A Greenpeace tüntetése a bíróság épülete előtt. Fotó: Lestyánszky Ádám, Budapest Beacon

Kedden tartották a tárgyalását annak a pernek, amelyet a magyar állam nevében eljáró Nemzeti Földalapkezelő Szervezet indított a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ és a Greenpeace Magyarország ellen, de egyből föl is függesztették az állam keresetét. A Pesti Központi Kerületi Bíróság épülete előtt demonstráció előzte meg a tárgyalást.

„Álljunk ki együtt a bátorságért, védjük meg Kishantost!” címmel szervezett demonstrációt a Greenpeace kedd reggel a Pesti Központi Kerületi Bíróság épülete elé bő másfél órával azelőtt, hogy megkezdődött volna az a per, melyben az állam 14 millió forint kártérítést követel a környezetvédő szervezettől, és a Kishantoson a földet huszonegy éve művelő, nemzetközileg elismert biogazdaságot kiépítő közhasznú nonprofit vállalkozástól.

A perben a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) többek közt annak a privát őrzővédő cégnek a költségeit akarja megfizettetni a két szervezettel, amelyet a vitatott kishantosi földbérleti pályázatok elleni békés és törvényes tiltakozások megelőzésére fogadott fel. De nem csak ezt, groteszk módon azt a bérleti díjat is a kishantosiakon és a Greenpeace-en követelte az állam, amit az „új bérlők” nem fizettek ki.

Mi történt Kishantoson?

A hathatós állami segítséggel tönkretett 452 hektáron gazdálkodó kishantosi ökogazdaság jogi elégtételt kapott, amikor június 17-én a Fővárosi Törvényszék kimondta: érvénytelen a Mező Vidék Bt-nek az NFA-val kötött földhaszonbérleti szerződése.

A bíróság azért érvénytelenítette a földpályázat új nyertesének szerződését, mert az nem is pályázhatott volna: soha nem foglalkozott mezőgazdasággal, saját munkagépei sincsenek. Bár az ökogazdaság érvényes pályázatot nyújtott be az NFA-hoz, nem nyerhetett.

Sovány vigasz, hiszen 2014 áprilisában a javában zajló pereskedések ellenére az „új bérlők” brutális módon művelés alá vették a földeket, és elpusztították az aratás előtt lévő bionövényeket. Gyakorlatilag mindent beszántottak, ezzel százmilliós kárt okozva, miközben a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ kezében már ott volt a birtokvédelmi per elsőfokú, számára kedvező ítélete.

A Greenpeace az események miatt jogkövető és békés módon demonstrált a helyszínen, az NFA azonban ahelyett, hogy megakadályozta volna a céltalan pusztítást, inkább az „új bérlők” védelmére privát, fegyveres őrzővédő szolgálatot bérelt fel, akik a gazdasághoz vezető közutakat is lezárták.

Később megszületett a másodfokú ítélet is, amelyben az új bérlőt elmarasztalták, akit azonban – mint arról a Budapest Beacon korábban beszámolt – ez a legkevésbé sem érdekelt: aratni kezdett azon a földön, amihez semmi köze. A munkával megbízott gazda a helyszínre érkező, és ott fényképező Kishantosi Vidékfejlesztési Központ vezetőjétől, Ács Sándornétól elvette a fényképezőgépét, és kitörölte róla a képeket.

Hazudott a minisztérium, sosem volt bérletidíj-elmaradása az ökogazdaságnak

Jogerős bírósági ítélet támasztja alá azt is, hogy Kishantos mindig minden fizetési kötelezettségnek eleget tett. A Kishantos elmaradt bérleti díjairól szóló félrevezető állítás forrása az egykori Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) volt. A Fővárosi Ítélőtábla 2015. május 12-én másodfokon jogerős ítéletben mondta ki: a VM megsértette a Kishantosi Nonprofit Kft. jó hírnévhez fűződő jogát. Mint arról a Budapest Beacon ugyancsak beszámolt, Bitay Márton Örs állami földekért felelős államtitkár félrevezette a magyar közvéleményt Kishantos ügyében, mert az ökogazdaságnak soha nem volt bérletidíj-elmaradása. Nem igaz, hogy megkárosította az államot, és nem igaz, hogy fejlesztéseket vállalt, amiket nem teljesített. A bíróság a minisztériumot a további jogsértéstől jogerősen eltiltotta, és elégtétel adására kötelezte, amelyet a kormány jóval az előírt határidőn túl teljesített.

Ez az egész már rég nem Kishantosról szól

Még a kishantosi botránysorozat kirobbanása előtt a Greenpeace indított egy, az egészséges élelmiszer-előállítást és vegyszermentes gazdálkodást célzó hosszú távú kampányt. Mikor kiderült, hogy az ökogazdaságot – amely ennek az egyik fellegvára – tönkre akarják tenni, természetes volt, hogy kiállunk mellettük – mondta a demonstráción Rodics Katalin, a Greenpeace Magyarország agrárkampány-felelőse.

Szerinte a történtek – például, hogy aratás előtt betárcsázták a búzát – bizonyítják, hogy az „új bérlők” nem gazdálkodók. „Egy tisztességes magyar gazda ilyet nem tesz, hiszen a búza maga az élet, és mi is ennek a szimbólumának tekintettük” – hangsúlyozta.

Az állam mindössze azért perelt be minket, mert kiálltunk alapvető feladatunkért, a környezetvédelemért – mondta Schmidt Hajnalka, a Greenpeace Magyarország vezetője. Az őrzővédő cég a magyar állam megbízásából biztosította a pusztítást, mindez pedig kilencmillió forintjába került az adófizetőknek. Ezt (is – L. Á.) követelik most rajtunk – tette hozzá.

„Ez az egész annyira abszurd és annyira elképzelhetetlen, hogy nem is értem, egy demokratikus országban hogyan történhet meg” – folytatta. Szerinte a mai kiállás túlmutat a konkrét ügyön, mert akik itt tiltakoznak a bíróság épülete előtt, hisznek abban, hogy szabadon szolgálhatjuk a társadalmat, gyülekezhetünk, és demonstrálhatunk, ahogyan ezt tettük Kishantoson – hangsúlyozta a Greenpeace Magyarország vezetője.

Ha a környezetvédő aktivisták nem lettek volna ott, akkor semmit sem tudnánk a pusztításról, de Schmidt szerint megérte. „Nem félünk ettől a pertől. Attól kellene megijedni, ha a Greenpeace vagy mások nem lennének tovább elég bátrak ahhoz, hogy kiálljanak az ügyekért” – tette hozzá.

A Greenpeace többek között ezzel is fog védekezni a tárgyaláson. Mint honlapjukon írják: a békés rendezvények különböző formái, a gyors reagálású, a spontán – szervezés nélkül – létrejövő, vagy csak egy akcióban testet öltő rendezvények az Alkotmánybíróság határozata alapján mind a békés gyülekezés szabadságának körébe tartoznak, alkotmányos védelem alatt állnak, a magánterületen tartott rendezvények pedig nem tartoznak a bejelentési kötelezettség hatálya alá. Kishantoson éppen ez történt.

„Ha igaz lenne, amit az NFA állít, tehát hogy fizikailag akadályoztunk volna bárkit is, az felvetné mind a büntetőjogi, mind a gyülekezési jogi felelősség kérdését. Azonban sem az NFA részéről nem történt büntetőjogi feljelentés, sem a rendőrség nem jelezte, hogy rendezvényeink jogsértőek lettek volna” – írják.

A tüntetés végén Tömöri Balázs, a Greenpeace magyarországi mezőgazdasági kampányfelelőse felolvasta az alábbi nyilatkozatot:

„A bátorságot nem lehet beszántani […], november 10-ét ezért a bátorság napjává nyilvánítjuk. Egy olyan nappá, amikor együtt mondjuk, hogy kell és érdemes is kiállni az igazunkért. Amikor együtt mutatjuk meg, hogy számíthatunk egymásra, ha meg kell védeni azokat az alapértékeket, amelyekért küzdünk. Bár összefogásunknak ezen abszurd per adta meg az alapját, ez a közös akció messze túlmutat a konkrét ügyön. Ez a közösségi értékek védelméről szól, a szólásszabadságról, a gyülekezési jogról, és az egészséges jövőhöz való jogunkról is. Arról, hogy mindannyian szabadon, és a megtorlástól való félelem nélkül dolgozhassunk a társadalmat szolgáló céljainkért. Mi, aláírók a demokrácia kulcsának tartjuk, hogy minden magyar állampolgár bátran léphessen fel az igazságtalanság, jogtalanság, és a közösségeket, szervezeteket ellehetetlenítő intézkedések ellen. […] Azt szeretnénk, ha közös kiállásunkkal másoknak is erőt és hitet tudnánk adni a mindennapi bátorsághoz.”

Eddig harmincegy szervezet — köztük például az Ökotárs Alapítvány, vagy a Magyar Helsinki Bizottság — írta alá a nyilatkozatot.

A bíróság túlterhelt

A per keddi első tárgyalásán a bíróság a folyamatban lévő egyéb perek lezártáig felfüggesztette az ügyet – közölte keddi közleményében a Greenpeace. „Bízunk a független bíróság elfogulatlan ítéletében, amely hitünk szerint nem adhat helyt egy ilyen abszurd kártérítési igénynek. Ha kell, perről perre nyerjük vissza a kishantosi ökológiai mintagazdaságot, és mozgósítjuk a társadalmat az ökológiai gazdálkodásért és a szabad véleménynyilvánításért való bátor kiállásra” – idézi a közlemény Rodics Katalint.