Tegnap este Balog Zoltán Nemzeti Erőforrás Miniszter (a képen) törvényjavaslatot nyújtott be a tankönyv piac államosítására 2014. január 1-től.

Miután több ezer magyar tulajdonban lévő kis és középvállalkozás ment csődbe a dohánytermékek forgalmazásának államosítása miatt, most úgy tűnik a kormány szándékában áll a magántulajdonban lévő tankönyvkiadók és nyomdák kitúrása a piacról, azáltal, hogy államosítják a tankönyvek kiadását, gyártását és forgalmazását is.

A tét az évente 14 milliárd forintosra becsült tankönyvpiac.

2012 elején Réthelyi Miklós alatt a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma megvizsgálta a tankönyvgyártás államosításának lehetőségét. Ebben az szerepelt, hogy rossz az ötlet, és még egy Európai Uniós eljárást eredményezhet Magyarországgal szemben, csakúgy mint a hazai politikai támogatottság elvesztését.

A következő évben Réthelyi távozott, és Orbán Viktor megbízta Balog Zoltán spirituális tanácsadót a legnagyobb magyar minisztérium vezetésével, és a kormány állami monopóliumot a tankönyv forgalmazás területén. Az eredmény egy  hatalmas káosz lett.

Szeptember harmadik hetében, jóval az iskolaév megkezdése után több tízezer iskolás gyermeknek hiányzott több százezer tankönyve, és a kabinet felkérte Balogot, hogy tegyen javaslatokat a „minőségi tankönyvek biztosításának érdekében”. Néhány nappal később javaslatot tett arra, hogy egy állami tulajdonban lévő vállalat szállítsa a tankönyveket jelentős EU támogatás felhasználásával.

Úgy tűnik, Balog  már tovább lépett azon, hogy csak a miniszterelnök spirituális igényeivel foglalkozzon.

Korábban idén a az állam létrehozta a Könyvtárellátó Nonprofit Kft.-t (KELLO), hogy kezelje a tankönyvgyártást és szállítást. Nyilvánvalóan a kormány ki akarja terjeszteni sajátos védjegyét  a tankönyvek kiadására is, bár alkalmatlanságáról egyszer már tanúbizonyságot tett. Nem egyértelmű ugyanakkor a tegnap benyújtott törvénytervezet szövegéből, hogy a kormány a tankönyvnyomtatást is át akarja e venni.

A törvényjavaslat 6. cikke “jogi szempontból kizárja a piaci elveket a tankönyv gyártás területén és az állam felelőssége lesz a tankönyvek megírása és elosztása”. A hvg.hu arról ír, hogy “olyan érthetetlen az erről szóló javaslat, hogy nem tudható pontosan, a piac mely részét tarolja le”, azaz, hogy a kormány a meglévő vállalatokat akar e megvenni, újakat akar létrehozni, vagy bizonyos feladatokat a meglévő kiadóknál hagyna. Mindenestre arra a következtetésre jut, hogy „az viszont valószínűnek tűnik, egy komplett iparág tűnhet el a piacról.”

A törvényjavaslat azzal igazolja a magyar tankönyvpiac államosítását, hogy a tankönyvek előállításának jelenlegi szabadpiaci mechanizmusait a profit mozgatja, ezért az kaotikus. A javaslatban leírtak szerint az állam felelőssége a tankönyvek előkészítése, gyártása, valamint elosztása, és az ezekért felelős állami szervek létrehozása. A javaslatban az is meghatározásra került, hogy milyen módon lehet a tankönyveket regisztráltatni, és kik azok, akik ezt megtehetik.

A törvény lehetőséget biztosít a tanároknak, hogy tárgyanként és tanévenként két könyv közül válasszák ki azt, melyet tanítani fognak.

Reményfy Tamás, a szegedi Mozaik Press igazgatója szerint az a megjegyzés, hogy a jelenlegi piaci alapú tankönyvgyártás kaotikus, nem korrekt. Rámutat, hogy a piac 85%-át 5 kiadó tartja kézben, és három kiadó kezében van a piac 75%-a.

Reményfy olvasatában nem tiszta, hogy a kormány mi módon akarja megversenyeztetni a tankönyvek előkészítését és gyártását. Ahogy az sem tisztázott, hogy ki fogja kiadni a tankönyveket, vagy az, hogy mi lesz a közbeszerzés pontos tárgya. Arra sem tér ki a törvényjavaslat, hogy milyen szempontrendszer alapján választják ki a pályázat győzteseit. Ilyen szempontrendszer hiányában “bármi, amit a miniszter kiválaszt, az tankönyv lesz” mondta el Reményfy.

Az ellenzéki vezetők fel vannak háborodva. “Az oktatás sosem volt ilyen mértékben központosítva” mondta Hiller István, az első szocialista kormány oktatási minisztere. “Ez szembe megy a modern elképzelésekkel.  A tankönyvellátás és kiadás csak része ennek.”

Hiller úgy hiszi, a tankönyvipar államosítása egy nyílt kísérlet a jelenlegi konzervatív kormány részéről hatalmának kiterjesztésére azzal, hogy előírja a diákok számára mit gondoljanak, hiszen a kormány írja elő a nemzeti tantervet, és az egységes, kormány által írt tankönyvek használatát. “1978-ban a Kádár-rendszerben 70-30 százalékos arány volt a kötelezően előírt tananyag és a szabadon választott között, jelenleg ez az arány 90-10 százalék” mondta el Hiller.

Még Pokorni Zoltán, a Fidesz parlamenti oktatási bizottságának elnöke is „rossznak”  ítélte a törvénytervezetet. „Szerintem sokféle gyerek van és sokféle tanulási út létezik” mondta el Pokorni az index.hu kérdésére válaszolva.  ”A két tankönyv nem fedi le ezt a sokféleséget. Személyre szabott fejlesztésre, pedagógiára van szükség, ehhez kevés a két tankönyv”.  Pokorni elmondta, nem konzultáltak vele erről a kérdésről.

A bejelentett államosítás miatt a tankönyvírók és nyomdászok ezreinek a megélhetése kerül veszélybe. Számos nyomdát pedig a csőd fenyegeti.

Szarvas-Ballér Judit, a Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének (TVOT) elnöke szerint „A tankönyvkiadás államosítása esetén a szó klasszikus értelmében nem maradnak majd tankönyvkiadó cégek.”  Míg a kiadóknak lehetősége nyílhat majd fejlesztő kiadványok, munkafüzetek kiadására, a kiadók többségének azonban be kell majd fejezniük működésüket.” “Az sem látható, hogy az állami tankönyvkiadó képes lesz e teljes piacot kiszolgálni, és mi történik, ha nem lesz az.”

Szintén tisztázatlan, a térkép és munkafüzetek kiadásának kérdése, a benyújtott javaslat szerint ezek is tankönyveknek számítanak majd.

Peller Katalin, a Nyomda- és Papíripari Szövetség főtitkára a hvg.hu-nak azt nyilatkozta, nem egyértelmű, hogy magukra a gyártókra hogyan vonatkozik az új rendszer. „Ha a négymilliárdos tankönyvgyártás is állami kézbe kerülne, az 20-25 nagy, több évtizedes múlttal rendelkező magyar nyomdát hozna rendkívül nehéz helyzetbe.”

Reményfy szerint a törvénytervezet a teljes tankönyvkiadói szakmát megszünteti, ezzel 10-20 éve a szakmában dolgozó emberek kerülhetnek utcára, országosan ez több száz főállású munkahely megszűnését jelentheti. A kapcsolódó ágazatok megbízásos munkavégzésének megszűnése pedig még további sok ezer család megélhetését nehezíti meg.

Reményfy úgy véli, óriási hiba az állam részéről, hogy már a 2014/2015-ös tanévre megpróbálják a tankönyveket ők kiadni. Arra figyelmeztet, hogy valós veszélyt jelent, hogy odaér-e egy könyv az iskolába, és hogy egyáltalán lesz –e könyv.

„A jelenleg is futó 200-300 tankönyvfejlesztési folyamatba a kiadók könyvenként több millió forintot már beleöltek, ami így veszteségként jelenik meg náluk. Ezt a veszteséget egy jogszabály hirtelen meghozatala okozza, így nem lesz olyan bíróság, amelyik ezt ne ítélné meg a kiadóknak” – mondta el Reményfy. „Ez önmagában sok százmillió forint közpénzből fizetendő kártérítést jelenthet.” – tette hozzá.

Néhány nyomda, amely akár csődbe is mehet több száz éves hagyománnyal rendelkezik. Az Alföldi Nyomda például a 16. század óta működik.

Úgy tűnik, valakinek azok a képességei, hogy túlél háborúkat, forradalmat, kommunizmust és a szabad piacot, nem garantálja azt, hogy a második Orbán kormányt is, amely gőzhenger szerű „reorganizációs” tevékenysége már eddig is munkahelyek ezreit tette tönkre a magánszektorban.

Valaki azt gyaníthatná, hogy a tankönyvpiac államosításának igazi oka az, hogy ingyenessé tegyék a tankönyveket elsőtől nyolcadik osztályig, úgymint a kormány állja annak 10 milliárd forintos költségét a szülők, illetve az iskolák helyett. Úgy tűnik, a jelenlegi Fidesz-KDNP kormány egyik központi elve az, hogy amikor az adófizetők pénzének elköltéséről van szó, akkor nem bíznak a szabad piacban.

Mivel képtelenek a Fidesz támogatóinak életét jobbá tenni a gazdaság növekedésével, ami saját „unorthodox” gazdaságpolitikájuknak köszönhető, a Fidesz most átcsoportosítja a munkahelyeket a versenyképes magán szektorból a nem verseny-szektorba helyi, vagy állami monopóliumok kialakításával. Mindezt annak a nevében teszik, hogy új társadalmat hoznak létre, ami a kemény munka megbecsülésén alapul.

Ha valaki nem tiszteli a kemény munka értékét, az pont a Fidesz és karrierpolitikus káderei, akik sosem dolgoztak a politikán kívül, kezdve magával a miniszterelnökkel.

Egy megjegyzendő kivétel Balog Zoltán, aki református lelkészként sok éven át dolgozott, mielőtt csatlakozott a jelenlegi kormányhoz, először, mint a társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár, most pedig az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere. Az nem tiszta, hogy Balog háttere hogyan segítette őt ilyen magasra, a miniszteri posztig. Sokan mondhatnák, hogy nincs meg a megfelelő képesítése a pozícióhoz, és azt, hogy csupán azért van ott, hogy Orbán utasításait megvalósítsa.

Hivatkozások:

Belerokkanhat egy teljes iparág az újabb államosításba, hvg.hu, 2013. december 16.

A tankönyvkiadók többsége lehúzhatja a rolót, vg.hu, 2013.december 16.

Átveszi az állam az uralmat a teljes tankönyvpiacon, hvg.hu, 2013. december 15.

Államosítják a tankönyvpiacot, origo.hu, 2013. december 15.

Pokorni rossznak tartja az új tankönyvtörvenyt, index.hu, 2013. december 16.