A Nemzeti Választási Iroda vezetője kezdeményezi, hogy több hasonló témájú népszavazási kérdésben is lehessen egy időben aláírásokat gyűjteni. László Róbert, a Political Capital választási szakértője szerint jó lenne, ha a javaslat megvalósulna, az Új Magyar Köztársaság Egyesület szerint viszont ellehetetlenítené mind a kezdeményezést, mind az aláírásgyűjtést. Az egyesület a vasárnapi zárva tartás megszüntetését célzó népszavazási kérdésének elutasítása miatt a Kúriához fordult.

A népszavazásról szóló törvényben szereplő úgynevezett párhuzamossági moratórium értelmében jelenleg azonos tárgykörben csak egy kezdeményezés vizsgálható, így a később benyújtott kérdéseket el kell utasítani. Új kérdést csak a jogerős elutasítás után lehet benyújtani, a jogszabály azonban nem rögzíti, ez pontosan mikortól lehetséges.

A Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke, Pálffy Ilona (képünkön) ezért azt kezdeményezi az igazságügy-miniszternél, hogy szűnjék meg a népszavazási kérdések esetében a jelenleg érvényben lévő párhuzamossági moratórium. A módosítás azt célozza, hogy több hasonló témájú kérdésben is lehessen egy időben aláírásokat gyűjteni, és abban lehessen a népszavazást tartani, amelyben a leghamarabb összegyűlik a kétszázezer támogató aláírás – mondta Pálffy az ATV Egyenes Beszéd című műsorában még múlt hétfőn. Szerinte ezzel el lehetne kerülni, hogy „elterelő kérdéseket” is benyújtsanak a kezdeményezők. Pálffy a Kúria döntésének jogerőre emelkedését is rögzítené a törvényben. Hozzátette: a jogszabály módosításához kétharmados döntésre van szükség. Az NVI elnöke szerint egyébként nem igaz, hogy csak azokat a kérdéseket engedik át, amelyek a Fidesznek megfelelnek, hiszen a legutóbbi három beadványból is átment egy.

Nincs az a jogszabály, amivel föl lehetne számolni a népszavazási kezdeményezések körüli vesszőfutást – reagált László Róbert szintén az ATV Egyenes Beszéd című műsorában másnap. A Political Capital (PC) választási szakértője szerint más országokban sincs ennél részletesebb szabályozás, de azt elképzelhetőnek tartja, hogy legalább a jogerőre emelkedés problémáját megoldja, ha bekerül a törvény szövegébe, hogy mettől jogerős a Kúria határozata. A szakember szerint máshol azért működik a rendszer, „mert nem áll elő ilyen kicsinyes politikai vitasorozat”. „Ami Magyarországon ebben az ügyben zajlik, az példátlan” – tette hozzá.

A probléma másik fele sokkal komolyabb, és ebben már sokkal előremutatóbb az NVI – de iure Pálffy Ilona – javaslata, ugyanis az tényleg nagyon rossz, hogy mindenféle álkérdésekkel blokkolni lehet a társadalmat komolyan foglalkoztató ügyeket. A javaslat tehát nagyon jó, sajnálatos módon azonban nem találkozik a kormányzópárt érdekeivel, ezért „tartok tőle, hogy ebből sem lesz semmi” – mondja a szakértő.

A közhiedelemmel – egyúttal Pálffy állításával – ellentétben a népszavazási törvény nem kétharmados, csak feles – folytatta László Róbert, 131 kormánypárti politikusból tehát bőven elég lenne, ha százan megszavaznák a javaslatot. Innentől kezdve csak politikai akarat kérdése az egész, de a népszavazást általában az ellenzék szereti, ahogyan a Fidesz is nagyon szerette 2010 előtt. Hozzá is járult a kétharmados győzelemhez a 2008-as népszavazás, 2010 után viszont igyekeztek mindent megtenni azért, hogy ne kerüljön sor országos népszavazásra. Ennek látjuk most az egyik eredményét – vélte a szakember.

A kaució intézménye László Róbert szerint szintén segíthetne. Ha valaki „vicces” kérdést akar benyújtani, semmi akadálya, tegyen le kétszázezer forintot, és ha összegyűjtötte a kétszázezer aláírást, akkor visszakaphatja.

Az új népszavazási törvény 2014 januárjában történt életbelépése óta 113-ból hat népszavazási kezdeményezést hitelesített jogerősen a Nemzeti Választási Bizottság (NVB). Ezek közül négy – a tankötelezettség korhatárának felemelése, a rászoruló gyerekek ingyenes étkeztetése, a kötelező kamarai tagság eltörlése, és a képviselői fizetés mellé járó nyugdíj megszüntetése – annak az Új Magyar Köztársaság Egyesületnek (ÚMKE) a nevéhez fűződik, amely a boltok vasárnapi zárva tartását is hasonló módon akarta megfúrni, ám egyelőre sikertelenül.

Korábban a Budapest Beacon is beszámolt róla, hogy az NVB nem hitelesítette sem az Új Magyar Köztársaság Egyesület, sem a Magyar Szocialista Párt által benyújtott, a vasárnapi zárva tartás megszüntetését célzó kérdést. A bizottság eddigi joggyakorlatától eltérő módon úgy határozott, hogy nem a Kúria, hanem az NVI honlapján történő közzététel után tekint „felszabadultnak” egy népszavazási témát. Eszerint viszont egy magánszemély adta be a megfelelő pillanatban a kérdését, amely értelmetlen, de arra pont jó, hogy újabb hónapokra ellehetetlenítse a valódi kezdeményezéseket. Belátható időn belül így ebben a kérdésben aligha lesz népszavazás. A bizottság bohózatot csinált a jogbiztonságból – állítja az ÚMKE, amely felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához. „Álláspontunk szerint a Bizottság a Nemzeti Választási Iroda határozatát megváltoztató határozata jogsértő, ellentétes mind saját, mind pedig a Kúria korábbi joggyakorlatával, és kiszámíthatatlan következményekre vezet a jövőben” – írják a Budapest Beaconhöz eljuttatott hétfői közleményükben.

Az egyesületnél úgy vélik, hogy kérdésük megfelelőbb, mint a szocialistáké, amennyiben mégis az MSZP által előterjesztett kérdést hitelesíti a Kúria, együttműködéssel segítik majd kezdeményezésüket. „Meg vagyunk győződve róla, hogy ez kölcsönös” – jelezték.

László Róbert véleményével ellentétben az ÚMKE álláspontja szerint Pálffy törvénymódosítási javaslata el fogja lehetetleníteni a népszavazás kezdeményezésének és a támogató aláírások begyűjtésének lehetőségét Magyarországon. „Láthatóan a kormány mindent megtesz a népszavazás intézményének ellehetetlenítése érdekében, de a rendszerbontó népszavazásra – akár a vasárnapi zárva tartással kapcsolatos kérdéssel, akár anélkül – sor fog kerülni” – hangsúlyozták.

Ha normális országban élnénk, akkor jó is lehetne Pálffy Ilona javaslata – nyilatkozta a Budapest Beaconnek Vajda Zoltán, az ÚMKE ügyvivője. Elméletben működhetne a dolog: lehetnének egymással versengő kérdések, csakhogy a tapasztalat azt mutatja, hogy ahogyan eddig a kérdések beadásában, úgy ezután az aláírásgyűjtésben is ál- és fantomszervezetek lehetetlenítenék el a kezdeményezéseket – véli Vajda. Példaként erre a 2014-es országgyűlési választást hozta föl, ahol szerinte a kormány azzal, hogy megkönnyítette az indulást a választásokon, súlyos közpénzek eltüntetésén kívül azt is elérte, hogy az ál- és fantompártok szétzilálják az ellenoldalt, és összezavarják a választók egy részét. Ugyanez történne a népszavazási kérdésekkel is, ha ezentúl egy ügyben több kérdést is átengedne a bizottság, csak az egyikben például lenne vessző egy szó után, a másikban pedig nem.

Vajda szerint ettől persze még a jelenlegi jogszabályi környezet nem megfelelő, ugyanakkor pont a hatálybalépés egyértelmű, miszerint akkor jogerős a Kúria határozata, amikor az annak honlapján megjelenik. Ez volt az NVI eddigi joggyakorlata, ezt szentesítette egy döntésében a Kúria, és ezzel ment most szembe az NVB – mondta az aktivista. Szerinte tehát hiába változtatnak, ha a meglévő jogszabályokat sem tartják be.

Ha Pálffy Ilona javaslata megvalósul, akkor az a népszavazás volt az utolsó Magyarországon, amelyhez éppen most gyűjtjük az aláírásokat – hangsúlyozta az ÚMKE ügyvivője.