| Jilling Balázs a Momentum helyi szervezetének szeptember 24-i
müncheni bemutatkozásán. Fotó: Budapest Beacon, Szegő Péter |

Bár Jilling Balázs, a Momentum müncheni alelnöke nem hiszi el, hogy a Jobbik megváltozott, szerinte „bizonyos ügyek mentén” együtt lehet velük működni. „Az első cél az, hogy a Fidesznek ne legyen többsége” – mondja az ellenzéki politikus, aki a választáson történő az esetleges visszalépésekkel kapcsolatban úgy fogalmazott, „hogyha a Momentumon fog múlni, hogy le lehet-e győzni a Fidesz jelöltjét, akkor a Momentumon nem fog múlni”.

Mint arról a Budapest Beacon korábban beszámolt, december 16-án egy regensburgi étteremben bemutatkozott a Momentum Mozgalom müncheni – de facto bajorországi – szervezete. Interjúnk ekkor készült Jilling Balázzsal, a szervezet alelnökével.

Budapest Beacon: Ön a Momentum müncheni alapszervezetének alelnöke, azonban most Regensburgban mutatkoztak be. Bajorországban Münchenen kívül nincs alapszervezete a pártnak?

Jilling Balázs: Nincs, de a Momentumnak vannak tagjai Bajoroszágnak a Münchenen kívüli részén is.

BB: Ha jól értem, akkor a müncheni alapszervezet ténylegesen egész Bajorországot lefedi.

J. B.: Jól érti. Szeretnénk Nürnbergben (Németország tizennegyedik és Bajorország második legnagyobb, bő félmilliós városa – Sz. P.) is bemutatkozni.

BB: Az iménti, meglehetősen informális bemutatkozás során volt egy olyan mondata, hogy nem a mostani Fidesz-tábort akarják megszólítani, mert azzal a kétmillió emberrel nem lehet mit csinálni.

J. B.: Valóban nem a jelenlegi Fidesz-tábor megszólítása és meggyőzése az elsődleges célunk. Inkább olyan, volt fideszes szavazók, akik már nem képesek elviselni a Fidesz által kreált alternatív „valóságot”. Reálisan nézve a mostani, másfél-kétmilliós Fidesz-tábort a Momentum nem tudja megbomlasztani.

BB: Szóljon, ha tévedek, de nekem az az érzésem, hogy a Momentum pontosan a Fidesz szavazóit célozza meg. Miután Juhász Péter, az Együtt elnöke közölte, hogy ő indul Budapest 1. választókerületében, Fekete-Győr András, a Momentum elnöke bejelentette, hogy ő is indul. Ha nem működik együtt az ellenzék politikusaival, azzal nem a Fidesz szavazóinál kelthet szimpátiát, melyet a részükről szavazatokra válthat?

J. B.: Fekete-Győr olyat nem mondott, hogy semmi esetre sem lép vissza. Azt mondta, hogy szabad verseny van, lássuk, hogy ki a népszerűbb, kinek van győzelmi esélye, és ha Juhász Péter az, akkor ő visszalép Juhász javára, viszont ha ő lesz az, akkor Juhász lépjen vissza az ő javára. Előjoga azonban az indulásra nincs senkinek, Juhász Péternek sem.

BB: Amúgy Budapest 1. választókerületében van győzelmi esélye egy ellenzéki jelöltnek, ha a Fidesz bárkit indít, aki nem Rogán Antal? Márpedig úgy tűnik, nem Rogánt indítják. Lehet egy vagy tizenhat ellenjelölt, a kormánypárti jelölt fog győzni.

J. B.: Rogán negyvenöt százalékot kapott 2014-ben, tehát ez tényleg egy nehezen nyerhető – de nem nyerhetetlen – választókerület. Nyerhető, ha egy ellenjelölt van, tehát ha a Jobbik és az LMP sem állít jelöltet. Ráadásul – hála a helyi ingatlanbotrányoknak – már nem fog a kormánypárti jelölt negyvenöt százalékot kapni. Ha az lenne a kérdés, hogy hatvan vagy hetven százalékot kap-e a Fidesz jelöltje, akkor persze, nyugodtan indulhatna mindenki. A most fönnálló helyzetben azonban valamivel a választás előtt érdemes visszatérni arra, hogy ki legyen a nem fideszes jelölt.

BB: Ott, ahol nyilvánvalóan a kormánypárti jelölt fog győzni, nem lépnek vissza, és nem is várják el a többi ellenzéki párttól, hogy léptessék vissza a jelöltjüket a Momentum javára?

J. B.: Pontosan. Például Pakson, ahonnan én származom, a fideszes jelölt hatvan százalék körül fog kapni. (Tekintettel a szeptemberi időközi paksi polgármester-választásra, ahol – mint arról a Budapest Beacon beszámolt – a kormánypárti jelölt kétharmad fölötti eredménnyel nyert, Jilling vélhetően nem téved nagyot – Sz. P.) Lényegében mindegy, hogy egy ellenzéki jelölt négy vagy negyven százalékkal nem nyer. De Budapest 1. választókerülete nem ilyen.

BB: Az LMP mellett említette a Jobbikot is, mint azt a pártot, amely az ellenzéki győzelem reményében szintén visszavonhatná a jelöltjét Budapest 1. választókerületében. Novemberben a Budapest Beaconnek adott interjújában Fekete-Győr András azt mondta, miszerint a Jobbikról nem tudja elhinni, hogy a szíve mélyén proeurópaivá, néppártivá vált. A pártelnök hozzátette, hogy az emlékeiben még ott van az Európai Unió zászlajának elégetése, a cigányozás és a zsidózás.

J. B.: Igen, így van: nem hisszük el, hogy a Jobbik megváltozott. Arra nem látok sok esélyt, hogy országos szinten bármilyen együttműködés legyen a Momentum és a Jobbik között – már csak azért sem, mert a Jobbik is elzárkózik ettől. Azt nem zárom ki, hogy egy-egy helyen két jelölt helyi szinten tárgyaljon egymással az esetleges visszalépésről. Általánosságban azt mondhatom, hogyha a Momentumon fog múlni, hogy le lehet-e győzni a Fidesz jelöltjét, akkor a Momentumon nem fog múlni.

BB: A párt iménti bemutatásakor említette, miszerint nem biztos, hogy lesz a Momentumnak miniszterelnök-jelöltje. Ez azt jelenti, mint amit a pártelnök májusban mondott, hogy tudniillik igazából 2022-re készülnek?

J. B.: Szerintem Fekete-Győr abban az interjúban pontatlanul fogalmazott. 2018-ra készülünk, de az biztos, hogy a Momentum egyedül nem fog tudni kormányt váltani. Az még tényleg nem dőlt el, hogy miniszterelnök-jelöltünk lesz-e vagy csak országoslista-vezetőnk.

BB: Lehet, hogy lesz miniszterelnök-jelöltjük, de nem Fekete-Győr András lesz az?

J. B.: Lehet. Ha lesz, vagy ő lesz, vagy egy külsős, mondjuk a civil szférából. Egy olyan ember, aki mögé a párt be tud állni. A párton belül nem tudok senkiről a pártelnökön kívül, aki nagyon aspirálna a miniszterelnök-jelölti posztra.

BB: Azt mondja, hogy a Momentum egyedül nem fog tudni kormányt váltani. Föltételezve, hogy kormányváltás lesz…

J. B.: Reméljük, lesz.

BB: …kivel kormányozna a Momentum? Például, ha Fidesz nyer, de nincs abszolút többsége, a Momentum beállna mellé?

J. B.: Kizárt dolog. A Fidesszel semmi esetre sem.

BB: Azért sem, amiért az SZDSZ 1994-ben kormányra ment az MSZP-vel, hogy tudniillik kormányon belül domesztikálja a koalíciós partnert?

J. B.: Nem. Ez teljesen kizárt dolog. Ügyek mentén elképzelhetőnek tartom az együttműködést az LMP-vel és az MSZP-vel. A DK-val sokkal nehezebb. A Jobbikkal bizonyos ügyek mentén szintén együtt lehet működni. Hogy egy kormány hogy alakulna, az egyelőre csak játék a számokkal. Az első cél az, hogy a Fidesznek ne legyen többsége.

BB: Kívülről támogatnának egy kisebbségi Fidesz-kormányt úgy, hogy megkérik az árát? Például olyan áron, hogy momentumos a házelnök?

J. B.: Semmilyen áron. Abban a pillanatban kilépnék a Momentumból.