkalehetőségek, a jövedelem színvonala és eloszlása, a fogyasztás (különösen az élelmiszer-fogyasztás), illetve a lakhatás körülményei tartoznak. Társadalmi szinten pedig alapvető kérdés, hogy mekkorák a jövedelmi egyenlőtlenségek, illetve milyen szintű a társadalom szétszakadása, mennyire van távol egymástól a felső és az alsó 10 százalék.

Foglalkoztatás

A Fidesz markáns ígérete volt, hogy egymillió új munkahelyet teremt. Mint Ferge Zsuzsa elmondta, 15-64 éves korosztályban valóban megfigyelhető némi javulás a foglalkoztatás terén: 2010-hez képest ma 110 ezerrel többen dolgoznak. Hogy ebből mennyi a közfoglalkoztatott, az nem világos. Az viszont látszik, hogy csökkent a munkahelyek „biztonsága”, hiszen a határozott idejű munkaszerződések száma 70 ezerrel csökkent, miközben a határozatlan idejűek száma 130 ezerrel nőtt. Emellett az utóbbi 3 évben a teljes munkaidejű állások száma a versenyszférában 30 ezerrel csökkent, miközben a költségvetési szférában 20 ezerrel nőtt – márpedig az új munkahelyek ígérete a versenyszférára vonatkozott.

Minimális, mintegy két százalékos emelkedés  figyelhető meg 2010 és 2013 között a reálbérek tekintetében. Ugyanakkor nem állunk jól az élelmiszerfogyasztás terén: kevesebbet eszünk húsból, tojásból és főként az egészséges táplálkozásban főszerepet játszó zöldségekből és gyümölcsökből. Az élelmiszerfogyasztás egyébként 2007 óta folyamatosan csökken. Ferge szerint a trend 2007-óta tart.

Fogyasztói árak

A szeszesital és dohányáruk kerülnek többe, ami nem ad okot aggodalomra. Az üzemanyagok áremelkedése már komolyabb árfelhajtó hatással bír, ám az infláció ezzel együtt is rekord alacsony, 1,7 százalékos volt tavaly, ami egyértelműen a rezsicsökkentés eredménye. A szakértő ennek kapcsán megjegyezte: bár a rezsicsökkentést úgy kommunikálták, hogy az mindenki számára hasznos, érdemes kiemelni, hogy éppen azok számára jelent keveset, akik alig fogyasztanak, mert vagy közmű sincs, vagy pénzük nincs, miközben a tehetősebbek elég jelentősen profitálnak belőle.

Ugyanezen az elven működik a gyerekek után járó adókedvezmény is. A jogosultak köre ugyan lefelé bővült, ami örvendetes, mert a kedvezmény már a járulékokból is levonható. Ennek ellenére továbbra is igaz, hogy a magasabb jövedelműek, különösen a sokgyerekesek, jóval jobban járnak.

Szociális támogatások

Ami a szociális területet illeti, Ferge Zsuzsa szerint a kormány teljesítménye itt igazán aggasztó. A segélyezési rendszer átszabása nyomán 2011 és 2012 között jelentősen növekedett a szegénység: a teljes népességben 4 százalékkal, a gyermekek körében pedig 20 százalékkal. 2010 óta folytatódott a GYES és a családi pótlék reálértékének csökkenése (a GYED-re ez nem vonatkozik). Ugyanakkor – tette hozzá Ferge – örvendetes, hogy az idei évtől több jogcímen is igénybe vehető a GYES és a GYED, vagyis az érintett családok egy részének anyagi helyzete javulni fog. A munkanélkülieknél és segélyezetteknél a 2013. és 2014. évi költségvetések szerint viszont további romlás várható.

Jövedelemkülönbségek

A társadalmi egyenlőtlenségek nőttek – méghozzá az elmúlt 1-2 évben különösen intenzíven. A statisztikában még mindig „Európa közepén” vagyunk, de már az egyenlőtlenebb társadalmak oldalán. A társadalom legfelső tizedének jövedelme erősen nőtt, a legalsó tizedbe tartozóké pedig csökkent, a kettő közötti különbség jelenleg kilencszeres.

Ferge arra is felhívta a figyelmet, hogy egyre több feltételhez kötött és egyre nehezebb a közsegítséghez való hozzájutás (lásd: szociális temetés szabályait, bár a bevezetést elhalasztották, vagy az utcáról „elkergetett” ételosztás), és egyre nagyobb az intolerancia is a rászorulókkal szemben.

Azoknak jóval nagyobb esélyük van a kitörésre – jegyezte meg Ferge Zsuzsa –, akik „hűséges magyarok”, vagyis a kormányoldal politikai táborába tartoznak, ők ugyanis az állami újraelosztásból többet tudnak profitálni (lásd: trafikbotrány, állami pályázatok). Ráadásul – tette hozzá –, az elmúlt évek életszínvonalat javító intézkedései és folyamatai a legkevésbé sem érintik a legszegényebbeket és a lecsúszástól komolyan fenyegetett alsó középosztályt, vagyis mintegy 3 millió embert. Ferge úgy látja, egyfajta „hitvallásként” van jelen a kormányzati gondolkozásban, hogy 3 millió emberről le kell mondani, ahhoz, hogy a többieknek lehessen segíteni.

A 2010-ben alapított Gyerekesély Közhasznú Egyesület fő célja a gyerekek életesélyeinek javítása, a gyerekszegénység újratermelődésének megakadályozása. Alapítóik munkatársai voltak a 2006-ban alapított MTA Gyerekszegénység Elleni Programirodának. Bár az eredeti Programiroda megszűnt, 5 évnyi tevékenységének eredményei továbbra is elérhetők a www.gyerekesely.hu oldalon. Annak érdekében, hogy megmaradjon és hozzáférhető legyen minden, a programiroda működése során keletkezett dokumentum, a gyerekesely.hu oldal karbantartását az egyesület átvállalta. Ferge Zsuzsa neves szociológus a szervezet tiszteletbeli elnöke.

A Gyerekesély alapítvány aktívan tevékenykedik a szegénységgel kapcsolatos gondok megoldásban, kutatásokat végez, szakmai gyakorlatokat szervez szociális munkások és szociológusok részére, a szegénység témakörében konferenciákat szervez, a rászoruló közösségek részére pénzbeli és szociális támogatásokat szervez, szolgáltatásokat nyújt az érintett családok számára, és hosszú-távú programokat fejleszt a szegénységgel érintettek részére.

Hivatkozás:

Három millióan biztosan rosszabbul élnek, mint négy éve, ATV.hu; 2014. március 11.