Lenkovics Barnabás bírót választotta meg kétharmados többséggel a parlament az Alkotmánybíróság elnökének a távozó Paczolay Péter helyére 2015. február 25-től. A polgári és tulajdonjogi szakértőként ismert Lenkovicsot pénteken jelölte a posztra a parlament házelnöke, Kövér László.

“Lenkovics megbízható választás a Fidesz részéről az új alkotmányos rendszerhez, 2010-óta szinte minden esetben együtt szavazott az új fideszes bírókkal” – írta Kim Lane Scheppele, a magyar alkotmányozás szakértője, a Princeton Egyetem programigazgatója. “Paczolay távázásából előnyt kovácsol a kormány, megbízható szövetségesük ül majd az Alkotmánybíróság elnöki hivatalában.”

Lenkovicsot 2007-ben választották alkotmánybírónak, a Fidesz akkor ellenzéki szerepből jelölte személyét. Lenkovics kilenc éves megbízatása jövőre jár le. Azonban, mivel még csak 64 éves, jövőre személye újra választható a 12 éves periódusra. Lenkovics minden valószínűség szerint 2027-ig betölti az Alkotmánybíróság elnöki tisztségét.

2012 előtt az Alkotmánybíróság elnökét maguk az alkotmánybírók választották. Azonban a 2011-ben elfogadott új alaptörvény 24. cikkelyének 8. bekezdése értelmében az Alkotmánybíróság elnökét a parlament kétharmados többségével lehet megválasztani.

A Fidesz-KDNP pártszövetség kétharmados parlamenti többségével akkor is meg tudja választani az alkotmánybírókat és az Alkotmánybíróság elnökét, ha a jelölt személyt egyetlen ellenzéki képviselő sem támogatja.

Abortuszellenes polgárjogi szakértő, a tulajdonjog tudora

Dr. Lenkovics Barnabás summa cum laude minősítéssel szerezte meg diplomáját az Eötvös Loránd Tudomány Egyetem (ELTE) Jog- és Politikatudományi karán 1974-ben. Bár Lenkovics a következő 27 évben jogot tanított az ELTE-n valamint a győri Széchenyi István Egyetemen, csak 2000-ben szerzett teljes jogú egyetemi tanári státuszt.

Halmai Gábor jogászprofesszor, az ELTE Politikai és Nemzetközi Tanulmányok Intézetének igazgatója szerint, Lenkovics kinevezését sokan erősen ellenezték, elsősorban „akadémiai tevékenysége hiánya, különösen az idegen nyelvű publikációinak hiánya miatt”. Halmai elmondta, “jogtudósként Lenkovics azzal szerzett magának hírnevet, hogy az abortusz keményvonalas ellenzője”.

2001-ben Lenkovicsot az alapvető jogok biztosának választották, és posztját 2007-ig töltötte be, amikor alkotmánybírónak választották. Halmai megjegyezte, hogy alapjogi biztosként Lenkovics “nagyon komolyan érvelt hivatala jogkörének kiterjesztése érdekében a magánkézben lévő médiák és a bankok területére”.

Az ellenzéki képviselők ellenezték

A tegnapi szavazáson nem vettek részt a Magyar Szocialista Párt (MSZP) képviselői. Bárándy Gergely, az MSZP képviselője (akinek édesapja a Medgyessy-kormány igazságügy-minisztere volt) Lenkovics személyét a Fidesz-KDNP pártszövetséghez való kötődése miatt kritizálta. Bárándy elmondta, pártja nem tudja támogatni a Fidesz-KDNP jelöltjét, Lenkovics korábbi álláspontja miatt a sokak szerint alkotmányellenes vallásszabadságról, a bírák kényszernyugdíjazásáról és a budapesti választási törvényről. (Az Alkotmánybíróság idén korábban másként döntött, pedig még Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke is „politikai természete” miatt kritizálta a döntést).

Bárándy rámutatott, hogy 2010-óta a 15 alkotmánybíróból 12 volt a kormánypárt jelöltje, és sokkal megfelelőbb bírót kellett volna a posztra jelölni, olyat, aki a jobb- és baloldali pártok támogatását egyaránt magáénak tudhatja. “[Nem kell messzire menni,] ott van a jelenlegi elnök, Paczolay Péter,” mondta. Bárándy szerint az Alkotmánybíróságot telepakolták a Fidesz-KDNP-hez hű emberekkel.

Szelényi Zsuzsanna, az Együtt 2014 képviselője azért kritizálta Lenkovicsot, amiért „olyan álláspontot képvisel a tulajdonjog és a sajtószabadság kérdéseiben, ami teljesen ellentétes a jogállamisággal”.

Kerék-Bárczy Szabolcs, a Demokratikus Koalíció képviselője arra szólította fel Lenkovicsot, hogy ne fogadja el a kinevezését, és azzal érvelt, hogy az Alkotmánybíróság már nem képes a hatalom jogalkotási és végrehajtási fékeként funkcionálni. Kerék-Bárczy szerint, ehelyett „olyan testület, amely a jelenlegi kormány érdekeit szolgálja”.

Alkotmányozási szakértők reakciója

Halmai a Budapest Beacon-nek elmondta, véleménye szerint Lenkovics az Alkotmánybíróság tagjaként amellett érvelt, hogy „a pénzügyi válság a demokrácia és a jogállamiság válságát is jelenti egyben, és újra kell definiálni, korlátozni kell, vagy akár vissza kell vonni bizonyos alapvető jogokat, különös tekintettel a sajtószabadságra, a fékek és ellensúlyok új koncepciójára, ahol a különböző hatalmi ágak szorosan együttműködnek”.

Halmai nemrég azt nyilatkozta a Budapest Beacon-nek, hogy a magyar Alkotmánybíróság egy politikai intézménnyé vált, amely 2013 áprilisa óta teljesen a kormány akaratát és annak döntéseit szolgálja, legalábbis a politikailag lényeges döntések tekintetében, és a kormány győzelméhez kulcsfontosságú döntések esetében”.

Scheppele szerint “amikor a Fidesz alkotmányos leépítő projektje egyértelművé vált 2010 után, akkor Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke szinte az összes 2010 előtt kinevezett bírót mozgósította mindannak védelmére, amit az Alkotmánybíróság addig tett. Mindenkit, Lenkovics kivételével. Lenkovics volt az egyetlen 2010 előtt kinevezett bíró, aki a Fidesz oldalára állt át”.

Scheppele véleménye szerint „az Alkotmánybíróságot megfosztották kulcsfontosságú hatalmától, és már nem képes az alkotmány őrzőjeként létezni a többségi hatalommal szemben”.

Hivatkozás:

A közjogi tisztségviselők megválasztásának szabályai, Parlament.hu; accessed 1 December 2014.

Az Országgyülés Elnökének Javaslata…, Parlament.hu; accessed 1 December 2014.