Március 15-re Új magyar köztársaságot! címmel szervezett demonstrációt a magánnyugdíjak államosítása elleni tüntetéssorozat és az internetadó elleni tüntetések két elindítója, Vajda Zoltán és Gulyás Balázs. Lattmann Tamás nemzetközi jogász, az Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense bejelentette: tizenkilenc kérdésben kezdeményeznek népszavazást az új Magyar Köztársaságért.

A Nemzeti Múzeumnál Orbán Viktor beszéde alatt a kormány szimpatizánsai sokkal kevesebben voltak, mint tavaly, igaz, a Klebelsberg Intézményfenntartó (KLIK) kérésének – mely szerint az iskolák diákjai és tanárai vegyenek részt az eseményeken – a legtöbb intézmény nem tett eleget. A toborzásból Vácott hatalmas botrány lett, mivel a helyi Madách Imre Gimnázium vezetőségét Fördős Attila váci polgármester még kérdőre is vonta a nemleges válasz miatt. A diáktoborzásból hivatali visszaélés gyanúja miatt feljelentés és rendőrségi ügy lett.

Az MTI szerint a kilenc órai Kossuth téri ünnepélyes zászlófelvonáson Áder János köztársasági elnökön és Kövér László, az Országgyűlés elnökén kívül több száz diák és kísérőik is részt vettek.

Orbán Viktor a Nemzeti Múzeumnál mondott beszédet fél tizenegykor. A Múzeumkert körül nagy volt a rendőri készültség. Tíz-tizenöt ellenzéki tüntető is megjelent, és azt skandálták: „Orbán, takarodj!”. Kitört egy kisebb verekedés is, de a Nol.hu tudósítása szerint a rendőrök nem avatkoztak közbe; az ellenzéki tüntetőket biztonságiak próbálták meg kiszorítani a Nemzeti dal alatt.

A miniszterelnök beszédét ünneplés, dobolás, fütyülés és kereplés kísérte, miközben tizenegyre már körülbelül harminc-negyven tüntető próbálta meg Orbánba folytatni a szót: „Fidesz-maffia!” – kiabálták. A Múzeumkertbe csak a meghívott vendégek léphettek be. Nem sokkal tizenegy után dobokkal és dudákkal az Ország Gyűlése Mozgalom (OGYM) néhány tagja is megjelent. Őket a rendőrök körbezárták.

Orbán beszéde végén az ellenzéki tüntetők rendőrsorfal kíséretében hagyták el a Nemzeti Múzeum környékét.

Szintén a Nol.hu tudósítása szerint az egyik ünneplő – egy idős férfi – rátámadt egy újságíróra. Kökényesi Gábor éppen az ellentüntetőkről forgatott, amikor a férfi odalépett hozzá, és nehezményezte, hogy őt is felveszi. Először csak vitáztak, aztán a férfi a szóváltás után ököllel megütötte Kökényesit. Miközben az incidens nyomán Kökényesit és a támadóját rendőrök igazoltatták, tőlük öt méterre többen is letépték a tüntetők transzparenseit.

Az Astoria felé távozó tüntetők és a kormány szimpatizánsai között pattanásig feszült a helyzet: Orbán hívei a tüntetőket hazaárulónak, sz.r huligánnak nevezték, miközben azt skandálták: „Viktor, Viktor!”

A tüntetés

A délutáni tüntetés háromkor kezdődött a Keleti pályaudvarnál, ahol néhány ezer ember gyülekezett. Elsőként Vajda Zoltán lépett a színpadra, aki kártyavárhoz hasonlította a Fidesz által felépített rendszert. „A kártyavár össze fog omlani” – mondta.

„Egyszer még azok is hálásak lesznek nektek, akik itt vagytok, akik ma nem jöttek el: a becsapott Fidesz szavazók” – mondta Vajda. „Tisztelet a bátraknak, ti vagytok a bátrak!” – tette hozzá.

Vajda után konferansziéként két színész, Fullajtár Andrea és Kulka János lépett a színpadra, előbbi pedig felolvasta Edgar Swan bejegyzését, mely az Ordítok blogon jelent meg még februárban. A szerző azt írja: „Nem akarok olyan miniszterelnököt, akit hangyányit sem érdekel az országban élő nép sorsa. Olyan miniszterelnököt sem akarok, aki kizárólag önmagánál dilettánsabb, kulturálatlanabb beosztottakkal veszi körül magát, hogy okosabbnak tűnjék. Olyan miniszterelnököt főleg nem akarok, aki a tulajdon monomániáinak rendel alá egy egész népet.” Majd azzal folytatja: „Nem akarok olyan országban élni, ahol a komplett kormány lábszagú, alpári és vállalhatatlan minden téren. Nem akarok olyan országban érni, ahol egy Lázár János nevű senki sok tíz milliós házat írat a tízéves gyerekére.” Végezetül Swan azt írta: „Nem akarok olyan országban élni, ahol bűn cigánynak, zsidónak, külföldinek, melegnek, liberálisnak, demokratának, gondolkodó embernek lenni.”

Egy modern, európai nyugatra tartó Magyarország az, amiben élni akarunk – vette át a szót Kulka János néhány pillanatra, majd Fullajtár Andrea Káposznyák Istvánt, a Szolidaritás aktivistáját szólította a mikrofonhoz.

Káposznyák azzal kezdte: a kokárda színei az erőt, a hűséget és a reményt szimbolizálják. „Ezt a reményt kell nekünk tovább éltetni” – tette hozzá. A debreceni aktivista azt is elmondta, hogy a debreceniek már tizenhét éve szenvedik azt az arroganciát, ami miatt az elmúlt években annyi ember elhagyta Magyarországot. Káposznyák szerint az ország a lopások, a korrupció miatt nagy bajban van, ezért van szükség az erőre, a hűségre és a reményre. „Erő, hogy végig kitartsunk. Hűség a demokratikus értékrendhez. Remény, hogy lesz még Magyar Köztársaság” – mondta.

Tőle ismét Kulka János vette át a szót, aki elmondta: téglánként kell lebontani a kétharmadot, amelyet a Fidesz felépített, és „amelyik eltakarja a napot”. Ezekkel a szavakkal konferálta fel Kész Zoltánt, a veszprémit, aki „kiütötte a kétharmadot”.

Kész Zoltán szerint az 1990 előttiek átmentették a hatalmukat, és milliókat taszítottak mérhetetlen szegénységbe. „Magyarország miniszterelnökének tisztázatlan a kommunista múltja” – mondta Kész, aki szerint Orbán elhazudta a múltját, és „így állt elénk 1989-ben, hogy elcsalja, ellopja tőlünk a rendszerváltást”. Kész ezután Orbán rendszeréről és „keleti barátairól” beszélt. Azt mondta, hogy a miniszterelnök eszményével szemben demokráciát és polgárságot akarunk. „Nekünk Európa a szövetségesünk, és nem a keleti diktátorok” – mondta Kész Zoltán, akinek a beszéde végén felharsant az „Orbán takarodj!” rigmus.

Az eddigre már sokezresre duzzadt tömeg elindult az Astoria irányába, miközben a tüntetés szervezői a zenét szolgáltató – és a Keletinél színpadként is funkcionáló – kisteherautó mögött egy molinóval a kezükben vezették fel a tüntetőket. A molinón az állt: „Új Magyar Köztársaság”.

Az Astoriához érve hatalmasra, tízezer fősnél nagyobbra duzzadt a tömeg. A színpadon állva nem lehetett látni a tömeg végét. A szónoklatok előtt a tüntetők elénekelték a Himnuszt.

Az első felszólaló az Astorián Parti Nagy Lajos Kossuth-díjas költő, drámaíró volt, aki elmondta: azért van itt, mert „Magyarország szabad állampolgára, és az is akar maradni”. Orbán Magyarországa önmaga paródiájává vált. Európában sajnálnak, és megmosolyognak minket, magyarokat – mondta Parti Nagy, aki prózai módon bírálta Orbán rendszerét és annak „vívmányait”. Ha nem lesz képes Magyarország változni, akkor Orbán bukásában is győzedelmeskedni fog – mondta az író. Szerinte a keserűségből öldöklő tűzvész válik, és ezt lesz a legnehezebb kezelni, ezt a dühöt lesz a legnehezebb eloszlatni.

A mindenki számára egyformán elérhető oktatási rendszer az egyik legjobb befektetés – így konferálta fel Kulka Nagy Emíliát, a Hálózat a Tanszabadságért aktivistáját.

A tanárnő szerint visszatetsző, hogy az oktatást „felügyelő” minisztériumot Emberi Erőforrások Minisztériumának hívják. „Az ember számomra nem erőforrás” – mondta. Sok szót elvettek vagy elferdítettek az elmúlt években: „Nagyon hiányzik például a köztársaság!” A bajra megoldást csak a nemzet tud nyújtani, ezért legyünk szolidárisak embertársainkkal – kérte Nagy Emília, aki szerint a mai márciusi ifjak még tudják, mi a dolguk, de félő, hogy ezt a jövő fiatalsága már nem fogja tudni.

Nagy Emíliát Závada Péter követte a színpadon, aki Petri György „Ismeretlen kelet-európai költő verse 1955-ből” című művét olvasta fel.

A következő szónok Pletser Ágnes, a Civil Női Kormány aktivistája volt, aki az Orbán-rendszer béli nők szerepéről beszélt. „Mi, nők vagyunk ma, 2015-ben Magyarország legnépesebb kisebbsége” – kezdte beszédét. A nők szerinte ma kevesebbek a férfiaknál, miközben ugyanannyit, sőt többet dolgoznak, mint a férfiak. „Minden asszonynak, nőnek, lánynak ki kell lépnie a konyha-gyerekszoba-hálószoba háromszögéből” – mondta Pletser, aki szerint „minden jóérzésű embernek – nőnek és férfinak – harcolnia kell az embertelenség, a kíméletlenség és a közöny ellen, vagyis az Orbán-rezsim ellen”.

Ezután Kulka János elénekelte a Valahol Európában című dalt, amelyet a közönség hatalmas ovációval jutalmazott.

A nagy bejelentés

Kulka azt mondta: „ha a szabadság eltiporható a törvény erejével, akkor vissza is állítható általa”, majd azzal folytatta: „Indítsunk el egy rendszerbontó népszavazási kezdeményezést!” A tömeg hatalmas üdvrivalgással fogadta az ötletet.

Lattmann Tamás nemzetközi jogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) docense lépett a színpadra és bejelentette: tizenkilenc kérdésben kezdeményeztek népszavazást. Ez a rendszer árt Magyarországnak, polgárait megfosztja a valódi polgári társadalom lehetőségétől – mondta. A kérdések egy része a kormányzati korrupció ellen irányul: legyen valódi vagyonbevallás, legyenek nyilvánosak a közbeszerzések, legyen európai szintű fellépés a korrupció ellen, és ne lehessen egyes beruházásokat titkosítani. „Vessünk véget a pazarlásnak, és a kormányzati környezetszennyezésnek” – mondta Lattmann. Minden a kormányé, de nincs ok csüggedésre: „Nekik keleti barátaik vannak, nekünk nyugati értékeink. Nekik parlamenti többségük van, nekünk társadalmi. Nekik hatalmuk van, nekünk szabadságunk, és azt nem veheti el tőlünk senki” – mondta az NKE docense, akit Vajda váltott a mikrofonnál.

„Ma nem megszállóktól, hanem hazai megszállottaktól kell megvédeni az országot” – kezdte a politikus-aktivista, és hozzátette: Orbánnak csak a hatalom a fontos. Vajda ezután rögtön rátért a népszavazási pontokra: követeljük a vállalkozók kötelező kamarai tagdíjának eltörlését, az állam járulékokkal való elszámolását, a korábbi autópályadíjak visszaállítását, az állami dohánymonopólium és a vasárnapi zárva tartás megszüntetését, és annak az ötletnek az elfelejtését, hogy Orbán kétszázmilliárdért a Várba költözzék. „Börtönbe!” – zúgta a tömeg. „Neki mindig mindenből nagyobb kellene” – mondta Vajda, hozzátéve, hogy a miniszterelnök jelenlegi irodája is nagyobb, mint Barack Obamáé vagy Vlagyimir Putyiné.

Az utolsó szónok Gulyás Balázs volt. „Orbán Viktornál félelmetesebb ellenség a közöny” – kezdte beszédét, utalva ezzel arra, hogy a változásért mindenkinek tenni kell. Nem elég szidni a kormányt, nem lehetünk passzívak – tette hozzá. Gulyás ezután szervezőtársához hasonlóan szintén gyorsan rátért népszavazásra bocsátandó kérdésekre. Illessék meg a többi munkavállalóval azonos jogok a közmunkásokat, legyen a tankötelezettség felső korhatára újra tizennyolc év, szűnjenek meg a kórházi várólisták, szűnjék meg a futball közpénzzel való támogatása és a beruházások titkosítása, az ügynökakták pedig legyenek nyilvánosak.

Végül arra kérte Gulyás az embereket: látogassák meg a www.ujmagyarkoztarsasag.hu weboldalt, és támogassák a népszavazási kezdeményezést. „Minden rajtunk múlik, győzni fogunk” – zárta beszédét Gulyás Balázs.

Zárásképpen a szervezők a tömeggel együtt elénekelték az Európai Unió himnuszát, Beethoven Örömódáját.

Az Index összeszedte mind a tizenkilenc kérdést

1. Egyetért-e Ön azzal, hogy a nyilvános vagyonnyilatkozat tételére kötelezett személyek személyijövedelemadó-bevallása nyilvános legyen?

2. Egyetért-e Ön azzal, hogy a nyilvános vagyonnyilatkozat tételére kötelezett személyekkel közös háztartásban élő hozzátartozók vagyonnyilatkozata is nyilvános legyen?

3. Egyetért-e Ön azzal, hogy a nyilvános vagyonnyilatkozat tételére kötelezett személyek ingatlanszerzése csak akkor kerüljön bejegyzésre a földhivatali nyilvántartásban, ha az érintett igazolja az ingatlanszerzésre vonatkozó adatok közzétételét?

4. Egyetért-e Ön azzal, hogy a nyilvános vagyonnyilatkozat tételére kötelezett személyekkel közös háztartásban élő hozzátartozók ingatlanszerzése csak akkor kerüljön bejegyzésre a földhivatali nyilvántartásban, ha a nyilvános vagyonnyilatkozat tételére kötelezett igazolja az ingatlanszerzésre vonatkozó adatok közzétételét?

5. Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés határozat elfogadásával kötelezze a kormányt arra, hogy az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés 86. cikke alapján felállítható Európai Ügyészség létrehozását az Európai Bizottság erre vonatkozó előterjesztése esetében az Európai Unió Tanácsa, illetve az Európai Tanács eljárása során támogassa?

6. Egyetért-e Ön azzal, hogy közpénzből és az Európai Unió által biztosított forrásokból megvalósítandó kiemelt beruházásokat ne lehessen kivonni a közbeszerzésekre vonatkozó szabályok hatálya alól?

7. Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés foglalja törvénybe az Európai Unió zöldenergiáról szóló 2009/28/EK irányelvében foglalt célkitűzések teljesítésének kötelezettségét?

8. Egyetért-e Ön azzal, hogy ne kelljen a gazdasági kamarai közfeladatok ellátásához kötelezően kamarai hozzájárulást fizetni?

9. Egyetért-e Ön azzal, hogy a társadalombiztosítási egyéni számlákon kerüljenek feltüntetésre a 2012. december 31-ét megelőző időszakra bevallott nyugdíjjárulék összegére vonatkozó adatok?

10. Egyetért-e Ön azzal, hogy a társadalombiztosítási egyéni számlákon kerüljenek feltüntetésre az 1998. január 1-től 2010. november 1-ig tartó időszakra a magánnyugdíjpénztárakból az állami társadalombiztosítási rendszerbe visszalépettek magánnyugdíjpénztárban nyilvántartott tagdíjának összegére vonatkozó adatok?

11. Egyetért-e Ön azzal, hogy a 2015. január 1-e előtt ingyenes közforgalmi útszakaszok újra ingyenesen használhatóvá váljanak?

12. Egyetért-e Ön azzal, hogy a dohánytermékek kiskereskedelme Magyarországon ne az állam kizárólagos hatáskörébe utalt tevékenység legyen?

13. Egyetért-e Ön azzal, hogy a végrehajtó közhatalmi funkciót gyakorló intézmény ne települhessen a budai várnegyed ENSZ világörökségi listáján szereplő területére?

14. Egyetért-e Ön azzal, hogy a közfoglalkoztatottak jogaira a Munka Törvénykönyvében foglalt szabályok legyen alkalmazandóak

15. Egyetért-e Ön azzal, hogy a tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tartson, amelyben a tanuló a tizennyolcadik életévét betölti?

16. Egyetért-e Ön azzal, hogy az orvosi szakmai kollégiumok által a betegségek kezelésére összeállított irányelveket az Országgyűlés foglalja törvénybe?

17. Egyetért-e Ön azzal, hogy a látvány-csapatsportokra adható társaságiadó-támogatások feltételei egyezzenek meg a kulturális intézményeknek juttatható támogatásokéval?

18. Egyetért-e azzal, hogy nyilvánosságra kell hozni a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos beruházás valamennyi pénzügyi információját?

19. Egyetért-e Ön azzal, hogy bárki hozzáférhessen és nyilvánosságra hozhassa az 1944. december 21. és 1990. február 14. közötti időszakban a Belügyminisztérium III. Főcsoportfőnökségének „titkos”, illetve „szigorúan titkos” állományú munkatársainak illetve együttműködő személyek adatait, beleértve az általuk készített jelentéseket, feljegyzéseket, iratokat?