„Ha Pálffy Ilona javaslata megvalósul, akkor az a népszavazás volt az utolsó, amelyhez éppen most gyűjtjük az aláírásokat”

augusztus 4, 2015

Pálffy IlonaA Nemzeti Választási Iroda vezetője kezdeményezi, hogy több hasonló témájú népszavazási kérdésben is lehessen egy időben aláírásokat gyűjteni. László Róbert, a Political Capital választási szakértője szerint jó lenne, ha a javaslat megvalósulna, az Új Magyar Köztársaság Egyesület szerint viszont ellehetetlenítené mind a kezdeményezést, mind az aláírásgyűjtést. Az egyesület a vasárnapi zárva tartás megszüntetését célzó népszavazási kérdésének elutasítása miatt a Kúriához fordult.

A népszavazásról szóló törvényben szereplő úgynevezett párhuzamossági moratórium értelmében jelenleg azonos tárgykörben csak egy kezdeményezés vizsgálható, így a később benyújtott kérdéseket el kell utasítani. Új kérdést csak a jogerős elutasítás után lehet benyújtani, a jogszabály azonban nem rögzíti, ez pontosan mikortól lehetséges.

A Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke, Pálffy Ilona (képünkön) ezért azt kezdeményezi az igazságügy-miniszternél, hogy szűnjék meg a népszavazási kérdések esetében a jelenleg érvényben lévő párhuzamossági moratórium. A módosítás azt célozza, hogy több hasonló témájú kérdésben is lehessen egy időben aláírásokat gyűjteni, és abban lehessen a népszavazást tartani, amelyben a leghamarabb összegyűlik a kétszázezer támogató aláírás – mondta Pálffy az ATV Egyenes Beszéd című műsorában még múlt hétfőn. Szerinte ezzel el lehetne kerülni, hogy „elterelő kérdéseket” is benyújtsanak a kezdeményezők. Pálffy a Kúria döntésének jogerőre emelkedését is rögzítené a törvényben. Hozzátette: a jogszabály módosításához kétharmados döntésre van szükség. Az NVI elnöke szerint egyébként nem igaz, hogy csak azokat a kérdéseket engedik át, amelyek a Fidesznek megfelelnek, hiszen a legutóbbi három beadványból is átment egy.

Nincs az a jogszabály, amivel föl lehetne számolni a népszavazási kezdeményezések körüli vesszőfutást – reagált László Róbert szintén az ATV Egyenes Beszéd című műsorában másnap. A Political Capital (PC) választási szakértője szerint más országokban sincs ennél részletesebb szabályozás, de azt elképzelhetőnek tartja, hogy legalább a jogerőre emelkedés problémáját megoldja, ha bekerül a törvény szövegébe, hogy mettől jogerős a Kúria határozata. A szakember szerint máshol azért működik a rendszer, „mert nem áll elő ilyen kicsinyes politikai vitasorozat”. „Ami Magyarországon ebben az ügyben zajlik, az példátlan” – tette hozzá.

A probléma másik fele sokkal komolyabb, és ebben már sokkal előremutatóbb az NVI – de iure Pálffy Ilona – javaslata, ugyanis az tényleg nagyon rossz, hogy mindenféle álkérdésekkel blokkolni lehet a társadalmat komolyan foglalkoztató ügyeket. A javaslat tehát nagyon jó, sajnálatos módon azonban nem találkozik a kormányzópárt érdekeivel, ezért „tartok tőle, hogy ebből sem lesz semmi” – mondja a szakértő.

A közhiedelemmel – egyúttal Pálffy állításával – ellentétben a népszavazási törvény nem kétharmados, csak feles – folytatta László Róbert, 131 kormánypárti politikusból tehát bőven elég lenne, ha százan megszavaznák a javaslatot. Innentől kezdve csak politikai akarat kérdése az egész, de a népszavazást általában az ellenzék szereti, ahogyan a Fidesz is nagyon szerette 2010 előtt. Hozzá is járult a kétharmados győzelemhez a 2008-as népszavazás, 2010 után viszont igyekeztek mindent megtenni azért, hogy ne kerüljön sor országos népszavazásra. Ennek látjuk most az egyik eredményét – vélte a szakember.

A kaució intézménye László Róbert szerint szintén segíthetne. Ha valaki „vicces” kérdést akar benyújtani, semmi akadálya, tegyen le kétszázezer forintot, és ha összegyűjtötte a kétszázezer aláírást, akkor visszakaphatja.

Az új népszavazási törvény 2014 januárjában történt életbelépése óta 113-ból hat népszavazási kezdeményezést hitelesített jogerősen a Nemzeti Választási Bizottság (NVB). Ezek közül négy – a tankötelezettség korhatárának felemelése, a rászoruló gyerekek ingyenes étkeztetése, a kötelező kamarai tagság eltörlése, és a képviselői fizetés mellé járó nyugdíj megszüntetése – annak az Új Magyar Köztársaság Egyesületnek (ÚMKE) a nevéhez fűződik, amely a boltok vasárnapi zárva tartását is hasonló módon akarta megfúrni, ám egyelőre sikertelenül.

Korábban a Budapest Beacon is beszámolt róla, hogy az NVB nem hitelesítette sem az Új Magyar Köztársaság Egyesület, sem a Magyar Szocialista Párt által benyújtott, a vasárnapi zárva tartás megszüntetését célzó kérdést. A bizottság eddigi joggyakorlatától eltérő módon úgy határozott, hogy nem a Kúria, hanem az NVI honlapján történő közzététel után tekint „felszabadultnak” egy népszavazási témát. Eszerint viszont egy magánszemély adta be a megfelelő pillanatban a kérdését, amely értelmetlen, de arra pont jó, hogy újabb hónapokra ellehetetlenítse a valódi kezdeményezéseket. Belátható időn belül így ebben a kérdésben aligha lesz népszavazás. A bizottság bohózatot csinált a jogbiztonságból – állítja az ÚMKE, amely felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához. „Álláspontunk szerint a Bizottság a Nemzeti Választási Iroda határozatát megváltoztató határozata jogsértő, ellentétes mind saját, mind pedig a Kúria korábbi joggyakorlatával, és kiszámíthatatlan következményekre vezet a jövőben” – írják a Budapest Beaconhöz eljuttatott hétfői közleményükben.

Az egyesületnél úgy vélik, hogy kérdésük megfelelőbb, mint a szocialistáké, amennyiben mégis az MSZP által előterjesztett kérdést hitelesíti a Kúria, együttműködéssel segítik majd kezdeményezésüket. „Meg vagyunk győződve róla, hogy ez kölcsönös” – jelezték.

László Róbert véleményével ellentétben az ÚMKE álláspontja szerint Pálffy törvénymódosítási javaslata el fogja lehetetleníteni a népszavazás kezdeményezésének és a támogató aláírások begyűjtésének lehetőségét Magyarországon. „Láthatóan a kormány mindent megtesz a népszavazás intézményének ellehetetlenítése érdekében, de a rendszerbontó népszavazásra – akár a vasárnapi zárva tartással kapcsolatos kérdéssel, akár anélkül – sor fog kerülni” – hangsúlyozták.

Ha normális országban élnénk, akkor jó is lehetne Pálffy Ilona javaslata – nyilatkozta a Budapest Beaconnek Vajda Zoltán, az ÚMKE ügyvivője. Elméletben működhetne a dolog: lehetnének egymással versengő kérdések, csakhogy a tapasztalat azt mutatja, hogy ahogyan eddig a kérdések beadásában, úgy ezután az aláírásgyűjtésben is ál- és fantomszervezetek lehetetlenítenék el a kezdeményezéseket – véli Vajda. Példaként erre a 2014-es országgyűlési választást hozta föl, ahol szerinte a kormány azzal, hogy megkönnyítette az indulást a választásokon, súlyos közpénzek eltüntetésén kívül azt is elérte, hogy az ál- és fantompártok szétzilálják az ellenoldalt, és összezavarják a választók egy részét. Ugyanez történne a népszavazási kérdésekkel is, ha ezentúl egy ügyben több kérdést is átengedne a bizottság, csak az egyikben például lenne vessző egy szó után, a másikban pedig nem.

Vajda szerint ettől persze még a jelenlegi jogszabályi környezet nem megfelelő, ugyanakkor pont a hatálybalépés egyértelmű, miszerint akkor jogerős a Kúria határozata, amikor az annak honlapján megjelenik. Ez volt az NVI eddigi joggyakorlata, ezt szentesítette egy döntésében a Kúria, és ezzel ment most szembe az NVB – mondta az aktivista. Szerinte tehát hiába változtatnak, ha a meglévő jogszabályokat sem tartják be.

Ha Pálffy Ilona javaslata megvalósul, akkor az a népszavazás volt az utolsó Magyarországon, amelyhez éppen most gyűjtjük az aláírásokat – hangsúlyozta az ÚMKE ügyvivője.