Több mint tizenháromezer aláírója van a miskolci Herman Ottó Gimnázium nyílt levelének, ám egyelőre nem látszik, hova vezethet mindez. Mit gondol a levélről az államtitkár? Asztalhoz ülnek-e a szakszervezetek a sokat támadott Nemzeti Pedagóguskarral? Lesz-e sztrájk? Fontos kérdésekre válaszolunk.

Ahogyan arról a Budapest Beacon is beszámolt korábban, intézmények és magánemberek egyre többen csatlakoznak a miskolci Herman Ottó gimnázium nyílt leveléhez a Tanitanek.com-on. Kedd estig több mint százharminc iskola, és több, mint tizenháromezer ember látta el aláírásával a közoktatás utolsó utáni segélykiáltásként is fölfogható levelet. A miskolciakhoz hasonlóan a fővárosi Teleki Blanka Gimnázium is nyílt levelet fogalmazott meg, ám hogy a felbolydulásnak milyen következményei lesznek, az egyelőre még nem látszik. A szakszervezetek, legalábbis a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) még a Nemzeti Pedagóguskarral való együttműködést sem utasítja el, az államtitkár viszont mintha nem érezné, mennyire komoly a helyzet.

Ha értelmes szakmai vitákról van szó – például hogy a gyerek számára mit tud kínálni az iskola –, azokat le kell folytatni – mondta hétfőn az ATV Start műsorában Czunyiné Bertalan Judit oktatási államtitkár (képünkön). Szerinte a levél azon része, ami a gyerekek helyzetéről szól, nagyon fontos, aztán vannak olyan részek, amelyekkel nyilván sokan egyetértenek. Mint az államtitkár által elmondottakból kiderült, ilyen például azoknak az adminisztratív terheknek a csökkentése, amelyekről a fővárosi Teleki Blanka Gimnázium igazgatója is beszélt. Ebben lehet könnyítéseket tenni – jegyezte meg a láthatóan elcsigázott államtitkár. Az egyébként szerinte vitán fölül állt az eddigi egyeztetéseken (már akivel egyeztetett az oktatási kormányzat – L. Á.), hogy a rendszert támogató minősítési és értékelési rendszerekre szükség van.

Arra a kérdésre, miszerint ha ennyire értékesek a tanfelügyeletben résztvevő pedagógusok, akkor miért nem fizetik ki az illetményeiket, illetve ha ki akarnak lépni a rendszerből, akkor miért minősítik vissza őket, az államtitkár úgy válaszolt: a rendszer kereteit a rendszert megelőzően alkotta meg a kormány, az első minősítési kör után pedig már tapasztalat is van arra, hogy a gyakorlatban ezt hogyan lehet jobban csinálni. A rövidke mellébeszélés után Czunyiné azt is hozzátette: nem igaz, hogy nem fizetik ki az illetményeket, hiszen a tanfelügyelői illetmény maga a fizetés – a mesterpedagógusi-, illetve kutatótanári bér.

A Pedagógusok Szakszervezete még decemberben hívta föl a figyelmet ezzel kapcsolatban arra, hogy bár a kormány elrendelte az állami tanfelügyelet fölállítását, működtetésével pedig az Oktatási Hivatalt (OH) bízta meg, a feladatok ellátásához szükséges személyi és anyagi feltételeket nem biztosította. Ehelyett egyszerűen elrendelte, hogy a mesterpedagógus, illetve a kutatótanár fokozatba besoroltaknak részt kell venniük az OH feladatainak ellátásban. Mindez a szakszervezet szerint nem más, mint a munkáltatói jogok gyakorlásába való beavatkozás. Törvénysértő annak elrendelése, hogy az ilyen fokozatba besoroltak neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét csökkenteni kell – hangsúlyozták közleményükben.

Mindemellett a PSZ szerint a kormány nem elég, hogy nem fizet a pluszmunkáért az említett pedagógusoknak, de még az ily módon keletkezett költségek megtérítését is maximalizálta, alkalmanként tízezer forintban.

A költségtérítés egy teljesen más téma, de abban is folyik az egyeztetés – igyekezett megnyugtatni minden csúcsfokozatba besorolt tanárt Czunyiné.

A gyerekek problémáira visszatérve az államtitkár azt mondta: nem lehet egyik napról a másikra változtatni, és épp a gyerekek érdekében került elfogadásra a nemzeti alaptanterv, amelynek célja, hogy a lexikális tudás mellett a gyerekek számára használható tudást is tudjon átadni. Ennek a kialakítása és a hozzá tartozó tankönyvek is ugyanezt a célt szolgálják – magyarázta Czunyiné. (Ezek azok a könyvek, melyek némelyikében – ahogyan csütörtökön a Teleki Blanka Gimnázium igazgatója fogalmazott – „óriási baromságok vannak” – L. Á.)

Az államtitkár azért a béremelésről is szólt néhány szót. Arról a béremelésről, amelyre saját rendelete kötelezi a kormányzatot, amelynek vetítési alapja bár eleinte a minimálbér volt, mivel rájöttek, hogy az túl sokba kerülne, az erre vonatkozó passzust eltörölték, és amely a megnövelt munkateherrel együtt nem több puszta bérkompenzációnál. Arról már kár is beszélni, hogy ez az összeg még mindig csak annak a béremelésnek a részletekben való megadása, amit az életpályamodell bevezetésekor a kormány beígért, csak aztán nem futotta rá, ezért évek alatt hozzák be a lemaradást.

Apropó szakmai egyeztetés: a PSZ pénteki közleménye szerint legutóbb még az ezzel kapcsolatos kormányzati közlemény sem volt helytálló. A szakszervezet még decemberben kezdeményezett azonnali tárgyalásokat a kormányzattal, mely a Pedagógusok Sztrájkbizottságában résztvevő szakszervezetek elnökei, és Balog Zoltán emberminiszter között valósul majd meg egy január végére tervezett plenáris ülés keretében. Január 12-én ennek az ülésnek a szakmai előkészítése folyt a Köznevelésért Felelős Államtitkárság és a szakszervezetek képviselői között, amelynek során az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) kommunikációs főosztálya közleményének állításaival ellentétben semmilyen érdemi megállapodás nem jött, és nem is jöhetett létre – hangsúlyozza a PSZ.

Horváth Péter, a pedagógusok által és a Herman Ottó nyílt levelében is támadott Nemzeti Pedagóguskar elnöke korábban azt mondta: alapvetően egyetért a levélben foglaltakkal. Ez most sincs másképp – hangsúlyozta a pedagógus az ATV Start műsorában kedden. Galló Istvánné, a PSZ elnöke bekapcsolódva a beszélgetésbe arra hívta föl a figyelmet, hogy minden, amit ma problémának észlelnek a közoktatásban – és amiket ennek megfelelően a levél említ –, az csak következménye egy alapjaiban rossz konstrukciónak. Itt nem működési zavarok, hanem alapvető hibák vannak. Az egész átalakítás egy elhibázott lépés volt – mondta Gallóné. Lényeges változásokat javasolunk, ám ha ezeket nem fogadják el és nem lesz változás, akkor jöhet a tüntetés és a sztrájk – tette hozzá a szakszervezet elnöke.

Hogy mik ezek a lényeges változások? Például az intézményvezetők vezetői jogköreinek maradéktalan visszaadása, az iskolák autonómiája, valamint a pedagógus-életpályamodell, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, és a tankönyveknek a módosítása, de az oktató-nevelő munkát segítők béreinek rendezése is ide tartozik – hangsúlyozta Gallóné.

Ezeket a pontokat mindenképp meg kell tárgyalni – vette át a szót Horváth, aki szerint a béreknek a minimálbértől való elszakítása elhibázott lépés volt 2014-ben. Csak emiatt kilenc százalékkal alacsonyabb a bér, mint amennyit korábban a kormányzat ígért – tette hozzá a pedagóguskar elnöke. A fenntartással kapcsolatban szerinte már kicsit vegyesebb a kép: sok önkormányzat jól látta el fenntartói feladatait korábban, így az ilyen iskolák úgy érezhetik, hogy most sokkal rosszabb a helyzetük, de voltak olyan intézmények is, ahol korábban az önkormányzat nem volt képes a feladatait megfelelően ellátni.

A Herman Ottó Gimnázium levelének minden sorából sugárzik, hogy ezt a pedagógusok nemcsak magukért, hanem a gyerekekért is teszik, tehát nem a pénzről van szó elsősorban – vette vissza a szót Gallóné.

„Nagyon lényeges a köznevelésben a fölösleges bürokrácia megszüntetése, de azzal mégiscsak szembesülnünk kell, hogy 2002 óta tíz éven keresztül a magyar gyerekek teljesítőképessége nemzetközi összehasonlításban számos tárgy tekintetében folyamatosan zuhant. Nem dughatja homokba a magyar pedagógustársadalom a fejét, minthogyha ehhez neki semmi köze nem lenne” – mondta Lázár János kancelláriaminiszter a legutóbbi kormányinfón. Horváth szerint emiatt joggal háborgott mindenki, a mondat valóban elég durván hangzott. Ha önvizsgálatot kér Lázár János a pedagógusoktól, akkor ők (mármint a kormányzat – L. Á.) is tartsanak önvizsgálatot, hogy az oktató-nevelő munka feltételeit hogyan biztosítják. „Nézzék meg, hogy ez az átalakítás milyen rombolást végzett” – üzente Gallóné a kancelláriaminiszternek. A szakszervezeti vezető szerint a tanárok a nehéz körülmények ellenére mégis végezték a munkájukat.

Horváth szerint a Nemzeti Pedagóguskar bizonyos kérdésekben egy oldalon áll a szakszervezetekkel, ezért meggyőződése, hogy meg kell próbálniuk együttműködni a közoktatás rendszerének jobbá tételében. „Akkora a baj, hogy mindegy, ki mit gondol a kar megalakulásának körülményeiről, együtt kell működnünk az említett kérdésekben” – reagált a PSZ elnöke.