Ma Magyarországon elkeserítő helyzetben van a kultúra, és elkeserítő helyzetben vannak a kulturális intézményekben dolgozók is. Nem csak a könyvtárak, a bennük dolgozó emberek gyomra is kong az ürességtől. A múzeumi, levéltári, könyvtári, művelődési intézményi és egyéb közgyűjteményi alkalmazottak éheznek, akadnak olyanok, akik guberálásra kényszerülnek. Ez az állapot tarthatatlan, ezért 2015. január 20-án, kedden – a Magyar Kultúra Napja előtt két nappal – fáklyás felvonulással egybekötött tüntetést szervez a Közművelődési és Közgyűjteményi Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) Budapesten.
A 2014. december 6-i tüntetésen (fenti képen) az Emberi Erőforrások Minisztériuma előtt követelte a Közművelődési és Közgyűjteményi Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) az azonnali 5 százalékos, de legalább 10.000,- forintos havi fizetésemelést.
„Egy nemzet ereje a kiművelt emberfők sokaságában rejlik.” Gróf Széchenyi István megállapítása ma is megállja a helyét, de korunkat mégsem a kiművelt emberfők sokasodása, sokkal inkább fogyatkozása jellemzi. A kultúráért dolgozók sincsenek jobb helyzetben. Hiába csökkent 2008 óta reálkeresetük, a 2015-ös költségvetésben sem szerepel számukra béremelés. Ma már nem csak dolgozói szegénység van, hanem dolgozói nyomor és éhezés is. “Ez nem csak a mi, és méltatlanul lenézett szakmáink szégyene, ez az egész ország szégyene” – olvasható az esemény Facebook-oldalán.
A legnagyobb kulturális értékeinkért dolgozó szakembereink nem jelképesen, nem szimbolikusan, hanem a szó szoros értelmében éheznek. A garantált bérminimum nettó 90 ezer forint körül van. A magyar állam nem biztosítja ezeknek a felsőfokú, szakmai végzettséggel rendelkező, főállásban lévő embereknek azt, amiből a gyermeküket a legminimálisabb szinten el tudnák tartani. Drámaian hangzik, de valaki kukázik a munkája mellett – mondja Földiák András, a szakszervezet elnöke.
A kultúra helyzete is oka a benne dolgozók nyomorának
Azért lehet ezt velünk megcsinálni, azért vagyunk ilyen méltatlan helyzetben, mert maga a kultúra is rendkívül méltatlan helyzetben van. Földiák András azt mondja: szilárd meggyőződése, hogy az ország problémái nem fognak megoldódni, ha nem lesz része a megoldásnak a kultúra és a bölcsesség gyarapodása. Az embereknek valamilyen mértékben fel kellene ismerni a helyüket a világban, mert Magyarország gazdasági helyzete, és a személyes emberi viszonyok összefüggenek. Ma azért tud ilyen mértékű lenni a politikai megosztottság, mert mindenki belekapaszkodik a politikába, és attól várja a megoldást.
Demokrácia nélkül nincs gazdasági növekedés
Minden nagy európai történelmi fordulatot megelőzött egy nagyon erős kulturális fejlődés – elég csak a francia forradalomra gondolni: minden francia városban akadémiák és olvasókörök működtek. Hogy valami ehhez hasonló elinduljon ma Magyarországon, ahhoz fel kellene ébrednie az erős vállalkozói rétegnek, az értelmiségnek, és a fiataloknak egyaránt. Demokrácia-tanulási folyamatot kellene elindítani, mert a demokrácia nem csak egy elvi valami, nem csupán jogszabály kérdése. A családi viszonyokban, a férfi-nő viszonyában, a családfő szerepében, a főnök-beosztott kapcsolatában, abban, ahogy a pedagógus rászól a diákra – egyszóval mindenben benne van a demokrácia – mondja Földiák.
A demokrácia és a kultúra éppen ezért egy nagyon erős gazdasági felhajtóerő. Mer-e szólni a beosztott, ha a főnöke hülyeséget csinál? Mer-e szólni a polgár, ha alkalmatlan a polgármester? Ez a demokrácia – azon kívül természetesen, hogy a szabad választások és más hasonló eszmék is részei. “Napjában ezer ügyben megy tönkre az iskola vagy az önkormányzat attól, hogy rossz döntések születnek, és senki nem mer szólni.” Ha egy demokrácia-tanulási folyamat elindulna, akkor elképzelhető lenne a változás, ma azonban épp ennek az ellenkezője történik – mondja a szakszervezet elnöke.
Csak a “felső-kultúra” épül
Csak a “felső-kultúra” épül – ha épül egyáltalán – az pedig nem hat lefelé. Van a kormánynak néhány gesztusa, például a Művészeti Akadémia, vagy a múzeumi-negyed – amik szinte biztosan szóba fognak kerülni a tüntetésen -, de ezeken kívül szinte semmi sem történik. Emiatt elképesztő mértékben növekszik a kulturális szakadék, sőt, most már gyakorlatilag áthidalhatatlan – mondja Földiák. Mivel a közösségi típusú kultúra gyenge, ezért lehet ennek a dolgozóit is a sokadik helyre sorolni.
Alapvetően tehát a közösségi kultúráért harcolunk, amely a helyi közélet szervezésén is javítani tudna. Ez nem megy hangverseny vagy színház nélkül, de mi ezzel együtt leginkább a közösségi gondolkodás megerősítésén fáradozunk, ezért szeretnénk tenni – mondja a szakszervezet elnöke. Svédországban és Finnországban is minden úgy indult, hogy tanulókörök tízezrei alakultak, és működnek a mai napig is. Demokráciát tanulnak ott, ahol a világon a legnagyobb demokrácia van, azért, mert ha létrejön a demokrácia, akkor is egy nagyon törékeny dolog, ami egy pillanat alatt csorbulhat.
Visszaélnek Klebelsberg és Széchenyi nevével
Klebelsberg Kuno hirdette meg, hogy Magyarország szellemileg legyen erős, ha Trianon miatt határaiban és katonaságában már nem az. Ezt a mai kormányra, amely létrehozta a Klebelsberg-intézetet (Klik), messzemenőkig nem lehet elmondani – mondja Földiák.
Ma számos helyen hivatkoznak Széchenyire, aki művelt emberek sokaságáról beszélt, és nagyon sok mindent tett is ezért a Tudományos Akadémiától a Kaszinóig, de ennek ma pontosan az ellenkezője történik: nem a kiművelt emberek sokaságáért dolgozik a kormány, hanem a mellőzésükért. A kormány a kultúra ellen ugyan nem tett semmit, de érte sem, iskolaügyben viszont igenis ellene tett: ma kevesebb gyerek tanul minden szinten az iskolákban – mondja a szakszervezet elnöke.
Ha utcára kell menni, akkor utcára megyünk
Sok rosszat lehet mondani az Emberi Erőforrások Minisztériumára (Emmi), de az érdekegyeztetést nagyon rendesen működtette minden eddig illetékes államtitkár. Mindenki segítőkész volt, látták, hogy nagy baj van, de senki sem mondta meg, hogy mikor rendezik a béreket – mondja Földiák.
5 éve küzdünk folyamatosan. Eleinte még kisebb mértékű béremelésért harcoltunk, most azonban már ott tartunk, hogy 30 százalék sem pótolná ezt a hihetetlen méretű leszakadást. Őszintén, és nagyon tisztességesen bíztunk benne, hogy elég a szó, elég az érdekegyeztetés, elég a tárgyalás, de ha ezek nem segítenek, akkor muszáj a legerősebb eszközhöz fordulni – mondja a szakszervezet elnöke. Ha ez sem fog segíteni, akkor éhségsztrájkkal, vonat elé üléssel, vagy bármi mással – ötletek vannak – próbálkozunk majd.
Földiák szerint, ha a demonstráción nem lesznek sokan, az nem azért van, mert a kollégák elégedettek, hanem mert félnek, bár az ezer résztvevőt hatalmas eredménynek tartaná, mert ez egy kis szakma maximum 15 ezer dolgozóval. Akik nem akarnak eljönni, azok attól félnek, hogy mire hazaérnek, addigra nem lesz munkahelyük. Nem biztos, hogy így van, de ezt például egy megyeszékhelyen lévő intézmény igazgatója mondta nekem – tette hozzá a szakszervezet elnöke.
“Nagyon bízom az eredményességben, példának ott vannak a pedagógusok. Az ő béremelésükről is akkor kezdett igazán szó esni, amikor egy igen nagy jelentőségű pedagógus-demonstráció volt.”
A fáklyás felvonulással egyébként a felvilágosodásra akartunk utalni. A szellemi sötétedés ellen a világossággal akarunk harcolni – mondja a KKDSZ elnöke.
A tüntetés programja és szónokai
A keddi tüntetés elején Garai Róbert színművész szaval el egy verset, Földiák András azonban nem szerette volna elárulni, hogy melyiket. (Könnyen lehet, hogy József Attila: Hazám című verse lesz az – a szerk.) Utána Csóti Csaba, a KKDSZ levéltáros alelnöke mond beszédet, akit Trencsényi László, a Hálózat a Tanszabadságért alapítója követ a színpadon. Utánuk Papp Katalin muzeológus, a KKDSZ másik alelnöke szól a jelenlévőkhöz – ő nagy valószínűséggel szóba hozza majd a múzeumi negyedet és az intézmények várból való kiköltöznének ügyét is. A fáklyás felvonulás után a Szalay utcában a tervek szerint elsőként Schilling Árpád Jászai Mari-díjas rendező lép a pódiumra, őt pedig Gulyás Balázs, az internetadó elleni tüntetés szervezője követi. Az utolsó szónok Földiák András, a KKDSZ elnöke lesz. Az eseményt, ahogy vers nyitotta, úgy az is fogja lezárni.
A tüntetés előzetes programja időrendben:
17:00 h
Gyülekezés a Magyar Tudományos Akadémia
(1051 Budapest, Széchenyi István tér 9.) előtt.
17:15 – 17:45
Beszédek és műsor. (Témák: Visszaélnek Gróf Széchenyi István nevével. A Magyar Kultúra Napja a Himnusz születésnapja. „Balsors akit régen tép” – a magyar művelődés helyzete a 2015. évi költségvetés tükrében.)
17:45 – 18:15
Fáklyás felvonulás az Akadémiától a Szalay utcáig. (Az Emberi Erőforrások Minisztériuma érintése után végállomás a Néprajzi Múzeum melletti színpad.)
18:15 – 19:00
Műsor és beszédek. (Téma: Visszaélnek Gróf Klebelsberg Kunó nevével. A kultúra szabadsága, ismét „támogat-tűr-tilt” a politika? A kultúra és az internet, az információ szerzés szabadsága. Hol az alagút vége, avagy a kulturális intézmények és munkatársaik tényleg feleslegessé váltak?)
19:00
A KKDSz rendezvény végének bejelentése.
Néhány szóban a szervezőről:
A Közgyűjteményi és közművelődési dolgozók szakszervezete (KKDSZ) 1989. április 8-án alakult független, demokratikus szakszervezet. Tagjai könyvtári, múzeumi, levéltári, művelődési intézményi és egyéb közgyűjteményi (pl. állat- és növénykertek), közművelődési (pl. szabadidő parkok, ifjúsági és gyermekházak) intézményekben fő- és részmunkaidős dolgozói, valamint nyugdíjasok. Ezen intézmények dolgozóinak a KKDSZ az egyetlen reprezentatív érdekvédelmi szervezete Magyarországon.
A szervezet fő feladatai közé tartozik a munkahelyek védelme, a bérek és a juttatások emeltetése, a kollektív és egyéni munkavállalói jogok érvényesítése, valamint az intézmények működőképességének megtartásában és a költségvetések biztosíttatásában való közreműködés. A KKDSZ továbbá aktívan részt vesz a szakmai és munkaügyi törvények, jogszabályok megalkotásában.
A KKDSZ nem csak egy szakszervezet – bár a dolgozók védelme a legfontosabb feladata -, hanem egy nagyon erős szakmai szervezet is egészen a kezdetek óta. Óriási szerepe volt például az intézmények működését megalapozó törvény megalkotásában
A szervezet kizárólag tagdíjbevételekből tartja fenn működését és szolgáltatásait.
Hivatkozás:
https://www.facebook.com/pages/Gyújts-fáklyát-a-sötétség-ellen/239901982867371