A fiatalok szerint a hazai közéletet átszövi a korrupció

augusztus 15, 2016

Korrupció

A magyar fiatalok túlnyomó többsége szerint a hazai közéletet átszövi a korrupció. Úgy látják: aki korrupt, az könnyebben boldogul.

A 18-29 éves magyar fiatalok túlnyomó többsége szerint a hazai közéletet átszövi a korrupció, ám úgy gondolják, ebbe nem szabad beletörődni. Kétharmaduk szerint azoknak van nagyobb esélye a boldogulásra, akik korruptak. Mindez abból a 2016 júliusában végzett kutatásból derült ki, melyet a Publicus Intézet készített a Transparency International (TI) megbízásából. A megkérdezettek 77 százaléka a politikai életet tartja korrupciós szempontból a leginkább fertőzöttnek.

A kutatás adatai szerint a fiatalok 54 százaléka rendelkezik közvetlen korrupciós tapasztalattal: 39 százalékuk az egészségügyben, 29 százalékuk pedig valamilyen rendőrségi ügyintézés során észlelt visszaélést.

Ha korrupt vagy, nagyobb eséllyel érvényesülhetsz

A megkérdezettek túlnyomó többsége szerint nehéz ma Magyarországon korrupció nélkül érvényesülni. Több mint kétharmaduk (71 százalék) szerint azoknak az embereknek, akik nem riadnak vissza a korrupciótól, több esélyük van boldogulni az életben, mint a becsületes állampolgároknak.

A fiatalok 84 százaléka egyértelműen korrupcióként azonosítja a politikusok gyanús ingatlanügyeit, és 76 százaléka véli úgy, korrupciónak kell tekinteni azt is, amikor a döntéshozók családtagjai és a baráti cégek nyerik az állami megbízásokat. Az állami pénzből zajló stadionépítéseknek és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványi költéseinek megítélése holtversenyben áll az ifjúság körében: mindkettőt 61 százalék gondolja korrupciónak.

A megkérdezettek döntő hányada, mintegy háromnegyede véli úgy, hogy az Európai Unióból (EU) érkező fejlesztési pénzek szétosztása, valamint a földárverések is korrupt módon zajlanak.

A felmérés arra is rávilágít, hogy a fiatalok hosszabb távú memóriája igencsak jól működik, hiszen közel kétharmaduk jelenleg is korrupcióként tekint a dohány-kiskereskedelem tulajdonviszonyainak 2013-as átszabására, közkeletű nevén a trafikmutyira.

A közmédia elhallgatja a korrupciót

A megkérdezettek több mint a fele a sajtótól várja, hogy felhívja a polgárok figyelmet a korrupció veszélyeire, a vizsgálat ugyanakkor azt mutatja, hogy a gyakori korrupciós hírek inkább közömbösséget váltanak ki a fiatalok körében, mintsem fokoznák a téma iránti érzékenységet.

A rendszerszintű cselekményeket, a sok százmilliós vagy milliárdos lopásokról szóló tudósításokat ez a korosztály is nehezen tudja értelmezni, mint ahogyan – a túl sok visszaélés miatt – azt is, ki mennyit lopott – tárta föl a kutatás. Az eredmény nem túl meglepő: lapunk az MNB-alapítványok pénzköltéseivel kapcsolatos videóriportjában ugyanerre a következtetésre jutott, igaz, nálunk a fiatalok látványosan elzárkóztak a válaszadástól.

A 18-29 éves korosztály elsősorban az internetes hírportálokról tájékozódik, és az online lapokat, illetve a külföldi hírcsatornákat tartja hitelesnek. A közmédia szerintük nem megbízható, és úgy értékelik, hogy az állami csatornák egyáltalán nem, vagy nem tényszerűen számolnak be a korrupcióról. A felmérés szerint az aktívan internetezők tudatosabbak: ők hajlanak a leginkább arra, hogy jelentsék az általuk tapasztalt korrupciós eseteket.

Nem szabad beletörődni

A lesújtó eredmények dacára a fiatalok többsége (84 százalék) úgy véli, nem szabad beletörődni a korrupcióba. A 18 és 29 év közötti korosztály kétharmada feljelentést is hajlandó lenne tenni, ha visszaélést tapasztalna.

Ez örvendetes fejlemény, hiszen a TI 2012-es felmérése szerint négy éve a magyar fiatalok mindössze negyede fordult volna a hatóságokhoz, ha korrupciót észlelt. Akik ma nem jelentenék a korrupciót, azok többsége nem bízik abban, hogy kivizsgálják a bejelentését, vagy attól tart, hogy bajba kerül, ha szól a hatóságoknak.

Erre egyébként minden esélye megvan, a Budapest Beacon korábban igen részletes cikket közölt arról, mivel kell szembenéznie annak, aki közérdekű bejelentést tesz.

„Az adatokból az látszik, hogy a fiatalok érzékelik a korrupció súlyosságát Magyarországon, azt is tudják, hogy ebbe nem szabad belenyugodni, mégis úgy vélik: aki ellenáll a korrupciónak és tisztességes, az kevésbé tud érvényesülni – foglalta össze a kutatás legfontosabb megállapításait Martin József Péter, a TI ügyvezető igazgatója a jelentés bemutatásakor a Sziget Fesztiválon.

A bemutatón mások mellett Colleen Bell, az Egyesült Államok (USA) nagykövete is részt vett. Azt mondta: „Hiszek benne, hogy ha szisztematikusan és erélyesen szembeszállunk a korrupcióval, és ha nem riadunk vissza attól, hogy kemény munkával tudatosítsuk az átláthatóság és elszámoltathatóság fontosságát, akkor a korrupció elfogadásának kultúrája megváltozhat”.

A TI kutatását és kampányát az USA budapesti nagykövetsége, a Francia Köztársaság Nagykövetsége és az OTP Alapkezelő Zrt. támogatta.