Orbán Viktor szerdán elismerte: ő maga rendelte el, hogy a minisztériumok vegyék ki a pénzüket a brókercégekből. Ha ez a döntés bennfentes információk alapján született, úgy a miniszterelnök az egyik legsúlyosabb gazdasági bűncselekmény elkövetését ismerte be.

„Én rendeltem el. Tehát akkor, amikor láttuk, hogy a Buda-Cash bedőlt, és azt az értékelést kaptuk, hogy dominóeffektus érvényesülhet, és láttuk, hogy néhány önkormányzat a pénzével beszorult, akkor elrendeltem, hogy minden minisztérium nézze meg, van-e bármilyen kapcsolata bármilyen brókercéggel, és ott állomásoztat-e bármennyi közpénzt, és ha igen, akkor azt azonnal vonja ki. Ilyenkor egyetlen forint közpénzt sem szabad tartani brókercégeknél” – mondta a miniszterelnök szerdán Sopronban.

Ez élesen ellentmond a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) kedden kiadott közleményének, melyben azt állították: a minisztériumhoz tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) vezetői a Buda-Cash és a Hungária Értékpapír Zrt. csődjét látva március 5-én, csütörtökön döntöttek úgy, hogy kiveszik a tőkét a Quaestortól. Ez végül egyébként csak március 9-én, hétfőn, a cég bedőlésének napján történt meg.

A Fideszben legalább két-három nappal a Hungária Értékpapír Zrt. csődjéről szóló március 5-ei első hírek, és hat-hét nappal a Quaestor öncsődje előtt tudták, hogy ez a két cég lehet a következő. Az Index egy március 4-i háttérbeszélgetésen a Fidesz-frakció egyik tagjától értesült arról, hogy a pártban azt beszélik: folytatódhat a brókerbotrány. A politikus meg is nevezett három céget, köztük a Hungária Zrt-t és a Quaestort. Az információk így eljuthattak a párt képviselőcsoportjának tagjaihoz, és fideszes kormányzati szereplőkhöz is.

Állami pénzt nem lehet csak úgy befektetni

A Lupis Brókerház bedőlése óta az államháztartási törvényben nagyon szigorúan szabályozzák a költségvetési szervek befektetéseit: azok csak a Magyar Államkincstárnál vezetett számlán tarthatják az értékpapírjaikat, és államkötvényen kívül más értékpapírt nem tarthatnak, azonban az állami irányítás alatt lévő cégekre nem vonatkozik ilyen szigorúan ez a kikötés. A külügy cége tehát szabályosan járhatott el, amikor kockázatosabb befektetésekről döntött, mivel csak egy állami tulajdonú gazdálkodószervezet, és mint ilyen, maga döntheti el, hova fektet be.

A Klubrádiónak nyilatkozó Katona Tamás szocialista politikus, volt pénzügyminisztériumi államtitkár, a jegybank egykori felügyelőbizottsági tagja szerint viszont az államháztartási törvényben az áll, hogy ez a szabály többségi állami tulajdonban lévő vállalatokra és szervezetekre is vonatkozik. Szerinte elképzelhetetlen a külügy háttércégének tízmilliárdos nagyságrendű kötvényelhelyezése Szijjártó Péter miniszter engedélye nélkül.

A Budapest Beacon kérdésére Bokros Lajos, a Modern Magyarország Mozgalom (Moma) elnöke, volt pénzügyminiszter azt válaszolta: „Ha a Magyar Nemzeti Kereskedőház egy állami vállalat, akkor nem tartozik az államháztartás körébe, következésképpen nem része a kincstári rendszernek sem. Mint ilyennek, lehet értékpapírja, amit – ha ugyanolyan szigorú szabályok vonatkoznak rá, mint egy kórházra, vagy egy egyetemre, akkor – állampapírban tarthat.”

A Katona által mondottakra csütörtök délelőtt reagált a külügyi tárca a Hvg.hu-nak. Azt írták: a KKM és háttérintézményei nemhogy tízmilliárdos nagyságrendben, de egyáltalán nem helyeztek el kötvényeket a Quaestornál. Az MNKH-nak egyetlen értékpapírszámlája volt a cégnél, és a szerződés szerint csak állampapírba fektethettek, a külügyi cég „tehát a legbiztonságosabb formában tartotta az adófizetők pénzét, nem kezdeményezett kockázatos ügyleteket”.

A pártok nekimentek a kormánynak

A Magyar Szocialista Párt (MSZP) véleménye szerint Orbán Viktor miniszterelnök elárulta és cserbenhagyta a magyar embereket, ezért távoznia kell tisztségéből. Lukács Zoltán, a párt alelnöke elmondta: nemcsak Orbánnak, Szijjártónak is mennie kell. A politikus szerint az is kiderült, hogy a KKM hazudott, ezért ha nem mutatják be a dokumentumokat arról, hogy voltak-e bennfentes információik, akkor az MSZP ezen információkkal való visszaélés miatt büntetőfeljelentést tesz.

A KKM úgy reagált: a tárca és háttérintézményei semmilyen törvénytelen információval nem rendelkeztek.

Az MSZP elnöke csütörtök délutánra egyeztetésre hívta az ellenzéki pártokat, mert „a legitimitását vesztett Orbán-kormány körül kialakult helyzetben az ellenzék erőinek közös és összehangolt fellépésére van szükség”. Tóbiás József szerint a kormányfő személyesen felelős azoknak a pénzéért, akik a csődbe ment brókercégeknél tartották a megtakarításaikat.

A párt korábban felelősnek nevezte Orbánt azoknak az embereknek a haláláért is, akik a Quaestor csődje után önkezükkel vetettek véget életüknek. A KKM befektetési főosztályvezetője, kijelölt quitói nagykövet március 10-én lett öngyilkos.

A Magyar Liberális Párt (MLP) közleményében úgy fogalmazott: egyértelmű, hogy a miniszterelnök végig tudott arról, hogy állami pénzek vannak a Quaestornál, vagyis hogy a KKM „tőzsdézik az állami vagyonnal”, hiszen csak ennek tudatában rendelhette el a pénz kivételét.

A Lehet más a Politika (LMP) is úgy látja: felmerül a bennfentes kereskedés gyanúja az ügyben, Szabó Tímea, a Párbeszéd Magyarországért (PM) társelnöke pedig bejelentette: feljelentést tesznek, de nem csak ők, hanem a Jobbik és a Demokratikus Koalíció (DK) is. Utóbbiak azt is szeretnék, ha a kormányfő saját vagyonával felelne.

Az Együtt alelnöke, Pápa Levente szerint a „bűnbandában” Tarsoly Csaba a tolvaj, Matolcsy György a kókler, Polt Péter a bűnsegéd, Szijjártó Péter a hazug és Orbán Viktor a bandavezér. Pápa mindegyik szereplőt lemondásra szólította fel.

Az egyik legsúlyosabb tőkepiaci bűncselekmény

A bennfentes kereskedelem az egyik legsúlyosabb tőkepiaci bűncselekmény. Az 1996. évi CXI. törvény 144. paragrafusa szerint tilos bennfentes információ fölhasználásával a bennfentes információval érintett értékpapírra, tőzsdei termékre ügyletet kötni, vagy ilyen ügylet kötésére megbízást adni. Bennfentes információ pedig az, amely nyilvánosságra még nem került, de nyilvánosságra hozatala esetén az értékpapír értékének, árfolyamának lényeges befolyásolására alkalmas. Márpedig úgy tűnik, hogy a Quaestor-ügyben pontosan ez történt, és ez az, amit Orbán Viktor szerdán beismert. A bennfentes kereskedelem a Büntető Törvénykönyv idevonatkozó passzusa alapján három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Ki vezeti majd a felelősségre vonást – ha egyáltalán lesz olyan?

A Matolcsy György és Windisch László által vezetett, egy éve felügyelőbizottság nélkül működő pénzügyi felügyelet (volt PSZÁF), az 1998 és 2010 között fideszes parlamenti képviselő Domokos László által irányított Állami Számvevőszék (ÁSZ), a Lázár János által felügyelt Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi), a Polt Péter vezette ügyészség, és Pintér Sándor belügyminiszter.