Az előválasztásról vitatkoztak. Balról jobbra: Tóth Zoltán, Tóth Csaba, Róna Dániel, Karácsony Gergely. Fotó: Budapest Beacon, Szegő Péter

Nem volt nagy pengeváltás azon a kedd esti budapesti vitán, melyen egy politikus és két választási szakértő a demokratikus oldalon szerintük szükséges előválasztás mellett érvelt. A felek szerint az előválasztást a Fidesz nem hekkeli meg, de ha mégis, az sem baj. Az is elhangzott: 2018-at csak egy előválasztás segítségével nyerheti meg az ellenzék. A Párbeszéd Magyarországért társelnöke, a Budapest Beaconnek nyilatkozó Karácsony Gergely azt mondta: az előválasztás a Magyar Szocialista Pártnak is érdeke.

A Párbeszéd Magyarországért (PM) előválasztási javaslata plágium, nagymértékben a Republikon Intézet idevonatkozó javaslatán alapszik – hangsúlyozta Karácsony Gergely, Zugló PM-es polgármestere a Facebookon meghirdetett eseményen. Azt mondta: sokak szerint az előválasztás jó dolog, de nem lehet megcsinálni. „Szerintünk meg lehet” – hangsúlyozta az ökopárti politikus.

Karácsony szerint a baloldalnak három problémája van: hitelességi, együttműködési és legitimációs. „Az előválasztás mindhárom probléma megoldásában segít” – tette hozzá.

Van egy széles körben elterjedt percepció az ellenzéki pártok kapcsán: vagy, mert már voltak kormányon, vagy mert még nem, de sokan megkérdőjelezik mondanivalójuk hitelességét – véli Karácsony. Szerinte a pártok – érthetően – meg akarják különböztetni egymástól magukat a baloldalon belül, ugyanakkor a választási rendszer együttműködést kényszerít rájuk.

Az ellenzéki politikus úgy folytatta: fontos véleményvezérek vannak a pártokon kívül, sőt azoktól távolságot tartva – ugyanakkor e véleményvezérek sokak számára hitelesek.

„Az előválasztás úgy kell az ellenzéknek, mint egy falat kenyér” – fogalmazott a polgármester. Szerinte az előválasztás „kinyitná a gondolatok vitáját az ellenzéki oldalon”, és „kinyitja a pártok között, illetve a pártok és a civiltársadalom között a politizálás kapuit”. A PM előválasztási koncepciója nagyon nyitott a pártonkívüli szereplők számára is – hangsúlyozta.

Karácsony úgy számol, az előválasztást legkésőbb 2018. január 1-ig be kell fejezni. Szerinte „a pártoknak föl kell szántani az egész országot”. Ezzel erősödne a baloldal beágyazottsága, „eljutnánk minden kis faluba”. Az online szavazásra is lehetőség nyílna az előválasztáson – jegyezte meg.

Az ellenzéki politikus szerint az országos lista a Jobbikot leszámítva az ellenzéki pártok közös listája lenne, melyre a politikusjelöltek jelöltethetnék magukat. Karácsony úgynevezett szabadlistás választást javasol: az előválasztáson résztvevő választók fölsorolnának tíz nevet, akiket szívesen látnának az országos listán. „Az országos lista nagyon erősen reflektálna a személyes teljesítményekre” – tette hozzá.

A legfontosabb, hogy legyen előválasztás, a többi részletkérdés – hangsúlyozta Tóth Csaba, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója. „Csak ebben látom az ellenzéknek a kormányoldallal és a Jobbikkal szembeni versenyképességét” – magyarázta, hozzátéve, hogy „ez így egy nyerhető mérkőzés”.

A politológus arra hívta föl a figyelmet, miszerint az MSZP tisztújításával nem volt tele a média, holott ez egy fontos kérdés a baloldal egésze számára. „Ha nincs előválasztás, érdektelenség van” – fogalmazott. Szerinte „egy Hiller-Botka párharc nem érdekli a választókat, holott fontos dolog”. Egy nyolcszázezer szavazóval bíró párt ilyen fontos ügyét négyszáz ember döntötte el – tette hozzá. Szerinte az előválasztás jelentős érdeklődést tud generálni a baloldal iránt: maga az előválasztás sokkal inkább átjönne a médián, mint a szakpolitikai ügyek, például az alapjövedelem.

Tóth szerint ha a 2013-as Bajnai-Mesterházy küzdelem egy demokratikus és nyitott előválasztás eredményeként dőlt volna el, akkor még a Bajnai-szimpatizánsok is jobb szívvel szavaztak volna a közös listára, mint így.

Az előválasztás kitermelné az alkalmas jelölteket – érvelt a szakember.

A Republikon igyekezett fair lenni, mindenki számára megfelelő javaslatot letenni az asztalra, a PM-nek az online szavazásról szóló javaslata ugyanakkor a PM-nek kedvez, mert hívei körében sokkal magasabb az internetet használók aránya, mint például a Magyar Szocialista Párt (MSZP) hívei között – vitázott a PM koncepciójával Tóth. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) oktatója nem állt meg félúton a PM-féle előválasztás-tervezet bírálatában: annak a véleményének adott hangot, hogy a PM által fölvetett menetrend késői.

A Fidesz nem hekkeli meg az előválasztást, de ha mégis, az sem baj

Azzal kapcsolatban, hogy kik lehetnének az előválasztásra jogosultak, Karácsony Gergely azt mondta: azok a kormányváltást akaró állampolgárok, akik bizonyos értékek mentén elkötelezettek. Hozzátette: mivel Magyarországon az összlakossághoz képest sokkal alacsonyabb a párttagok aránya, mint például Franciaországban, a párttagoknál sokkal többen kellenek, hogy szavazásra jogosultak legyenek az előválasztáson.

A PM társelnöke szerint sokan attól félnek, hogy a Fidesz meghekkeli az előválasztást, vagyis aktivistáit a választásra való részvételre buzdítja, a kormánypárti aktivisták pedig szándékosan olyan jelölteket helyeznek előtérbe, akik az ellenzék számára a biztos bukást jelentik. A meghekkelést – például Schmuck Andor győzelmét – meg kell akadályozni, de a kékcédulázást is, azaz azt, hogy valaki egynél többször szavazhasson – mondta a politikus.

Karácsony úgy látja: szükséges lefolytatni egy regisztrációs kampányt, az előválasztás lebonyolítása érdekében létre kellene hozni egy választási névjegyzéket, emellett pedig az előválasztás előtt a résztvevőknek meg kell állapodniuk egy politikai minimumban.

A politikus úgy folytatta: azoknak, akik részt szeretnének venni az előválasztáson, „meg kellene adniuk bizonyos személyes adatokat”. Ezzel a Civil Összefogás Fórum (CÖF) aktivistái vélhetően ki lennének zárva az előválasztásból, „mert ők aligha adnák meg a személyes adataikat” – tette hozzá.

Kérdés, hogy lenne-e regisztrációs díj – folytatta a PM társelnöke. „Ebben markánsan nem foglaltunk állást, de vélhetően lenne, egy jelképes összeggel.”

A PM lehetővé – de nem kötelezővé – tenné az online szavazást – derült ki Karácsony szavaiból. „A lényeg, hogy a rosszhiszemű résztvevőket kizárjuk” – mondta.

Tóth Zoltán választási szakértő annyiban egyetértett az eddigiekkel, hogy az előválasztás – amit ő négy és fél éve pendített meg a blogján – „innovációt generálna, márpedig a pártok politikai innovációt nem nagyon tudnak fölmutatni”. Úgy vélte: demokratikus pártok nélkül nincs demokratikus állami működés, az előválasztás pedig a pártok belső demokratikus működésének a megteremtését is elősegítené.

Ha Fidesz egymillió szavazóval meghekkeli az előválasztást – folytatta a volt államtitkár –, két lehetőség van: vagy elismeri a Fidesz, hogy ő mozgatta a hekkelés szálait, és ezzel magát égeti le, vagy nem ismeri el – ebben az esetben viszont a demokratikus ellenzék fölmutathatja, hogy másfélmillió embert mozgatott meg. Tóth hozzátette: telefonos szavazást lebonyolító mobilcégekkel meg lehet állapodni arról, hogy egy számról csak egy SMS-t lehessen küldeni vagy egy hívást lehessen indítani. „Ez technikailag megoldható” – mondta.

Csak internetes előválasztást Tóth Zoltán szerint nem szabad lefolytatni, mert akkor a pártok lemondanak arról, „hogy emberről emberre, ajtóról ajtóra kampányoljanak”. Tóth szerint erre nagy szükség lenne: „a választó elég jó eséllyel szavaz arra a politikusra, aki a szemébe néz, és kezet fog vele”.

Az előválasztás matematikai rendjét úgy kell kialakítani, hogy az a kispártoknak ne jelentsen hátrányt – mondta Tóth Zoltán. Nem szabad a többségi választási rendszer bűvöletébe beülni, mert „ha ezt csinálják, akkor minden jelölt MSZP-s lesz” – fogalmazott.

Tóth Csaba nem zárná ki az online előválasztást, de szerinte is „előnyösebb a személyes részvétel”. Azt mondta: a választó személyesen szavaz az igazi választáson, a Republikon pedig az előválasztással az igazi választást akarja modellezni.

A hekkelést meg lehet nehezíteni úgy, hogy az előválasztás résztvevőinek olyan szöveget kelljen aláírniuk – illetve ehhez megadniuk a személyes adataikat –, melyben egyértelműen le van írva például, hogy Orbán Viktor rossz, az Európai Unió jó – folytatta. A Republikon stratégiai igazgatója szerint kevéssé valószínű, hogy egy ilyen szöveget a Fidesz aktivistái aláírnának – főleg úgy, hogy a személyes adataikat is meg kell adniuk. A Fidesz tömegeket tudna rávenni arra, hogy például Karácsony Gergely ellen tüntessenek, de arra nem, hogy álbaloldaliak legyenek – hangsúlyozta.

Kire és hogyan lehessen szavazni?

A miniszterelnök-jelöltre mindenképpen, „különben az egésznek semmi értelme” – véli Karácsony, szerinte azonban csak miniszterelnök-jelölti előválasztásnak sincs sok értelme: „a százhat egyéni jelöltről is jó lenne”.

A PM társelnöke úgy folytatta: a független Kész Zoltán azért lehetett jelölt a veszprémi időközi parlamenti választáson, mert a pártok úgy gondolták, „hogy az úgyis egy bukó körzet és bukjon meg más”. Mindenesetre nem tudni, hogy hány Kész Zoltán van még az országban – tette hozzá.

Karácsony szerint legalább három-négyszázezer ember vehetne részt az előválasztáson, de ez a szám fölmehet nyolcszázezerre, esetleg akár egymillióra is.

A zuglói polgármester úgy véli: az előválasztás egyfordulós és preferenciális lenne, azaz az integratív jelölteket helyezné előtérbe, „tehát inkább valaki ne legyen olyan nagy támogatottságú, de ne legyen megosztó”.

Tóth Zoltán szerint nagyon sok tisztség van, melyre a megfelelő jelöltet előválasztással kellene kiválasztani: a közös lista listavezetőjén túl a százhat egyéni képviselőjelöltet, de a polgármesterjelölteket, sőt: az önkormányzatiképviselő-jelölteket is. A parlamenti választás előtt legalább egy évvel meg kellene lenniük ezeknek a jelölteknek – jegyezte meg.

Tóth Csaba vitába szállt Karácsonnyal – nem nagyon, kicsit. A Republikon stratégiai igazgatója arra hívta ugyanis föl a figyelmet, hogy Magyarországon nincs hagyománya a preferenciális szavazásnak, ezért a Republikon a lehető legegyszerűbb előválasztást szeretné, „de ha a PM így akarja, hát legyen”.

Ki állná a cechet?

„Nagyon sokan fizetnének egyenként keveset és működhetne a sok kicsi sokra megy elve” – mondta Zugló polgármestere. Ez részéről erőteljesen csak becslés, de a végösszeg egymilliárd forint körül lehet. „Ennél jobb pénzügyi befektetést az ellenzéki oldalon én nem látok” – fogalmazott, hozzátéve, hogy „ügyek mellé az emberek szívesen odaállnak, sokkal inkább, mint pártok mellé”. Idevonatkozó eszmefuttatását egy költői kérdéssel zárta: „Ha az ellenzék ezt nem tudja megszervezni és finanszírozni, akkor hogy fogja irányítani az országot?”

A finanszírozás ezen módját Tóth Zoltán is helyeselte. „A Fidesz tüntetésein fejenként száz-kétszáz forintot gyűjtöttek. Ebből hatalmas összegek jöttek össze” – mondta, egyúttal óva intette az ellenzéket 2014 megismétlésétől.

Mindezt 2017 őszén megcsinálni már késő: akkor már a nagy kampányt kell folytatni – mondta Tóth Csaba, aki 2017 tavaszát látja ideálisnak az előválasztás időpontjának. Álláspontját azzal támasztotta alá, hogyha 2017 nyarán a kormányváltó választó azt látja, hogy nincs miniszterelnök-jelölt, a Jobbiknak pedig Vona Gábor személyében van, akkor a Jobbikra fog szavazni. Arra hívta föl a figyelmet, hogy Vona Gábor legutóbbi pártelnökválasztási győzelme után készült róla egy film, ami „egy miniszterelnök-jelölti film”.

Egy, a közönségből érkezett kérdésre adott válaszában Tóth Zoltán azt mondta: a civilek fontos posztokat kaphatnának, „akár a miniszterelnök-jelöltit is”.

Ugyancsak egy, a hallgatóság soraiból jött kérdésre Karácsony úgy felelt: előválasztás akkor nem lesz, ha bizonyos belső okok miatt a pártok ezt megfúrják, „holott meggyőződésem, hogy az előválasztás minden ellenzéki pártnak érdeke”.

„A Fidesz fantáziáját lebecsülik. Nem tudjuk, hogy mit fognak kitalálni” – mondta valaki a közönségből. „Nem becsülöm le a Fidesz fantáziáját, csak ne abból induljunk ki, hogy hogyan nem működik a dolog” – vágott vissza Tóth Csaba.

„Nem nagyon látom az előválasztás alternatíváját” – mondta a nagy összecsapást nem hozó vita végén Karácsony, hozzátéve, hogy őszig meg kell állapodni a részletekben. „Lehet, hogy olyan előválasztás lesz, amiből a legnagyobb párt(ok) kimarad(nak), persze ez csökkenté a jelentőségét” – zárta gondolatait a Párbeszéd Magyarországért társelnöke.

Karácsony Gergely. Fotó: Budapest Beacon, Szegő Péter

Helyszíni tudósítónk azt kérdezte Karácsony Gergelytől: miért gondolja, hogy az MSZP-nek érdeke az előválasztás, amikor a párt szemmel láthatóan ódzkodik ettől. A politikus szerint „érdemben javítaná az ellenzék választási esélyeit”. Hangsúlyozta: „lehet, hogy ezen is fog múlni a választás kimenetele”, és a legerősebb ellenzéki pártként az MSZP-nek el kell döntenie, „hogy ellenzékben vagy kormányon akarja-e tölteni a 2018 utáni éveket”. Karácsony elképzelhetőnek tartja, hogy egy előválasztással a közvélemény-kutatások adataihoz képest „picit megváltoznak az erőviszonyok”, de az biztos, hogy növelné a Jobbik nélküli ellenzék összesített szavazótáborát.

Annyit Karácsony elismert: az előválasztásban – például annak megszervezésében vagy finanszírozásában – lehetnek kockázatok, „és lehet egy félelem” az MSZP-n belül azzal kapcsolatban, hogy egy előválasztás nem igazolná a párt azon énképét, miszerint az MSZP a legerősebb ellenzéki párt. „Miért vállaljon föl egy versenyhelyzetet? Jogosnak érzem az MSZP félelmét” – mondta a PM társelnöke.

Zugló polgármestere szerint „ha az MSZP kicsit perspektivikusan gondolkodik”, akkor a számára kétségkívül meglévő kockázatok mellett megjelennek az előválasztás előnyei: „fölfrissíti, érdekessé teszi az ellenzéket, és nagyon nagy mértékben növeli az ellenzék választási győzelmi esélyeit”.