|Fekete-Győr András Münchenben. Fotó: Budapest Beacon, Szegő Péter |
Mintegy negyven, nagyobbrészt fiatal érdeklődő vett részt a Momentum csütörtök esti, meglehetősen informális rendezvényén egy müncheni étteremben, ahol Fekete-Győr András pártelnök volt a fő attrakció. Az MSZP-t, a DK-t és a Jobbikot is erősen bíráló pártelnök azt mondta: bizonyos együttműködésre hajlandó a párt a Fidesz legyőzése érdekében. A kerítés a szerb határon és az alaptörvény az ellenzéki politikus szerint marad, bár utóbbit nem ártana népszavazással megerősíteni. A választási törvényt viszont erőteljesen megváltoztatná a párt.
Mint arról akkor a Budapest Beacon beszámolt, szeptember 24-én Münchenben a nyilvánosság számára bemutatkozott a Momentum Mozgalom (Momo) müncheni alapszervezete. Szinte pontosan két hónappal később, csütörtökön egy másik étteremben, a bajor főváros belvárosában tartott közönségtalálkozót a párt elnöke, Fekete-Győr András.
Kovács Attila alapszervezeti elnök – a Budapest Beacon szeptember végi, vele készített interjúja itt olvasható – bevezetőjét követően Jilling Balázs, a müncheni szervezet tagja – amúgy szoftverfejlesztő mérnök – Paks II-t ekézte, elég dúsan. Szerinte az a gond, hogy Paks II. építését tendereztetés nélkül megkapták az oroszok. Bulgária 660 milliós büntetést fizet Oroszországnak, amiért fölmondott egy hasonló szerződést, „de még így is jobban járnak” – jegyezte meg.
A Momentum nem ab ovo ellenzi az atomenergiát.
Jilling szerint Paks II. alternatívája lehetne Paks I. időtartamának pár évvel történő kitolása, és ezzel együtt esetleg egy kisebb Paks II. építése. A Momentum nem ab ovo ellenzi az atomenergiát – ezen utóbb kisebb vita alakult ki részben a hallgatóságon belül, részben a hallgatóság és a Momo politikusai között. „Paks II-t stratégiai és gazdasági okokból ellenezzük” – így a Pakson született és ifjúságát ott töltött villamosmérnök, aki szerint Paks II-vel „két generációra elkötelezzük magunkat egy technológia mellett”.
Egy társadalom akkor erős és jó, ha sok alulról jövő kezdeményezés van. Németországban önkéntes alapon sok mindent csinálnak, értéket teremtenek a civilek – ezt már Dobos László, a müncheni alapszervezet kommunikációs felelőse mondta, aki a magyarországi civil szféra megerősödését szeretné látni.
Pártja Münchenben játékgyűjtést szervez: december 3-án használt, de használható játékokat gyűjtenek össze, és ezeket magyarországi gyerekkórházaknak adják át – jelentette be Dobos. (Mivel ezt nem egy civil szervezet, hanem egy politikai párt rendezi, ezért ugyanúgy politikai aktus, mint az, amikor pártelnökök ételt osztanak a szegényeknek – Sz. P.)
A müncheni alapszervezet aláírásokat is gyűjt a Lex Civil elleni népszavazás kiírása érdekében – folytatta Dobos, aki részletesen érvelt a törvény ellen. Mint fogalmazott, a civil szervezeteknek eddig is részletesen be kellett számolniuk arról, hogy honnan és mennyi pénzt kaptak. Most már azonban azt is ki kell magukra írniuk, hogy „külföldről támogatott szervezet”. „Ennek a törvénynek el kell tűnnie” – zárta beszédét Dobos László.
Ha a hallgatóságnak nincs ellene, tegeződne – kezdte beszédét az amúgy konzervatív családi háttérből érkező pártelnök. Fekete-Győr András saját elmondása szerint a múlt héten Nyíregyházán volt egy lakossági fórumon, ahol körülbelül ugyanennyien – mintegy negyvenen – voltak. „Kelet-Magyarország kemény dió” – tette hozzá, majd ellenpontozta: szerda este Berlinben körülbelül száz fős hallgatóság előtt tartott beszédet.
A jogász végzettségű pártelnök szerint jogászokból „Dunát lehet rekeszteni.” Nagyon szükség nincs rájuk, politikusokra viszont van.
„Imádom Németországot” – fogalmazott Fekete-Győr, szavaiból továbbá az is kiderült: egy éven tanult Heidelbergben, tavaly Berlinben dolgozott, Solymáron pedig korábban sváb népviseletben néptáncolt.
A Momentum egyik célja, hogy a határon túlra költözött magyarok szellemi tőkéjét fölhasználja Magyarország fölépítésére – emelte ki a pártelnök, hozzátéve, hogy szükség lesz majd a külföldiek tudására.
„1989-es születésű vagyok, tehát a rendszerváltó generáció egyik tagja” – fogalmazott Fekete-Győr. (Eddig úgy tudtuk, hogy a rendszerváltó generáció – amely inkább két-három generáció – tagjai úgy nagyjából 1932 és 1972 között születtek – Sz. P.) Verbális önéletrajzából kiderült az is, miszerint színész akart lenni, aztán jogász lett. Dolgozott többek közt Párizsban és Berlinben.
A jogász végzettségű pártelnök szerint jogászokból „Dunát lehet rekeszteni”, nagyon szükség nincs rájuk, politikusokra viszont van. „Gerinctelen, szűklátókörű, gyakran buta emberek vezetik az országot” – mondta.
Fekete-Győr 2010-ben a Fideszre szavazott, „de fél év után elveszítettek, és politikai apátiába zuhantam”. A 2014 januárjában megszületett ellenzéki összefogás viszont szégyenérzettel töltötte el.
A Hallgatói Önkormányzat (HÖK) is megkapta Fekete-Győrtől a magáét: az egyetemen az adóforintokat ellopó HÖK-ösök közül többen utóbb politikusnak mentek – mondta.
2015 elején nyolc-kilenc teljesen különböző hátterű ember megalakította az akkor még egyesület Momentumot. Az alapítók közt volt például a liberális Mécs János (Mécs Imre volt SZDSZ-es majd MSZP-s országgyűlési képviselő fia, Magyar Bálint volt SZDSZ-elnök unokaöccse – Sz. P.), vidéki exjobbikos, egykori szegedi szocdem, „én, mint budapesti konzervatív”, satöbbi – így a pártelnök.
A miniszterelnök és környezete nem biztos, hogy érti a digitális forradalmat és a IV. ipari forradalmat.
El akarjuk hitetni az emberekkel, hogy együtt van beleszólásunk a politikába és hogy politikai békét lehet odahaza teremteni, olyan kompromisszumkész politikai kultúrát, ami Németországot is jellemzi – tette hozzá.
Az úgynevezett Nolimpia-kampány „hatalmas siker volt”: a Momentum egy hónap alatt megfordította a trendet. Orbán Viktor utána közölte, hogy a Momentum „az új SZDSZ”. A miniszterelnök és környezete – folytatta a pártelnök – nem biztos, hogy érti a digitális forradalmat és a IV. ipari forradalmat. A Nolimpia-kampány után száznegyvenhárom alapító taggal a Momentum párttá alakult. Ma mintegy ezernyolcszáz fő a párttagok száma. „Teljesen vegyes a tagság, nemcsak értelmiségiek vannak. Van száz helyi szervezetünk, közülük a londoni az egyik legnagyobb” – derült ki szintén. Indítsuk be Magyarországot címmel októberben megjelent a párt választási programja, és megvan a párt százhat egyéniképviselőjelölt-jelöltje is – folytatta a szónok, hozzátéve, hogy a százhat jelöltjelölt kilencven százaléka helyi erő. Pártja mostani népszavazási kezdeményezésével kapcsolatban Fekete-Győr mindössze annyit jegyzett meg, hogy a népszavazás nyilvánvalóan a választás után lesz kiírva.
Oroszország előrébb van, mint Magyarország.
A párt fölveszi a kesztyűt és elmondja a kormányzati sorosozás ellennarratíváját, hogy tudniillik a magyar kormány azt csinálja a civil szervezetekkel, mint Putyin. Oroszország előrébb van, mint Magyarország, mert ott már a civil szervezetek bezárása is napirenden van – tette hozzá.
Egy hallgatóságból érkező kérdésre a pártelnök úgy felelt: ha az egyéni választókerületekben azt látják, hogy a Momentum indulásán múlik a Fidesz győzelme vagy kétharmada, akkor hajlamosak visszalépni, de most, öt hónappal a választás előtt „erről még korai beszélni”. Azonban, ha a Momentum lesz az adott választókerületben a legerősebb, „akkor lépjenek ők a mi javunkra vissza”.
Fekete-Győr ezek után az ellenzék három legerősebb pártját gyalulta le: „nekem egy MSZP, egy Gyurcsány, egy Jobbik nem hiteles” – fogalmazott, mi meg nem tudtuk észrevenni, hogy a DK helyett annak elnökét említette.
„A legtöbb embernek annyira elege van az elmúlt huszonhét évből, hogy sokaknak elég az, hogy fiatalok, lelkesek és tiszták vagyunk”.
„Botkát a Fidesz által irányított politikusok leszedték a sakktábláról. Hogy bízzam meg egy ilyen pártban?” – tett föl egy költői kérdést. Miután a DK/Gyurcsány is megkapta a magáét, úgy folytatta: „Hogy bízzam a Jobbikban, amikor most cuki, de én még emlékszem az EU-zászló égetésére, a zsidózásra, a cigánybűnözésezésre?”
„A legtöbb embernek annyira elege van az elmúlt huszonhét évből – folytatta –, hogy sokaknak elég az, hogy fiatalok, lelkesek és tiszták vagyunk”.
Ugyancsak közönségkérdésre az ellenzéki politikus úgy reagált: az állam kizárólagos dohánykoncessziós jogát meg kell szüntetni. Ha kormányra kerülnek, ezt megszüntetik, de az is lehet, hogy addig is népszavazást kezdeményeznek a témában.
Egy, helyszíni tudósítónk szerint tizenöt év körüli fiatalember kérdésére, miszerint hogyan kíván a párt fellépni a kormányzat „goebbelsi propagandájával szemben” (a Budapest Beacon idevonatkozó cikke itt olvasható – Sz. P.), Fekete-Győr András úgy reagált: offline eszközöket vetnek be, „szamizdatokat fogunk szórni”. (Egy, a közelmúltban indult, ám párthoz nem köthető kezdeményezésről a Budapest Beacon itt számolt be – Sz. P.) „Az elején képzeljetek el négy oldalt, amiben van recept, keresztrejtvény, helyi ügy és országos ügy. Ez decemberben indul. Amit falun bedobsz, azt szinte mind elolvassák, főleg az idősebbek” – mutatott utat, egyúttal csillantott reményt a pártelnök, hozzátéve, hogy a százhat képviselőjelölt-jelölt is megkezdi munkáját „az offline térben”.
A Habony-médiát meg kell szüntetni és a média függetlenségét vissza kell adni – tette hozzá a politikus.
A korrupció ellen szerinte hatékony módszer, hogy a politikai vezetők nem azok, mert ezzel példát mutatnának. Fekete-Győr szerint Románia lehet a követendő példa, ahol „a korrupt politikusokat bevágják a börtönbe”.
„A Momentum nemzetközi kapcsolatai sokkal jobbak, mint a Fideszéi”.
Kovács Attila mindezt azzal egészítette ki, hogy a párt velejét nem hivatásos politikusok adják, és ha a pártvezetés korrupt lesz, a párttagság borítja rá a pártvezetésre az asztalt.
Egy, a jogállam helyreállítására vonatkozó kérdésre a pártelnök úgy felelt: nem az alaptörvénnyel vannak a fő bajok, bár azt jó lenne népszavazással megerősíteni, a nemzetközi – esetünkben német – kapcsolatokról pedig azt mondta, hogy tárgyalt már CDU-és és FDP-s politikussal, de szeretne SPD-s és zöld politikusokkal is találkozni. „Németországban szeretik a Momentumot” – mondta, hozzátéve, hogy „szerintem a Momentum nemzetközi kapcsolatai sokkal jobbak, mint a Fideszéi”.
Fekete-Győr azt is elmondta: ma Magyarországon a választópolgárok fele ismeri a pártot. Ezt az arányt a kampányban szeretnék kilencven százalékra fölvinni.
Egy, a választási törvény esetleges módosítására vonatkozó kérdésre a politikus azt mondta: a győzteskompenzációt megszüntetnék, a rendszert arányosabbá tennék, fönntartanák a vegyes rendszert és visszaállítanák a kétfordulós választást.
A szerb határon a kerítésre szükség van, de az 1294 menekültet be kell fogadni, a befogadóközpontokban pedig emberhez méltó körülményeket kell teremteni – reagált az egyre informálisabbá váló lakossági fórum végén érkező kérdésre a pártelnök.
A rendezvény után Fekete-Győr András interjút adott a Budapest Beaconnek, amit a közeljövőben közlünk.