Szabó Gábor „Tuareg” a rendőrök gyűrűjében Fotó: Budapest Beacon, Lestyánszky Ádám

Erősebb a védett személy védelmének joga, mint a gyülekezési jog — ez olvasható ki abból a jogerős ítéletből, ami a Kossuth téri sátras demonstrálók ügyében született. A bíróság szerint nem szempont, hogy a rendőrség nem megfelelően végezte a feladatát. Egy másik eljárásban legalább a pénzbírságtól megmentették a tüntetőket.

2015 januárjától a hatóságok több alkalommal is elbontották a kilenc hónapig a Kossuth téren demonstráló Ország Gyűlése Mozgalom (OGYM) sátrait, egy fagyos márciusi hajnalon azonban a korábbiaktól eltérően a mozgalmárok nem adták meg magukat, így a rendőrök kénytelenek voltak erővel eltávolítani őket a térről.

A jogszerű demonstráció feloszlatásának apropója ezúttal nem egy magas rangú személy — Vlagyimir Putyin vagy Angela Merkel — érkezése, hanem a Kossuth-szobor avatása volt. Ennek rendelték alá a gyülekezési jogot az avatók, Orbán Viktor és Áder János biztonságára hivatkozva — fogalmazott még az oszlatás előtt Szabó Gábor „Tuareg”, a szervezet vezetője. Megítélése szerint az eltávolításuk azt jelentette, hogy innentől kezdve Magyarországon több joga van a miniszterelnöknek, mint azoknak, akik alkotmányos alapjogaikat gyakorolják.

Már a parancs sem volt rendben

Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgatója által kiadott parancsban sem sátorbontás, sem a terület elhagyására irányuló utasítás nem volt, ráadásul a küldönc szerepét betöltő Budapesti Rendőr-főkapitányságnak (BRFK) sem volt saját parancsa.

Szabó hiába mondta az eljáró rendőrnek, hogy alkotmányt sértenek, amennyiben eltávolítják a tüntetőket, ő csak azt ismételgette, hogy a BRFK nem tesz mást, minthogy a TEK által kiadott személyi- és létesítményvédelmi intézkedésnek érvényt szerez.

Eleinte úgy tűnt, a rendőrök sem tudják, mit kezdjenek az ellenállással, nem sokkal hajnali négy után azonban az erősítésként a helyszínre érkező Készenléti Rendőrség körülbelül harminc rendőre egyenként elkezdte kivinni-kivezetni a két sátorban tartózkodó mintegy húsz tüntetőt, akiket igazoltatásuk után elengedtek.

Strasbourgig mennek

Korábban Angela Merkel német kancellárra vagy épp a grúz elnökre hivatkozva is beszüntette a rendőrség az OGYM-es demonstrációt, akkor azonban a mozgalmárok még önként elhagyták a területet. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a Merkelt érintő esetet is fölvállalta, de az igazán kirívó a szoboravatást megelőző lett, hiszen ott még a bécsi szerződésre sem hivatkozhattak a hatóságok, amely egyebek mellett a külföldi diplomaták védelméről is rendelkezik.

Szabó Gábor nevében a TASZ panaszeljárást, az oszlatás jogellenessége miatt pedig pert indított. Az első fokon eljáró Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság idén áprilisban úgy találta: az oszlatás jogszerű volt. Szabó — a legenyhébb jelzőt használva — fölháborítónak nevezte a döntést, mondván, ennek alapján az, aki ellen épp tüntetnek valahol, föloszlattathatja az ellene folytatott tüntetést pusztán azzal, hogy odamegy — már ha védett személyről van szó. Ráadásul a tüntetők sátrai legalább száz méterre voltak attól a helytől, ahol a szobrot avatták, így aligha lehetett azt állítani, hogy útban lennének.

Már maga az oszlatás megállapítása is érdekes, hiszen az eseményt gyakorlatilag csak felfüggesztették, később a demonstrálók visszatérhettek a térre — nyilatkozta a Budapest Beaconnek a TASZ programvezetőjeként az ügyért felelős Hegyi Szabolcs.

A bíróság szerint a TEK területet lezáró határozata jogszerű volt, ezt a testület nem is vizsgálta érdemben, csupán tényként kezelte, ugyanis egy másik, Merkel érkezése előtti oszlatást érintő perben a jogvédő szervezet már megtámadta az akkori, ezzel megegyező TEK-határozatot, ám a bíróság ott azzal utasította el a keresetet, hogy a TEK-nek semmi köze a gyülekezési joghoz, az ugyanis a rendőrség kizárólagos hatásköre. Emiatt ebben az ügyben a határozatot már nem támadta meg a TASZ, így a bíróság azt jogszerűnek fogadta el.

A BRFK ennek megfelelően maga döntött a felfüggesztésről és a tér kiürítéséről, csakhogy nem mérlegelt, hanem „szolgai módon végrehajtotta az általa parancsnak értelmezett felkérést”, miközben a felfüggesztés a legsúlyosabb lépés, amelyet számos más, enyhébb korlátozás, például átvizsgálás, vagy a résztvevők mozgásának korlátozása előz meg — magyarázta Hegyi.

Mivel a TEK határozata jogszerű volt, az oszlatás is az: „Az oszlatás jogalapját az ekként jogszerűnek elfogadott TEK személy- és létesítménybiztosítási intézkedés képezte, így annak jogi kötőerejére figyelemmel magát az oszlatást is — függetlenül attól, hogy az intézkedésben foglaltakat az alperes (rendőrség — L.Á.) részéről további vizsgálat tárgyává tették-e vagy sem — jogszerűnek kellett tekinteni” — idézte a bíróság indoklását a programvezető. Azt tehát elfelejtették figyelembe venni, hogy a BRFK nem a szabályoknak megfelelően járt el. Az ítélet szerint a védelem helytelenül érvelt azzal, hogy a rendőrségnek a TEK kérésének teljesítésén túlmenően értékelnie és vizsgálnia kellett volna, rendelkezésre állnak-e alternatív, enyhébb korlátozási lehetőségek.

Az ítélet hiába elsőfokú, jogerősnek minősül, ugyanis mivel közigazgatási aktus bírósági felülvizsgálatáról van szó, az elsőfokú ítélet azonnal jogerőre emelkedik. Azon lehet vitatkozni, hogy ez jó-e vagy sem, de míg például egy szabálysértési bírság — ami ugyanilyen közigazgatási eljárás — esetében többször is meg lehet támadni a döntést, mire az ügy a bíróságig eljut, az oszlatás esetében erre már csak a bírságon van lehetőség, vagyis lenne, de nincs.

Így nem marad más lehetőség, mint az Alkotmánybíróság (AB) és/vagy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB)  — mondta Hegyi.

A bírságokat szinte kivétel nélkül eltörölték

A mozgalom vezetője korábban maga is indított egy eljárást: megtámadta a demonstráció feloszlatását, illetve konkrétan a szabálysértési bírságokat. Ebben az ügyben hétfőn hozott ítéletet a Pesti Központi Kerületi Bíróság, méghozzá jogerősen, hiszen ahogyan már említettük, a szabálysertési eljárásban ez a szabály. A testület úgy döntött: tizennégy ember esetében eltörli a bírságot, és figyelmezteti őket. Két tüntetőnek tízezer forintot kell fizetnie, ám csak azért, mert nekik már volt egy korábbi, jogerős szabálysértési bírságuk, amit a bíróságnak figyelembe kellett vennie.

A tüntetők közül néhányat képviselő — valaki magát védte —, szintén a TASZ nevében eljáró Baltay Levente a Budapest Beacon kérdésére elmondta: azért törölték el a bírságokat, mert nem volt jelentős súlyú a cselekmény, a jogsértő magatartás azonban ettől még megvalósult, legalábbis a bíróság szerint. Ahhoz, hogy valaki a rendőri intézkedésnek ellenszegüljön, egyfajta fizikai ellenállást kell tanúsítania, ebben az esetben ez pedig nem valósult meg, hiszen Szabó Gáboron és két társán kívül mindenki a saját lábán hagyta el a helyszínt. Szabó sem állt ellen, csak ülve maradt, így őt ölbe véve vitték ki a rendőrök a térről — magyarázta Baltay, szerinte miért nem volt indokolt a szabálysértési birság kiszabása. „Arról nem is beszélve, hogy közben a gyülekezési jogukat gyakorolták” — tette hozzá.