A nők elleni erőszak különböző formáiról és általában a szexizmusról vitatkozott csütörtök délután Budapesten a Liberális Magyarországért Alapítvány által szervezett minikonferencián nyolc női politikus. Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció alelnöke szerint „aki szexista megjegyzéssel él, annak valószínűleg valamilyen hiányossága van”, míg Szelényi Zsuzsanna együttes képviselőnő egy fideszes képviselőtársát idézte, aki a parlamenti büfében a következőt mondta neki: „Másodszor találkozunk, a férjed nem izgul?”

„A családon belüli erőszak nem magánügy” – mondta bevezetőjében Bősz Anett, a Magyar Liberális Párt (MLP) ügyvivője, aki szerint „ami az Országgyűlésben zajlik, a tükörképe annak, amit a társadalom produkál”. Mivel az eseményt jegyző Liberális Magyarországért Alapítvány a Magyar Liberális Párt alapítványa, Bősz a házigazda szerepét is vitte. Arra hívta föl a figyelmet, hogy női politikusok ellen rendszeresen követnek el verbális erőszakot férfi társaik. Az ellenzéki politikus szerint ahhoz, hogy a nőket egyenrangú félnek fogadják el, többet kell teljesíteniük.

A moderátor, Ács Mónika – az ATV korábbi munkatársa – kérdésére Tüttő Kata, az MSZP elnökségi tagja azt mondta: szerinte mindannyiukat ért valamilyen atrocitás. „A bók, az udvarlás, vagy a szexista megjegyzés elfogadhatatlan” – tette hozzá. A nők elleni erőszakkal szembeni föllépést részükről nehezíti, hogy a harminchárom fős Fővárosi Közgyűlésnek három női tagja van.

„Vannak udvariasságnak szánt kedveskedő, lekicsinylő beszólások” – közölte Szabó Rebeka, Zugló alpolgármestere. A Párbeszéd Magyarországért politikusa „ilyenkor rettenetesen dühös”.

„Aki szexista megjegyzéssel él, annak valószínűleg valamilyen hiányossága van” – mondta Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció (DK) alelnöke, aki szerint a Szabó által említett magatartás elfogadhatatlan. „A beszólás nem politika, hanem bunkóság vagy nem bunkóság kérdése” – tette hozzá. A volt honvédelmi államtitkár egyúttal hangsúlyozta: nagyon fontos ebben a kérdésben a férfipolitikusok szolidaritása. Vadai úgy folytatta: leginkább látensen, de létezik férfiak elleni erőszak is, „és azzal is kell foglalkozni”.

„Szeretem azokat a női konferenciákat, melynek férfi résztvevői is vannak” – kezdte mondandóját Hoffmann Rózsa. A kereszténydemokrata képviselőnő szerint „ami a parlamentben történik, mintát jelent a közvéleménynek”. A volt oktatási államtitkár ellentmondott Tüttő Katának, ugyanis közölte: „ha valaki a frizurámra megjegyzést tesz, azzal semmi baj nincs, én is teszek az övére”. Úgy vélte: „nagyjából rendben vannak ebben a tekintetben a dolgok a parlamentben”.

„Az erőszak mindenféle formája ellen föl kell lépni. Ennek csak egy része a nők elleni erőszak” – vélte Dunai Mónika fideszes képviselőnő. A kormánypárti politikus úgy látja: míg a férfiak elleni bekiabálások tartalmi kérdéseket feszegetnek, addig a nőknek szólók a címzettek női mivoltját sértik meg. Ő is úgy látta: jó lenne, ha férfiak is részt vennének a pódiumbeszélgetésen. Dunai az új büntető törvénykönyvet említette, mint ami „keményen bünteti a családon belüli erőszakot”. Arra hívta föl a figyelmet, hogy „nemsokára megalakul egy, a nők elleni erőszakkal foglalkozó parlamenti albizottság”. Reméli, hogy férfiak és nők is lesznek benne – tette hozzá.

„Akik ezt csinálják, azok hatalmi eszközként használják a verbális erőszakot” – vélte Szél Bernadett, az LMP társelnöke. Az ökopárti képviselőnő Lázár János kancelláriaminiszter áprilisi, neki szóló szexista beszólását példaként fölhozva közölte: „Vagy elnézem, hogy ilyen a világ, vagy visszaszólok. Sokan azt gondolják, hogy jobb csöndben lenni. Azt üzenem minden nőtársamnak, hogy ne hagyja.” Szél szerint az ilyen megjegyzéseket annyiszor kell kikérni maguknak, ahányszor csak elhangoznak ilyenek, ott, akkor, rögtön. „Amikor Lázár Jánost visszautasítom, akkor minden nőnek üzenek ezzel: ne hagyja magát” – tette hozzá.

„Világbotrány”, hogy tíz százalék alatt van a nők aránya az Országgyűlésben – mondta Szelényi Zsuzsa, az Együtt képviselőnője, aki egy, a parlamenti büfében a közelmúltban történt esetről számolt be: „Másodszor találkozunk a folyosón, a férjed nem izgul?” – kérdezte tőle egy fideszes képviselő a parlamenti büfében.

Azt próbálom meg elvárni a parlamentben, amit otthon vagy az utcán – mondta.

Moderátori kérdésre Hoffmann Rózsa azt mondta: nincs szó arról, hogy a parlamenti többség ne akarná az isztambuli egyezményt ratifikálni, „csak ahhoz több magyar jogszabályt is módosítani kell”.

Vadai Ágnes örömét fejezte ki, amiért folyik az idevonatkozó jogszabályalkotás, „de Hoffmann Rózsa és Dunai Mónika mondja meg az illetékeseknek, hogy gyorsabban”. Hangsúlyozta: az isztambuli egyezmény ratifikálása önmagában kevés, mert a kérdés „súlyos társadalmi és kulturális probléma”.

A DK alelnöke emlékeztetett: Kövér László úgy megbüntette a monoklis tüntetése miatt, „ahogy még a nácikat sem”. Arra hívta föl a figyelmet, hogy aki – tudniillik az élettársát brutálisan elverő Balogh József – miatt tüntetett, mindmáig Fülöpháza polgármestere. „Remélem, a legsúlyosabb büntetést kapja, mert közszereplőként tette, amit tett” – fogalmazott Vadai.

Az LMP társelnöke arra hívta föl a figyelmet, hogy százharminc krízishely van Magyarországon, „és 2012 óta egy sem épült”. Szél szerint „ezres nagyságrendben kellenének ilyenek”.

Amikor tavaly képviselő lett, elment több, bántalmazott nők számára működtetett menedékházba – mondta Szelényi Zsuzsa. „Nagyon nyomasztó volt. A nők gyerekekkel együtt menekülnek, tehát a gyerekek is – minimum közvetett – bántalmazásnak vannak kitéve. A nők kivétel nélkül azt mondták, hogy a gyerekeik bántalmazása miatt menekültek el” – fakadt ki a korábban fideszes, most – az Együtt színeiben – független politikus. Szerinte „a társadalmi és az intézményi környezet nem olyan, hogy tudnák, kihez lehet fordulni”. Úgy folytatta: egyikőjük sem indított erőszak ellen pert, mert nem bíznak abban, hogy a jogrendszer és a környezetük hitelt ad nekik. Szelényi ugyanakkor annak a véleményének adott hangot, hogy az isztambuli jegyzőkönyv ratifikálásához szükséges hátteret, illetve az egyezmény tényleges végrehajtását és betartását párszáz millió forintból meg lehet oldani.

Hetente legalább egy ember Magyarországon meghal családon belüli erőszakban. Minden ötödik nő úgy él, hogy rendszeresen veri a férje, „és akkor még a verbális bántalmazásról szó sem esett”. A gyilkosság áldozatává vált nők hatvanhárom százalékának a férje vagy élettársa a tettes, míg visszafelé ugyanez az arány tizenhárom százalék – sorolt néhány idevonatkozó adatot Bősz, aki mindebből arra a következtetésre jutott, hogy „nagyon fontos lenne ratifikálni az isztambuli egyezményt”.

Az MLP ügyvivője hangsúlyozta: egy nő ma Magyarországon tizenöt százalékkal keres kevesebbet, mint férfitársai. Ezen változtatni kell.

Bősz szerint „döbbenet”, hogy Balogh József ügyéből nem azért lett botrány, mert félig agyonverte az élettársát, hanem azért, mert kitalálta a vakkomondoros sztorit. „Mármint az a döbbenet, ahogy a társadalom az ilyen kérdésekhez viszonyul” – mondta.

Az isztambuli egyezmény ratifikálásához szükséges jogszabályi háttérhez érkezett ellenzéki módosító indítványokat már a bizottságokban lesöpörte a többség. Ezek el sem jutottak a plenáris ülésig – árnyalta a Hoffmann Rózsa által elmondottakat Szabó Rebeka, aki szerint „a közbeszédet teljesen át kell formálni”: az egyik reggeli rádióműsorban például a gólyatáborban megerőszakolt diáklányon viccelődtek – mondta.

A dolgok összefüggnek – a nők elleni erőszak például azzal, hogy mind az Országgyűlésben, mind a Fővárosi Közgyűlésben tíz százalék alatti a nők aránya, de mindez azzal is, hogy a nőknek a gazdaságban vitt szerepe is sokkal kisebb, mint a férfiaké – mondta az MSZP elnökségi tagja, aki szerint „a kérdésről sokat kell beszélni: tudniuk kell az áldozatoknak, hogy nem ők a felelősök”.

Hoffmann Rózsa is arról beszélt, hogy a nők elleni erőszak „legtöbbször a ház falain belül történik”, ami „elfogadhatatlan”. Szerinte az isztambuli egyezményt „nyilván ratifikálni fogják, de ez nem old meg mindent”: az iskolai erkölcstanoktatás azt szolgálja, hogy a diákok kiskoruktól megtanulják, hogy ne cselekedjék azt, amit nem szeretnének maguknak.

A KDNP-s politikus úgy folytatta: a hajléktalanok túlnyomó része férfi, az ő többségük egy tönkrement házasság következtében lett hajléktalan, az ilyen helyzeteket pedig gyakran kíséri a feleség részéről pszichikai erőszak. „A nők elleni erőszak megengedhetetlen, de az ember elleni erőszak megengedhetetlen” – mondta.

Kérdésre válaszolva Szél Bernadett azt mondta: a kérdést nem lehet relativizálni, aki kapott egy taslit a férjétől, azt megverte a férje.

„Nagyon szeretném, hogy olyan tankönyvek ne jelenjenek meg, mint amelyek megjelentek” – reagált arra, hogy Hoffmann az iskolai erkölcstanban látja a probléma megoldását. Például az egyik tankönyv azzal a sztereotípiával él, hogy a férfiak erőszakosabbak, a lányok viszont nem olyan jók matekból. Ráadásul egy ilyen tankönyv a jogszabály szerint nem jelenhetne meg – mondta az LMP társelnöke. Hozzátette: nem igaz az a vélekedés, hogy csak a szegény, elmaradott helyekre jellemző a nők elleni erőszak. Magasan kvalifikált férfiak is vannak, akik rendszeresen bántalmazzák a feleségüket.

A sztereotípiákra Dunai is fölhívta a figyelmet: a televíziós, rádiós reklámok is tele vannak ilyenekkel. Például a nő mos a reklámban, a mosógép elromlik, a férfi pedig kijön szerelni.

Emlékeztetni kell Lázár Jánost, meg a többi, a nőknek szexista szövegekkel beszóló politikust, hogy van lányuk, feleségük, unokahúguk – mondta Vadai, aki Szélhez hasonlóan visszautasította az iskolai erkölcstant.

Az utolsó mondatok egyikeként Tüttő Katától elhangzott: „a prostitúció a nők elleni erőszak legalizált formája”. A kérdést azonban már nem vitatták meg.

A házigazda Bősz Anett zárszavában azt mondta: a szégyenérzet és az önhibáztatás azt eredményezi, hogy a családon belüli erőszakos cselekményeknek a becslések szerint mintegy egy százaléka jut el bíróság elé.

A Budapest Beacon rövid interjút készített Vadai Ágnessel. Annak kommentálására kértük, hogy az ATV Egyenes Beszéd című műsorának műsorvezetőjét, Kálmán Olgát vendégei – általában férfiak – rendszeresen leolgázzák. Az ellenzéki képviselőnő szerint ez „elfogadhatatlan”. Azt mondta: „meg kell adni a kellő tiszteletet, szerkesztő asszonynak kell szólítani”. Vadai hozzátette: Kálmán Olga sem nevezi Pistának, Lacinak vagy Karcsinak a műsor vendégeit.

Vadai elmesélte egy idevonatkozó esetét: még a Nemzetbiztonsági bizottság elnöke volt, amikor egy tábornok telefonon leágizta, amit ő azonnal visszautasított, mondván: „tábornok úr, én sem szólítom önt a keresztnevén”.

Az alapkérdést tudósítónk azért tette föl Vadai Ágnesnek, mert a Demokratikus Koalíció elnöke, Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök is azok közé tartozik, akik többször is leolgázták Kálmán Olgát. Amikor munkatársunk fölhívta erre a DK alelnökének figyelmét, Vadai azt felelte: „Nem gondolom, hogy ez helyes, nyilvánvalóan föl fogom hívni az elnök úr figyelmét, hogy szerkesztő asszonynak kell szólítani. […] Nagyon örülnék, ha Kálmán Olga – és minden más műsorvezető – ilyen esetben rendreutasítaná az interjúalanyt.