Októberben a Fidesz közbelépéssel fenyegetőzött, ha a bankok nem oldják meg maguk a devizahitelesek problémáit november 1-ig. A bankok úgy reagáltak, hogy ez lehetetlen a parlament és a Nemzeti Bank együttműködése nélkül. Miután a november 1-i határidő lejárt, a kormány azzal indokolta tétlenségét, hogy a Kúriának először ítéletet kell hoznia arról, hogy a devizahiteles szerződések jogszerűek-e.

December 17-én, hétfőn, a Legfelsőbb Bíróság kimondta ítéletében, hogy a devizás hitelszerződés, melyben a hitelfelvevő viseli az árfolyamváltozás minden kockázatát, nem jogszerűtlen, nem etikátlan, és az nem uzsorakölcsön.

A Portoflio.hu a következő összefoglalást adta ki a Kúria ítéletéről:

1. A devizaalapú szerződések olyan szerződések, amelyeknél az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait.

2. Ez a szerződéstípus önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem ütközik jogszabályba, jóerkölcsbe, nem uzsorás vagy színlelt szerződés, nem irányul lehetetlen szolgáltatásra. A terhek előre nem látható egyoldalú eltolódása következtében önmagában nem érvénytelen a szerződés, az érvénytelenség csak a szerződés megkötésekor állhat fenn.

3. A pénzügyi intézménynek tájékoztatnia kellett az ügyfelet az árfolyamváltozás lehetőségéről és annak a törlesztőrészletekre gyakorolt hatásáról.

4. Az érvénytelenség esetleges, egyedi megállapítása során a bíróságoknak a szerződés érvényessé nyilvánítására kell törekedniük, ha kiküszöbölhető az érvénytelenség oka.

5. Ha egy rendelkezés a szerződésben érvénytelennek bizonyul (és nem az egész szerződés), a szerződés egyebekben változatlan feltételekkel tovább teljesítendő.

6. Az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő feltételekről az Európai Bíróságtól kért előzetes döntéshozatali eljárást követően hoz döntést a Kúria. Ez korábbi információk szerint februárban várható.

7. A bírói szerződésmódosítás arra szolgáló jogi eszköz, hogy egy-egy konkrét esetben orvosolja a körülményváltozások valamelyik fél lényeges sérelmét okozó tényezőket. Nem alkalmas nagy tömegű szerződések orvoslására. Ha a hátrányos következményeket a jogalkotó rendezi, a jogalkotói beavatkozás az egyedi bírói mérlegelést e körben kizárja.

Azóta a Fidesz több vezetője gyávának és felelőtlennek nevezte a Kúria döntését.

Ezt először Rogán Antal, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője tette meg, aki egy keddi sajtótájékoztatón azt mondta: “csalódottak vagyunk, mert a legfelső törvényhozói testület a bankok oldalára állt a hétfői döntésével”.

Rogán szavait visszhangozta a Parlament elnöke, Kövér László is, aki szintén elítélte a döntést, a Kúriát gyávának nevezte, amely csak húzza az időt és kibújik a felelősség alól.

Kövér László azt mondta, hogy „az igazságszolgáltatás tagjai példát vehetnének a környező országokról, ahol a hasonló ügyekben a bíróságok a saját polgáraik oldalára álltak, nem pedig az idegen kézben lévő bankokéra. Nem szabad elfeledkezni a bankokról, amelyeket az extraprofit hajt, és tulajdonosaikról, akiket az mozgat, hogy mennyi pénzt szivattyúzhatnak ki Magyarországról, és mindegy nekik, milyen áron – jelentette ki a politikus.

(Számos köztiszteletben álló közgazdász, beleértve Békesi Lászlót és Róna Pétert, vitatja, hogy a „külföldi bankok” valahogy „kiszivattyúzták” a pénzt Magyarországról, rámutatva arra a tényre, hogy hatalmas veszteségeik miatt a bankok tulajdonosainak több milliárd eurót kellett a leánybankjaik feltőkésítésbe fektetniük. – a szerk.)

Kövér azt is elmondta,  „a „posztkommunista-balliberális” kormányok bűneként Magyarországon nincs magyar tulajdonú bankszektor, és az ország ki van szolgáltatva a nemzetközi bankvilág kényének-kedvének.” (vagyis a nemzetközi zsidóságnak Herényi Károly, az egykori MDF elnök szerint).

Kövér azt a tényt nem veszi figyelembe, hogy az OTP, a legnagyobb magyar bank 29%-a van magyar kezekben, amely bankot kizárólag magyarok irányítanak, és ez a bank volt a legnagyobb devizahitelező.

„Ha ezek a szerződések nem ütköznek a jó-erkölcsbe, akkor ennek a törvényi helynek semmi értelme, mert akkor jó-erkölcs nincs is Magyarországon” – fogalmazott Kövér László.

Ugyanakkor sokan mondhatnák, hogy ez számos olyan törvényre is igaz, melyet idén fogadott el a Fidesz-KDNP vezette kormány Kövér házelnöklése alatt.

Csütörtökön Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke csatlakozott a kritikusok táborához, és ő is gyávának nevezte a döntést, mely szerinte bizonytalanságot okoz a magyar igazságszolgáltatásban.

Orbán Viktor pénteki szavai kevésbé voltak kemény hangvételűek.

„A bankok oldalán már álltak épp elegen, úgyhogy mi maradunk az emberek oldalán”.

Orbán Viktor elmondta: egyetért azokkal, akik sürgetik a Kúriát, hogy minél hamarabb hozza meg a döntést az árfolyamrés és az egyoldalúan módosított kamatok kérdésében.

„Ezeknek a jogszerűségéről várjuk az állásfoglalást, és amint megvan, akkor tiszta lesz jogi szempontból a kép, és megtehetjük a szükséges lépéseket” – mondta. Arra a kérdésre azonban, hogy ezek milyen lépések lennének, szerinte most még idő előtti lenne válaszolni.

A Portfolio.hu arról számol be, hogy a kabinet jövő hétfőn tárgyal a kérdésben azzal a céllal, hogy 17-20 százalékkal csökkentsék a havi törlesztő részleteket, ráadásul még a választások előtt jogi döntést hoznának erről.

Ellenzéki vezetők és hitelesek szövetségei hasonlóképpen azzal vádolják a Fideszt, hogy túl keveset tett a súlyosan eladósodott magyar középosztályért.

(A szerkesztő: Úgy tűnik, a Legfelsőbb Bíróság bátorságáról tett tanúbizonyságot, azzal, hogy olyan döntést hozott, mely fenntartja a jogállamiságot, és a mindkét fél szabad akaratából megkötött szerződések sérthetetlenségét.)

„A legfőbb bírói fórum is a bankok oldalára állt”, mno.hu, 2013. december 16.

Kövér: gyáva döntést hozott a Kúria, portfolio.hu, 2013 december 19

Kósa a devizahitelekről: gyáván döntött a Kúria (2.), portfolio.hu, 2013. december 20.

Orbán: a Kúria a bankok oldalára állt, portfolio.hu, 2013. december 20.