Nyár vége óta demonstrál az Országház előtt a jelenleg körülbelül 2000 szimpatizánst számláló Az Ország Gyűlése Mozgalom (OGYM). A sátrakban 300 önkéntes rotációs rendszerben váltja egymást éjjel-nappal, egymásnak “sziasztok demokraták” felkiáltással köszönnek. Szabó Gábor “Tuareg”, a mozgalom alapítója Orbán Viktor tusnádfürdői beszédének hatására döntött úgy, hogy elkezdi szervezni a tüntetést, melynek a miniszterelnök megbuktatásán kívüli jövőbeni céljai január 10-én, egy mintegy ezer fős “népgyűlésen” kristályosodtak ki. Lesz folytatás a Kossuth téren, méghozzá január 24-én szombaton, ahova a mozgalom tagjainak szavazatai alapján 5 személyt hívtak meg, hogy meghallgassák javaslataikat, és szavazzanak egy esetleges szövetségről.
Budapest Beacon: Volt már fogorvos, önkormányzati képviselő, Kocsis Máté tanácsadója, vendéglátós, a Józsefvárosi Városüzemeltető Szolgálat vezetője. Most éppen mi?
Szabó Gábor: Mozgalmár, és blogger. Ez egy életív. Fogorvos azért lettem, mert amikor felvételiztem, akkor még a Kádár-rendszer volt, én soproni vagyok, és azt láttam, hogy abból a rendszerből viszonylagos kívülállóságot lehet biztosítani azzal, ha az ember fogorvos. Akkor jogásznak vagy közgazdásznak elmenni egy érdekes történet lett volna, mert be kellett volna állni a rendszerbe. Aztán közben rendszerváltás volt, amibe elég keményen beszálltam. 88-89-ben szamizdatokat terjesztettem az orvosi egyetemen, hallgatói önkormányzatot alapítottam, a fogorvos-karon szakkollégiumi újságot adtam ki, később az orvosi egyetem Medikus című lapját is én alapítottam. A politika abban a pillanatban, ahogy közelebb került a rendszerváltás, azonnal elindult bennem. Én alapvetően egy közéleti ember vagyok. Fogorvosként dolgoztam aztán 8 évig, de már mellette kollégiumot igazgattam – ami szintén nem egy közösségmentes tevékenység -, és 95-ben beléptem az SZDSZ-be. Megvártam az országgyűlési és az önkormányzati választásokat, számomra ugyanis mindig gyanúsak, akik választások előtt lépnek be egy pártba. Onnantól dolgozgattam már az SZDSZ-ben is, de valójában csak 98-tól, Csécsei Béla országgyűlési kampányába szálltam be.
Budapest Beacon: Miért “Tuareg”?
SzG: A sivatagi harcos, aki a legnehezebb körülmények között is képes küzdeni.
Budapest Beacon: Tavaly augusztus 8-án alakult az OGYM. Meddig van rá szükség?
SzG: Ameddig Orbán Viktor van hatalmon. Onnan indult az egész, hogy Orbán Viktor Tusnádfürdőn elmondott egy illiberális demokráciáról szóló beszédet. Én azt gondoltam, hogy az majd mindenkiben kivágja a biztosítékot, mert Orbán Viktor egyszerre az ország leghazugabb embere, ugyanakkor bizonyos dolgokban szavatartó. Ha ő azt mondja, hogy illiberális demokrácia, akkor abból előre láthatóak, hogy milyen lépések fognak következni. Ezek azóta meg is történtek, kár, hogy kevesen voltunk, akik láttuk ezt előre. Én azt gondoltam, hogy mindenki veszi az adást, úgyhogy irány a Kossuth tér egy állandó tüntetéssel, és ne is engedjük meg, ami azóta megtörtént.
Budapest Beacon: Azóta sokan igyekeztek eltüntetni a sátrakat a térről.
SzG: Megpróbálták, ezer módon. A rendőrfőkapitány – aki a legfőbb hatóság Budapest területén tüntetés-jóváhagyási kérdésekben – mindenféle jogi furfangokkal próbálta megkerülni, hogy be kelljen minket engedni a térre, de minden esetben a bíróságra vittem az ügyet, és minden esetben legyőztük. A bíróság bebizonyította, hogy talán az egyetlen olyan hatalmi ág, amiben a függetlenségnek még ott találhatók a lényeges nyomai. Utána a parlament főigazgatója próbált itt hatóságot játszani – a közterület-felügyelők, akikkel szerződésben vannak -, aztán egy rendezvényszervező cég, hátha akkor itten keresztbe lehet röpülni. Mindent megpróbáltak, de hát ezeket szépen, szisztematikusan, kemény bozótharcban folyamatosan legyűrtük.
Budapest Beacon: Ha jól tudom, áprilisig van területfoglalási-engedélyük.
SzG: Mivel addig kértük. Az Alkotmánybíróság – még a Sólyom-időszakban, amikor a gyülekezési joghoz egy-két alapvető intézkedést rendelt – kimondta, hogy határozatlan időre tüntetést tartani nem lehet, valamihez kötni kell, úgyhogy mi kéthavonként szépen meghosszabbítjuk. Egyszerűen most már nem mer a rendőrség elutasítani, mert azokat a jogi kiskapukat, amiket használtak, bíróságon sikerült becsukatni. Ez persze az összes többi tüntetésre is pozitív hatással van, hiszen nyilván a többi tüntetésszervező is érzékeli a saját bőrén, hogy a rendőrség sokkal engedékenyebb, mint mondjuk múlt év október 23-án volt, amikor a szolidaritás Opera előtti tüntetését betiltotta. Ezt most már nem tudnák megtenni.
Budapest Beacon: 167 napja a téren van. Hogyan reagálnak az emberek, amikor meglátják a sátrakat?
SzG: Megbecsülik. Rengeteg pozitív, és rengeteg negatív reakció van, senkit sem hagy érintetlenül ez a történet. Alapvetően 3 kategóriája van az embereknek. Legtöbben a nyáron a turisták voltak, és természetesen mindegyik megkérdezte, hogy “what is this” (mi ez), és akkor mi mondtuk, hogy ez egy “protesting movement” (tiltakozó megmozdulás). Nyugati turistánál negatív visszhang nem volt, ők ezt kifejezetten bulisnak tartották, és azt mondták, hogy szerintük élővé varázsolja a teret. A másik kategória, akik azt gondolják, amit mi, hogy “tüske a köröm alatt” módon kell jelezni, hogy amilyen irányba ez az ország megy az Orbán-rezsim vezetésével, az az irány rossz. A harmadik a “Fidesz-fanok”, akik jönnek, és akikkel rendszeresen vitába keveredünk. Mi civilizáltan vitatkozunk, ők meg többnyire “lebüdöspatkányoznak”, liberális mocsoknak meg féregnek neveznek. Mi ezeken jókat mosolygunk.
Budapest Beacon: Szombaton lesz a Szövetség Napja. Mit terveznek?
SzG: A tüntetésünk egy folyamat része. Meghirdettük a tavaszi vihart: egymásra épülő, egyre tömegesebb rendezvények, március 15-ére pedig egy százezer fős alkotmányozó nemzetgyűléssé alakuló hatalmas tüntetés a Kossuth téren. Ennek része minden olyan tüntetés, amit mi szervezünk, de támogatjuk a többit is. Szombaton jelképpel is meg akarom mutatni, hogy mit kéne tenni Orbánnal szemben. A legfontosabb szereplők, akik itt lesznek, ezt a jelképet fogják megmutatni. Bokros Lajos gyakorlatilag az egyetlen europer jobboldali politikus Magyarországon. A Fidesz minden, csak nem jobboldali, és pláne nem európai jobboldali, aztán van egy Jobbik, ami a nevében jobbik, egyébként egy kedélyes kis neofasiszta alakulat. A baloldal, hát nem túl erős. A parlamenti ellenzék Orbán elleni tevékenysége inkább csak sajtócikkekben látszik.
Budapest Beacon: Kik lesznek ott a Kossuth téren?
SzG: Egy színpadon Bokros Lajos, aki a hiteles jobboldali, Szöllősiné (Szöllősi Istvánné, a Pedagógus Szakszervezet egykori főtitkára – a szerk.), aki a harcos baloldali, meg jómagam, akit nevezzünk tettrekész liberálisnak – hát ez egy összefogás. Megmutatja, hogy nem oldalakról van szó: itt a demokrácia áll szemben az önkényuralommal, ezért most mindenkinek össze kell fogni. Ők ketten tehát biztosan jönnek, és jön még Tamás Gáspár Miklós, ha visszaér külföldről, Juhász Péter pedig küld egy üzenetet. Gyurcsány Ferenc válaszra sem méltatta 3 napon keresztül azt a több, mint 300 tüntetőt, aki őt szerette volna meghallgatni.
Budapest Beacon: Ön szerint miért nem válaszolt Gyurcsány?
SzG: Remekül tudnék találgatni, de inkább nem teszem.
Budapest Beacon: Ettől függetlenül várja a DK-szimpatizánsokat?
SzG: Hogyne, ez két teljesen különböző dolog. Az OGYM-ben körülbelül egynegyednyi arányban vannak DK-szimpatizánsok, de mi minden párt minden szimpatizánsát várjuk, és Gyurcsány Ferencet is – most már csak résztvevőként -,ha úgy gondolja, hogy a demokratáknak tüntetésekre is kell járni, mert egyébként a nép tüntetésekre jár.
Budapest Beacon: Miről fognak beszélni?
SzG: A legfontosabb dolog, hogy január 10-én, az Összefogás Napján meghirdettünk egy 6 pontos programot, a konkrét menetrendjét annak, hogy hogyan lehet, és hogyan kell Orbán Viktort megbuktatni. Ennek végkimenetele a március 15-ei alkotmányozó nemzetgyűlés és százezres tüntetés. Akkor a hatóságoknak átadjuk ezt a döntést, és majd ők eldöntik, hogy a maffiatörvényt, vagy pedig a nép alkotmányozó döntését kívánják végrehajtani. Én azt gondolom, hogy emögött a kormány mögött valójában már a saját erőszakszervezetei állományának döntő része sem áll ott, mert pont ugyanazt szenvedik el, mint mindenki más. Ezért szoktam mindig elmondani, hogy a rendőr nem ellenség. Ez a mi tézisünk. Természetesen, ha ennél vannak jobb forgatókönyvek, akkor mi hajlandóak vagyunk változtatni. A Kossuth téri rendezvények eltérnek az összes többitől abban is, hogy ezek népgyűlések, itt szavazni is szoktunk.
A 6 pont:
- Hatályba lépteti korábbi, 25 éven át konszenzussal létező Alkotmányunkat, annak Fideszhatalom előtti állapotában: ez 2010 áprilisi állapotot jelent.
- Hatályba lépteti az ugyanakkori választási jogszabályainkat.
- Ezen sarkalatos törvényeink bármikori megváltoztatását feles részvételű, kétharmados többségű népszavazáshoz köti: ne lehessen később sem bármilyen országvezetés játszótere alkotmányos berendezkedésünk.
- Kimondja az Országgyűlés feloszlatását.
- 2015 szeptember 15-re szabad választásokat ír ki.
- Felállítja a konszenzusos 10 fős átmeneti kormányt.
(a szerk.)
Budapest Beacon: Nehéz elképzelni, hogy csak úgy lemond Orbán.
SzG: Legalább van egy terv. Eddig nem volt. Tüntetnek, hogy 2018-ban legyen valami, közben pedig az ország szétesik, morális, lelki, gazdasági értelemben, és közben zúgunk kelet felé. Itt most minden nap számít.
Budapest Beacon: Szakértői kormány kellene?
SzG: Ez egy fából vaskarika. Az kormányoz, akinek erre felhatalmazása van. A politikusnak nem az a feladata, hogy önmaga valamihez értsen, hanem hogy jó vezető legyen, és meg tudja állapítani, hogy egy adott döntéshez milyen szakértők kellenek. Egy kormány mindig politikai kormány, akkor is, ha szakértői kormánynak nevezik, mert nyugodtan szakérthet bárki, ha egyébként a nép azzal az iránnyal nem ért egyet. Egy olyan volt eddig, amely jó szakértelemről tett tanúbizonyságot – a Bajnai Gordon-féle kormány.
Budapest Beacon: Mi a baj a tüntetésekkel?
SzG: Nincs baj. Azokkal a tüntetésekkel van baj, amik a semmire irányulnak. Ha van a levegőben egy tüntetési hangulat, mert a nép tüntetni akar – van egy izgalmi állapot -, akkor a népet a legkönnyebben lehet megvezetni azzal, hogy benyomunk egy tüntetést, ami valamilyen teljesen más célra irányul, mint amire az emberek kimennének. Pont ez történt január másodikán: a tüntetés meghívóját részletesen elolvasva szó volt mindenről, csak éppen arról nem, ami a tömeg konszenzusa, hogy “Orbán takarodj, demokráciát és Európát”. A bölcsész önképző köröket a forradalommal ne keverjük össze! Ez bölcsész önképző kör volt, amire a nép maga is rájött, ott a tüntetésen. Jobb lett volna ezt megelőzni. Az a baj, hogy a nép ilyenkor hazamegy, és az egész tüntetéssel tele lesz a töke. Ezeket az embereket nekünk újra kell mozgósítani azokért a valódi célokért, amiért ez a tömeg eredetileg kiment az utcára. A szervezők 80 százaléka hazaküldte a tüntetőket – én ezt pszichológiai tömegoszlatásnak hívom, azt hiszem jogosan.
Budapest Beacon: A többi tüntetés támogatja az OGYM-et?
SzG: Nagy része nem. Itt is megvannak az indokok. Kifejezetten sokan kerülik a Kossuth teret és az itteni tüntetéseket, mert azokban a tüntetőkben, akik eddig nem hallottak rólunk, felmerül, hogy mik ezek a sátrak, és akkor hirtelen kiderül, hogy mi már augusztus 8. óta itt vagyunk, tehát nem 3 órára megyünk ki a terepre, hanem állandóan.
Budapest Beacon: A politikai múltja miatt nem akarnak együttműködni Önnel?
SzG: Dehogyis, az kamu. Pontosan tudják, akik ismernek, hogy semmiféle kivetnivaló nincs a politikai múltamban. Az mindig csak hivatkozási alap. Mégse mondhatják azt, hogy a fene az OGYM-be, annak nem csak jár a szája, hanem teszi a dolgát, és kijött a Kossuth térre. Az ellenzék abban merül ki, hogy ezt fogjuk csinálni, és mindig ott van a “fogjuk”. Az OGYM ezzel szemben ugyanazt mondja, amit tesz, és ugyanazt teszi, ami mond, ez meg kivágja a biztosítékot, mert mérhetetlen az ellenzék passzivitása.
Budapest Beacon: A közelmúltban alakult egy Facebook-csoport OGYM néven, de névelő nélkül. Rontatni akarják a hírüket?
SzG: Nyitottak ránk egy kamu oldalt, gondolom, hogy mi lehet vele a tervük, de azért nem mondom el, mert nem akarok ötleteket adni. Nem tűnnek túl intelligensnek, nem ismerik ennek sem a jogi, sem az egyéb hátterét. Figyeljük a tevékenységüket, és majd a megfelelő pillanatban értesülni fognak a megfelelő hatósági és jogi eljárásokról. Ezt bízzuk a jövőre, én is szeretnék meglepetést okozni nekik.
Budapest Beacon: Milyen politikai ambíciói vannak?
SzG: Országgyűlési választásokon nem akarok indulni. A mozgalom létrehozásával eleve az volt a célom, hogy bármilyen kormánynak kell egy olyan kontroll, ami miatt tudják, hogyha megint elindulnának egy rossz irányba, akkor jön a fejre koppintás, és az az OGYM, és ilyen szempontból az én vagyok. Én, mint Szabó Gábor, nem vágyom a parlament falai közé.
Budapest Beacon: Horváth Andrást, az Áfa-csalási botrány kirobbantóját feljelentették.
SzG: Ebben semmi meglepő nincs, engem 47-szer. Aki a maffia ellen küzd, azt előbb-utóbb lebűnözőzik. Ugyanaz a sorsunk.
Budapest Beacon: Amerika meg akarja buktatni Orbánt?
SzG: Ha Orbán rendszerét valóban nagyon el akarnák takarítani, akkor már valószínűleg megtették volna. Ők megpróbálják civilizálni az utolsó pillanatig ezt a rendszert, bizonyos jogállami és egyéb játékszabályok betartására kényszeríteni, mert máshogy nem megy, ezek a fiúk csak az erőből értenek. Ha kapnak egy nagy pofont, akkor láthatóan menekülőre fogják, és visszavonulnak, ha meg hagyják őket, akkor kiterjeszkednek.
Budapest Beacon: Sokaknak szálka a szemében. Fél?
SzG: Ha félnék, akkor nem lennék itt. Persze bármikor lelőhetnek, de nem hinném, hogy le fognak, az túl nyilvánvalóan politikai indíttatású dolog lenne.
Szabó Gábor pályája:
Szabó Gábor 1992-ben diplomázott fogorvosként, és 2000-ig a Semmelweis Orvostudományi Egyetem (SOTE) Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinikáján dolgozott. Még a diploma évében megalapította a Medikus című egyetemi lapot, majd a SOTE Selye János Kollégium vezetője lett. 1995-ben belépett a józsefvárosi SZDSZ-be, 1998-ban pedig előbb Takács Gábor alpolgármester (későbbi ügyvezető polgármester), majd később Csécsei Béla mellé állt. 98-ban részt vett Csécsei országgyűlési képviselő-jelölti kampányában, aki végül nem jutott be a parlamentbe. Csécseit aztán nagy többséggel polgármesterré választották, és Szabó is bekerült a józsefvárosi képviselő-testületbe. 1999-től már az SZDSZ kerületi frakcióvezetője volt. 2002-ben az SZDSZ-MSZP koalíció győzött a VIII. kerületben, Szabó pedig közbiztonsági és közterületi tanácsnok lett. Nevéhez fűződik a közterületi-kamerarendszer kiépítése. A 2006-os választásokon aztán a Fidesz többséget szerzett a testületben, de Csécsei még meg tudta szerezni a polgármesteri széket. Szabó elérte, hogy Kocsis Máté legyen az SZDSZ-es Takács mellett a másik alpolgármester, 2007-ben azonban lemondott a képviselői mandátumáról. 2008-tól Takács, 2009-től pedig Csécsei tanácsadója lett. Csécsei ekkor már súlyos beteg volt, és 2009-ben le is mondott – állítólag Szabónak és Takácsnak ebben nagy szerepe volt. Az időközi választásokon 2009 novemberében aztán Kocsis győzött, Szabó pedig stratégiai tanácsadó lett. 2010-ben a választásokon Kocsis újra nyert, Szabó várospolitikai és közbiztonsági tanácsadóként folytathatta munkáját. Időközben a vendéglátózásba is belefogott Szabó – volt egy kocsmája a Szentkirályi utcában –, de 2013 szeptemberében csődbe ment. Nevéhez köthető ebben az időszakban a hajléktalanok jogait korlátozó helyi népszavazás ötlete, ami ugyan eredménytelen lett, de a szavazók 80 százaléka támogatta az önkormányzatot, ezért Kocsis bevezette a guberálás szankcionálását. Szabó 2011-től a “Jófiúk” néven ismert Józsefvárosi Városüzemeltetési Szolgálat (JVSZ) vezetője lett. 2012-ben aztán Kalmár ezredes, a Vizovicky-ügy elsőrendű vádlottja 40 rendőrrel rohanta le Szabóék csoportját a Mátyás-téren. Szabó akkor úgy vélte, mindez azért történt, mert szervezett-bűnözői csoportok érdekét sértették, de Kocsis nem állt ki értük, ezért Szabó lemondott. Azóta Szabó és Kocsis esküdt ellenségek. Szabót 4-szer rabosították, házkutatást tartottak az otthonában, és 70 milliós kárértékben rendeltek el nyomozást a JVSZ-nél folytatott tevékenységével kapcsolatban, amiből másfél milliót találtak bizonyíthatónak. Szabó azt mondja, ezt már nem is szeretné, hogy elengedjék, mert a bíróságon akarja bizonyítani az igazát. Blogot és egyesületet alapított, mozgalmával, az OGYM-mel pedig tavaly augusztus 8. óta tüntet a Kossuth téren. A rendőrség az eddigi 4 alkalommal mindig elutasította, a bíróság pedig minden alkalommal jogosnak ítélte a kérelmét, ezért jelenleg is a Kossuth téren tüntethet Szabó Gábor “Tuareg”.