Mit csináltak jól a demokraták Veszprémben és mit szúrtak el Ajka-Tapolcán? Mi a győzelem receptje? Lesz-e 2018 előtt előválasztás a demokrata oldalon? Többek közt ezeket a kérdéseket feszegette a Budai Liberális Klub múlt hétfő esti budapesti pódiumbeszélgetésén Kész Zoltán, Veszprém független országgyűlési képviselője, Pápa Levente, az Együtt alelnöke és gazdaságpolitikusa, valamint Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese, Veszprém megyei elnöke, országgyűlési képviselő.

„Ha lett volna Ajka-Tapolcán is egy Kész Zoltán, akkor nem lett volna kérdés, hogy beállunk mögé, de nem volt” – kezdte a vitát Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese és Veszprém megyei elnöke. Hangsúlyozta: Pad Ferenc, az MSZP jelöltje önkormányzatiképviselő-jelöltként októberben „olyan körzetet nyert meg, ahol előtte sosem nyertünk”, ráadásul ősszel a DK mindenhol – így Pad választókerületében is – indított jelöltet.

Az ellenzéki politikus arra hívta föl a figyelmet, hogy Tapolcán nagyon jól szerepelt a Jobbik, sőt: Tapolcán több jobbikos szavazat volt, mint Ajkán szocialista, és ez el is döntötte a végkimenetelt. „A Jobbik alig kampányolt Veszprémben. Ajka-Tapolcán viszont mindent beleadtak” – jegyezte meg Gőgös, aki a Jobbikkal kapcsolatban hozzátette: „hatvannégyszer elmondtam a kampányban, hogy nácik, de ez nem elég”.

„Az volt a stratégia alapja, hogy én legyek az esélyes kihívó” – mondta a veszprémi választásról Kész Zoltán (képünkön), a város független országgyűlési képviselője. „A Fidesz igyekezett a választás országos jelentőségét kisebbnek láttatni. A Jobbik jelöltje, Damm Andrea nagyon csendesen kampányolt, és amikor kiderült, hogy Ajka-Tapolcán is lesz választás, akkor lényegében elengedték a veszprémi kampányt” – tette hozzá az ellenzéki politikus. Emlékeztetett: az indulásakor eleve kikötötte, hogy a Jobbikkal semmilyen együttműködésre nem hajlandó. Annak a gyanújának adott hangot, hogy a február 22-i időközi parlamenti választáson ötödik helyezett „Bősze Ferenc mögött volt egyfajta szervezettség, de erre nincs semmiféle bizonyítékom”. Kész arra hívta föl a figyelmet, hogy sokkal hatékonyabb volt Pad Ferencnél, amennyiben „az egy szavazatomra eső kampánypénz sokkal kevesebb volt, mint Padé”.

Más a veszprémi és az ajka-tapolcai választókerület szerkezete: a veszprémiben a választópolgárok kétharmada Veszprémben lakik, „de mi vidéken is kampányoltunk” – mondta Kész.

„Kész veszprémi győzelme nem lepett meg, de az, hogy közel kilenc százalékkal nyert, igen. Szorosabb eredményre számítottam” – kezdte mondandóját Pápa Levente, az Együtt alelnöke. „Ekkor jött egy újratervezés Ajka-Tapolcára vonatkoztatva. Akkor már Pad ki volt választva, de szerettünk volna egy veszprémi modellt” – folytatta. „Ajka-Tapolca nagyon jobboldali, sokkal inkább az, mint Veszprém: 1939-ben a Nyilaskeresztes Párt nyert. Mondtuk, hogy Pad, mint pártos baloldali jelölt nem lesz jó. Akartunk egy olyasmi embert, mint Zoli, aki meg tudja szólítani a jobboldali választópolgárokat. Találni kellett volna egy ilyen jelöltet. A siker egyik kritériuma lett volna, hogy egy ne pártos jelölt legyen” – mondta az ellenzéki gazdaságpolitikus.

Gőgös szerint azonban Pad jó jelölt volt, csak „nem kapott elég segítséget az országos sajtóban”, ráadásul „nem biztos, hogy a szövetséges pártelnöknek olyan interjút kellett adnia három nappal a választás előtt, mint amilyet adott”.

„Még egyszer olyan szövetséget nem kötünk, mint tavaly év elején” – mondta Gőgös, aki szerint azzal az volt a baj, hogy „Pesten megállapodtak az országos pártelnökségek”, holott helyben kellett volna a megfelelő, esélyes jelöltet kiválasztani. Az MSZP elnökhelyettese szerint a továbbiakban a győzelem záloga az, hogy „nem a TV-be kell menni, hanem a parasztok közé: ha a faluban nem tudunk huszonöt százalékot szerezni, akkor nem tudunk győzni”.

Gőgös úgy folytatta: pártja elindít egy, a Jobbik által kiadott Hazai Pálya című ingyenes, a postaládákba bedobált újsághoz hasonló kiadványt.

Ha lesz egy releváns baloldali alternatíva, a Jobbik vissza fog esni – vélte Pápa. A Jobbik megerősödésének az okát az Együtt alelnöke a demokratikus ellenzéki alternatíva hiányában látja. „Ez az ok, a többi az okozat” – magyarázta.

„Nem hiszem, hogy a klasszikus baloldali értékekkel harminc százalékot ne lehetne elérni. De ahhoz néppártnak kell lennünk. Most nem vagyunk azok” – mutatott utat és gyakorolt önkritikát egyszerre az MSZP elnökhelyettese, aki úgy folytatta: pártja „szeretne beleállni” a nemzeti konzultációs kampányba.

„A Jobbik ajka-tapolcai győzelme nem azt jelenti, hogy ennyi náci van a környéken, hanem azt, hogy az emberek alternatívákat keresnek. Ajka-Tapolcán a Jobbik volt a szerethető alternatíva” – mondta Kész Zoltán, hozzátéve, hogy „mozgósításban egy kicsit elszámította magát a baloldal”.

Legyen előválasztás

Abban a felek egyetértettek, hogy a következő választást a demokrata oldalon meg kell, hogy előzze egy előválasztás. „Nemcsak arról van szó, hogy a tortát miképp szeleteljük föl, hanem, hogy növelni kellene azt a tortát” – mondta a magát „versenyhívőnek” leíró Pápa, aki szerint az előválasztás „a jó képességű embereket hozná be a politikába”.

„Egyetértünk az előválasztással, csak az a kérdés, hogy az ellenfelek mennyire tudják manipulálni” – mondta Gőgös Zoltán, hozzátéve, hogy „csak olyan politikusokkal lehet megcsinálni, akik nem remegnek a funkcióért”. „Attila megőrült volna, ha nem ő a miniszterelnök-jelölt. Ez lett a legnagyobb hiba” – emlékezett vissza 2014 elejére.

„Valóban vannak nehézségei az előválasztásnak, de ezeket meg kell oldani. A szavazást egybe kell kötni azzal, hogy ezek az emberek aztán ezzel a mi politikai közösségünkhöz kapcsolódjanak” – javasolta Pápa Levente. Az Együtt alelnöke szerint „a választást az elfogulatlan, sehová sem húzó választók fogják eldöntetni”.

Egy kérdésre Gőgös Zoltán úgy reagált: „gond nélkül lehet” adott esetben Fidesz-Jobbik koalíció. „Ezt a nemzeti konzultációt gond nélkül kiadhatta volna a Jobbik is” – tette hozzá.

Ugyancsak kérdésre Pápa Levente megismételte: „ha lesz normális alternatíva, a Jobbik szavazókörének nagy része el fog enyészni”. Szerinte a pártnak „kicsit most nagyobb a füstje, mint a lángja”. Úgy vélte: „most van a csúcson a Jobbik”. Hozzátette: azt föltétlenül be kell mutatni, hogy „a Jobbik által kínált alternatíva nem kormányképes”.

Az MSZP elnökhelyettese kissé földobta a hangulatot, amikor Rig Lajosról értekezett. A Jobbik ajka-tapolcai képviselője ugyanis egy olyan képpel kampányolt – emlékeztetett Gőgös –, amelyen feleségével és négy gyerekével látható. „De azt nem tette hozzá, hogy ő a harmadik felesége, a négy gyereknek pedig három anyja van” – közölte.

A végén még egy figyelemreméltó párbaj volt, mégpedig Gőgös és a közönség soraiban helyet foglaló Somogyi Zoltán szociológus, az ATV műsorvezető-szerkesztője között. Előbbi támadta, utóbbi védte a kapitalizmust. Kiderült: Gőgös mindenekelőtt a „Mészáros Lőrinc-féle, a fejlődés gátját jelentő kapitalizmus” ellensége. Somogyi – és vele szinkronban Kész – azonban arra hívta föl a figyelmet, hogy az nem kapitalizmus, aminek nem része a tisztességes verseny.

A Budapest Beacon rövid interjút készített Gőgös Zoltánnal. Munkatársunk azt kérdezte, hogy – ismerve az ajka-tapolcai választás eredményét – túl az elvi szempontokon, Pad Ferenc részéről nem lett volna-e hasznosabb a Rig Lajossal lefolytatott televíziós vitáról sűrű nácizások közepette kivonulni, kombinálva esetleg mindezt azzal a fölszólítással, hogy a Jobbik jelöltje mutassa meg a tetoválását, melyről úgy hírlik, hogy erősen hajaz az SS egykori jelmondatára. „Ez azért nem lett volna megoldás, mert Rig Lajos és a Jobbik mögött már nemcsak a nácik vannak” – reagált az MSZP elnökhelyettese. „Ezzel csak még több szavazatot kaptak volna. Ezt csináltuk négy évig: liberális nyomásra nem álltunk velük szóba. Ott tartunk, ahol. Azt mondta mindenki, hogy van egy plafon, amit nem fognak tudni áttörni. Nagyon keményen áttörték, és ha nem vigyázunk, még följebb tudnak menni – pontosan azért, mert azt mondják, amit az emberek hallani akarnak. Nekik még hisznek, mert ők még nem voltak kormányon” – mondta a politikus. „Ha valaki nácizta őket, az én voltam. Látom, milyenek, a helyiek főleg. De semmire nem mentünk a nácizással. Nincs a Jobbik előtt korlát” – tette hozzá.

Az MSZP elnökhelyettese ugyanakkor élénk szavakkal bírálta „a nem jobbikos médiát, amely nem merte fölvállalni, hogy az MSZP-DK jelöltjét önállóan szerepeltesse”. „Csak a vitában lehetett bejutni az országos médiába” – mondta Gőgös. „Ha szétforgácsolja az erőket a nem jobboldali média, akkor a jobboldal simán hatalmon fog maradni, mégpedig egy Fidesz-Jobbik koalíció formájában” – közölte.

Kérdésünkre Gőgös azt mondta: nácizással nem lehetett volna Rig Lajos nem náci szavazóit otthon tartani. „Ők szeretik Rig Lajost. »Lajosunk« – így hívták” – mondta. „A tetoválásra is tojtak az emberek. Nem érdekli az embereket se a tetoválás, se nőügy, se a nácizás. Az érdekli őket, hogy miből vesznek holnap kenyeret. S ebben volt jó a Jobbik: elhitette, hogy visszaadja az ellopott javakat a népnek” – mondta a Budapest Beaconnek Gőgös Zoltán.