Az origo.hu főszerkesztőjének politikai motivációjú kirúgása miatt tüntettek Budapesten
Mintegy kétezer tüntető gyűlt össze az Origo.hu hírportál budapesti irodájánál kedden délután, hogy tiltakozzanak Sáling Gergő főszerkesztő politikai okok miatti kirúgása ellen. Sáling nem az első felelős szerkesztő, akit a kormányzat egyre növekvő nyomása az öncenzúra gyakorlására miatt bocsátottak el a névleg független médiákból.
A tüntetést a Kettős Mérce népszerű magyar blog szervezte, azzal a felhívással, hogy a nyilvánosság „vállaljon szolidaritást az origo.hu alkalmazottai és a civil szervezetek mellett, amelyeket támadást ért”.
Az emberek az utcára mentek a magyar sajtószabadság további csorbítása, valamint a civil szervezetekkel szembeni bánásmód miatt. A kormány az utóbbi időben kísérletet tett bizonyos civil szervezetek külföldi támogatásainak megakadályozásra azáltal, hogy hiteltelenítette és megfélemlítette az EGT és a Norvég Civil Alap pénzeinek elosztását végző és adminisztráló magyar alapítványokat.
Sáling lemondásának háttere
Hétfőn késő este a 444.hu weboldal számolt be arról, hogy Sáling Gergő, az origo.hu főszerkesztője lemondani kényszerült.
A hírportál Sáling lemondását a kiadóra nehezedett kormányzati nyomással magyarázta, ami a kormány, és különösen Lázár János számára kedvezőtlen cikksorozat miatt alakult ki.
Kedd reggel az origo.hu tulajdonosa, az Origo Zrt. közleményt adott ki, mely szerint a “ a változó médiafogyasztási szokásokhoz alkalmazkodva nagyobb hangsúlyt kíván fektetni az integrált tartalom előállítás stratégiájának megvalósítására, ezért átszervezi az eddigi tartalomirányítási szervezetét”.
Számos, az origo.hu-hoz közeli forrás szerint Sáling távozásának sokkal inkább ahhoz volt köze, hogy a hírportál cikkeiben kritikákat fogalmazott meg a magyar kormánnyal kapcsolatban. Sáling elmondta, hogy szerződése nem teszi lehetővé, hogy távozásával kapcsolatban részleteket hozzon nyilvánosságra, de azt elmondta, hogy „távozása közös megegyezéssel történt”, bár ezt nem ő kezdeményezte.
A kormány ad, a kormány elvesz
Hétfőn a kormány bejelentette, hogy szándékában áll bevezetni a reklámadót, amely progresszív jellegű lesz. Az adó főként a nagy televíziós csatornákat sújtja, különösen a RTL-t, ami jelenleg a legnagyobb és legfontosabb a kevés független magyar televíziós csatorna közül.
Ugyanakkor még a kisebb, kormánypárti médiák is tiltakoztak a adó bevezetése ellen. Viszont olyan pletykák is keringenek, hogy a kormány szándékában áll kompenzálni ezeket a befizetett adóért, azzal, hogy sokkal több kormány-oldali hirdetést helyeznének el náluk.
Ösztönzés, büntetés
A kormányzó Fidesz által 2011-ben elfogadott médiatörvény a magyar sajtószabadság végének a kezdetét jelentette. A kilátásba helyezett büntetések drákói szigora Damoklész kardjaként lóg a levegőben, emiatt a médiák tulajdonosai és szerkesztői ön-cenzúrát voltak kénytelenek gyakorolni.
A kormányzati hirdetések és állami vállaltok hirdetéseinek elhelyezése komoly bevételi forrást jelent számos média részére, különösen azoknak, akik a kormány szekerét tolják. Egy friss felmérés szerint az összes kormányzati reklám mintegy fele a kormány-barát Magyar Hírlapban, Magyar Nemzetben, Lánchíd rádióban és Echo TV-n jelenik meg. Nem szokatlan, hogy napi- vagy hetilapokban több olyan fél, vagy akár egész oldalas hirdetés jelenik meg, melyekért valamely minisztérium fizetett. Az ingyenes Metropol május 30-i számában két egész oldalas színes hirdetés jelent meg, az egyikben a miniszterelnöki hivatal üdvözli az újonnan megválasztott EP képviselőket és arra kéri őket, hogy képviseljék Magyarország érdekeit az Európai Parlamentben, és hogy ne feledjük, mindannyian magyarok vagyunk. A másik hirdetés a Magyar Nemzeti Bank alacsony kamatozású vállaltok számára elérhető hiteleit népszerűsíti.
A hatalmas kormányzati reklámkiadások komoly bevételt jelentenek a kormány-barát médiáknak (és komoly hátrányt azoknak, akik kritizálják a kormányt). A kormány kiválasztási gyakorlata a meghatározott üzleti érdekcsoportokkal, „partnerekkel”, egyenlőtlen versenyfeltételeket biztosít, és akár egyetlen éjszaka alatt médiavállalatokat alakíthat, vagy tehet tönkre.
Azóta számos külföldi tulajdonú médiacég vagy elhagyta az országot, vagy eladta érdekeltségét valamely Fidesz-közeli médiacsoportnak.
Az eredmény egy olyan jogi és gazdasági környezet amely egyre növekvő mértékben ellenséges a szabad és független médiával szemben.
Lázár arca kicsivel később tűnt fel a hírekben
Az Origo tulajdonosa és Sáling között a feszültség az országgyűlési választások idején került előtérbe. Amikor a 444.hu, a Hir24 és a Magyar Narancs képviselőit kitiltották a Fidesz választás éjszakáján rendezett eseményéről, akkor az Origo.hu szolidaritást vállat a hírportálokkal, és nem szem számolt be az eseményről.
A feszültség akkor csúcsosodott ki, amikor az Origo olyan cikkeket közölt Lázár Jánosról, amelyek meglehetősen rossz fényben tüntették őt fel. Egy a kormányhivatalnokok költségtérítésével foglalkozó feltáró cikkben Pethő András, az Origo.hu szerzője arról számolt be, hogy Lázár szokatlanul magas költségtérítést vett fel egy olasz és egy svájci „hivatalos” út után. Amikor az Origo újságírója rákérdezett, hogy mi volt az utazások célja, a miniszterelnöki hivatalból az a válasz érkezett, hogy a svájci úton „egy német állampolgárral találkoztak, és a magyar-német, illetve a magyar-orosz kapcsolatokról tárgyaltak”. Az olaszországi út során pedig egy olyan szállodában volt a találkozó, melyet a tárgyalópartner jelölt ki, és a Magyarországról illegálisan Svájcba utalt pénzek témakörében beszélgettek”.
Az Origo pert indított a miniszterelnöki hivatallal szemben, hogy részletesebb tájékoztatást kapjon. Az ügyben Németh Zsolt, a TASZ ügyvédje képviselte az Origot. A bíró az Origo javára döntött, és azzal indokolta a döntést, hogy fontos az utazások költségét megismerni, mert ez az egyetlen módja annak, hogy a közpénzek felhasználásának jogosságát igazolni lehessen.
Amikor a bírósági döntés nyilvánosságra került, Lázár nyilatkozatot adott ki, és Pethő-re hivatkozott. Ahelyett, hogy részletes választ adott volna, bejelentette, hogy visszafizeti a kérdéses költségtérítés összegét az államnak.
A média figyelme Lázár megkérdőjelezhető költségtérítésével kapcsolatban nem jött jókor az államtitkárnak, mivel az egyik magyar oknyomozó újság egy héttel korábban arról számolt be, hogy az államtitkár idén vadásztúrát tervez az exkluzív csehországi Lesy ČR vadásztársaság területére. A számla másolatát megszerezte az atlatszo.hu.
A számlán az áll, hogy annak ellenértékét három részletben kell kiegyenlíteni: az összeg 40 százalékát május végéig, további 40 százalékot 2014. október 1-ig, és a fennmaradó 20 százalékot készpénzben a vadásztúra végén. Az utazás költsége, melyben a szállásköltség és az állatok kilövése is benne van (ami Lázár azon előzetes becslésén alapul, hogy hány fácánt fog lőni) elég magas. Az első részlet 30.000 euró (9,2 millió forint). Ha a hivatalos árat vesszük figyelembe, ami 30 euró fácánonként, akkor az Atlatszo.hu becslései szerint is mintegy 2.500-3.000 fácán kilövését tervezik.
Lázár János államtitkár drága ízlése nagy port kavart a médiában, mivel sokan nem értik miből telik neki erre. Lázár vagyonnyilatkozata sem ad erre magyarázatot.
Sáling lemondását sokan tekintik úgy, hogy az Origo tulajdonosai ezzel meghajoltak a kormányzati nyomás előtt – ami nem egyedülálló Magyarországon. Sáling távozása az Origotol – legalábbis Budapesten – azt eredményezte, hogy egyre többen vannak tisztában, és készek nyilvánosan is tiltakozni a sajtószabadság további megynyírbálása ellen.
A civil társadalom elégedetlen a kormány külföldi források lefoglalására tett kísérletei miatt
A Budapest Beacon részletesen számolt be a magyar kormány civil társadalom elleni harcáról. Ebben az esetben a civil szervezetek elleni küzdelem annak az eredménye, hogy a kormány megpróbálja rátenni a kezét a külföldről érkező nem-közpénzekre is.
Április közepén Lázár János levelet írt a norvég kormánynak, melyben azzal vádolta meg őket, hogy beavatkoznak Magyarország belügyeibe azáltal, hogy politikai pártokhoz kapcsolódó szervezeteket támogatnak. A Lázár által említett pénzek részben a Norvég Alap – a 15 legelmaradottabb európai régió felzárkóztatását célzó alap pénze. Az alapot Norvégia, Liechtenstein és Izland finanszírozza.
A Norvég Királyi Külügyminisztérium udvarias válaszában elmagyarázta, hogy nincs semmilyen politikai szándéka a támogatóknak, illetve, hogy a Magyarországon elköltött kérdéses alapok összhangban vannak a magyar kormány és Norvégia által 2011 novemberében aláírt együttműködési megállapodással. A norvég külügyminisztérium Lázár állításait „meglepőnek és valótlannak” nevezte.
Április 30-án Csepreghy Nándor, Lázár helyettesét idézték a magyar lapok, aki azt mondta, hogy a Norvég Civil Alap magyarországi kezelője egy „szélhámos gittegylet”.
Május 7-én a Norvég Alap magyarországi kezelője reagált Csepreghy szavaira, visszautasította állításait, azokat „elfogadhatatlannak” nevezte, különösen egy kormányképviselőtől.
Május 10-én Norvégia, Liechtenstein és Izland úgy döntött, felfüggeszti a további fejlesztési alapok folyósítását Magyarországnak az EGT és a Norvég Alap szabályainak megfelelően, mivel a magyar kormány megszegte a szerződést az alapok felhasználásának és annak ellenőrzésével kapcsolatban. Azonban a támogatók fenntartották, hogy továbbra is bíznak a Norvég Civil Alap által a magyarországi civil szektor támogatására küldött pénzek elosztásában és nyomon követésére létrehozott magyar konzorciumban.
A magyar kormány erre úgy reagált, hogy kizárólag a magyar államnak kellene, hogy beleszólása legyen a pénzek elosztásába.
Május 21-én Lázár helyettese, Csepreghy bejelentette, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal megvizsgálja az alap pénzeinek felhasználását. Csepreghy azt mondta, azért szükséges az ellenőrzés, mert „az átfogó vizsgálat célja az, hogy tisztázzák, az elmúlt hetekben felmerült magyar kormányzati gyanú megáll-e, miszerint a Norvég Alap hazai felhasználásakor áttételesen politikai szervezeteket, vagy hozzájuk szorosan kötődő civil szervezeteket támogattak”.
Múlt héten a Norvég Civil Alap támogatói azt javasolták a pénzek kezelésével megbízott magyarországi alapítványnak, hogy ne működjenek együtt a magyar hatóságokkal az ellenőrzés során. A támogatók azzal indokolták ezt, hogy a pénzt teljes egészében a Norvég Alap adja, magyarországi közpénzekkel egyáltalán nem gazdálkodnak, ezért tevékenységük nem tartozik a kormányzati ellenőrzési szervek alá.
Ezt követően a magyar kormány azzal fenyegette meg a magyar alapítványt, hogy visszavonja adószámát, amennyiben az nem működik együtt az ellenőrzés során. A kormány bejelentette, hogy az ellenőrzésre június 2-án, hétfőn kerül sor.
Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány (az alapokat kezelő konzorcium vezető alapítványa) elnöke megismételte a támogató országok kívánságát és azt mondta, az alapítványoknak semmi rejtegetnivalója sincs, és minden esetben együttműködnek az arra felhatalmazott ellenőrző hatóságokkal. Mindazonáltal rámutatott arra, hogy a kormány ellenőrzésnek nincs jogalapja, és tisztázatlan célú vizsgálódásokat sokkal inkább zaklatásnak, mintsem az átláthatóság biztosítására irányuló tevékenységnek tartják.
Ezután jött a hétvége. Mindenki kíváncsian várta, hogy a kormány valóban végrehajtja-e az ellenőrzést fenyegetése szerint. A sajtó képviselői hétfő reggel az Ökotárs Alapítvány irodáihoz mentek, és várták, hogy 9-kor a KEHI munkatársai megjelenjenek. Ez azonban nem történt meg. A kormányzati ellenőrzést végző személyek először a konzorcium többi alapítványán ütöttek rajta, és lefoglaltak olyan dokumentumokat, amelyek a tevékenységükre vonatkoznak. Később, délután 3 óra körül végre az Ökotárs Alapítványhoz is megérkeztek az ellenőrök.
Június 4-én a fidesz-párti Magyar Nemzet számolt be arról, hogy Norvégia bekérette Jeszenszky Géza nagykövetet, hogy beszámoljon a magyar állam és a Norvég Alap közötti konfliktusról. Jeszenszky Magyar Nemzetnek azt mondta, nem lepte meg, hogy bekérették, mivel a norvég média is foglalkozott a Magyarországon kibontakozó eseményekről.
Hivatkozások:
Váratlanul kirúgták az Origo főszerkesztőjét, 444.hu; 2014. június 2.
Főszerkesztőjének nevével hekkelte meg saját címlapját az Origó, 444.hu; 2014. június 3.
Lázár: Beszéljen az Origo kirúgott főszerkesztője!, HVG.hu; 2014. június 4.
Magyarország Fekete hétfője után, Kettős Mérce; 2014. június 3.
Ön jól ébredt? Lázár János nem!, 444.hu; 2014. június 28.
Lázár János 23 millió forintért rendelt csehországi fácánvadászatot, Atlatszo.hu; 2014. május 21.
Szimpátiatüntetés a leváltott főszerkesztő mellett, Origo.hu; 2014. június 3.
Tüntettek a kirúgott Origo-főszerkesztő mellett, 444.hu; 2014. június 3.
Lázárék ketten hozták össze a kirívó hotelszámlákat, Origo.hu; 2014. május 27.
Egy régi embere is kísérte Lázárt a költséges utakon, 2014. május 31.
Norway tells Janos Lazar to go jump in a Fjord, BudapestBeacon.com; 30 April 2014.
Ráküldik a Kehit a Norvég Alapra, Propeller.hu; 2014. május 21.
Norvégia – Lázár: negyvenmilliárd – null, de a meccs csak most kezdődik, 444.hu; 2014. május 28.
Norvégiában berendelték a magyar nagykövetet, HVG.hu; 2014. június 4.
Délután elment a Kehi az Ökotárshoz is, HVG.hu; 2014. június 2.
Lázárék a civileket akarják megfélemlíteni, 444.hu; 2014. június 2.
Trükkösen kezdődött a Kehi-ellenőrzés a civil szervezeteknél, 444.hu; 2014. június 2.
Váratlanul csapott le a Kehi norvég alapos alapítványokra, Origo.hu; 2014. június 2.
THE JESZENSZKY AFFAIR, Hungarian Spectrum; 2012. november 4.
Vérfertőző romákról tanított Jeszenszky, Atlatszo.hu; 2012. október 26.