[A nem éppen ideális időpont ellenére sokan eljöttek. Fotó: Budapest Beacon, Lestyánszky Ádám]

Hétfőn kora este néhány százan gyűltek össze a Fővárosi Önkormányzat épületénél, hogy felhívják a Fővárosi Közgyűlés képviselőinek figyelmét: a Római-partra tervezett gátról csak a lehetséges változatok nyilvánosságra hozott, széles körben megvitatott, szakmailag korrekt leírása alapján szabad döntést hozni. Ha a képviselők a jelenleg elérhető, erősen hiányos információk alapján a döntést mégis meghozzák, „a vörösiszap-katasztrófa rémét előrevetítő helyzetet teremtenek” – vázolta az általa drámainak titulált helyzetet Tosics Iván városkutató. „Ha azt hiszik, hogy szó nélkül tétlenül nézzük majd, hogy a Római-partot elrondítják, akkor nagyon el vannak tájolva” – mondta a Greenpeace aktivistája.

A Fővárosi Közgyűlés a napokban dönthet a Római-part és a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmének mintegy 55 ezer embert érintő kérdésében, a FÁK a Rómain csoport ezért hétfő estére tüntetést szervezett a Városháza elé. Azt szeretnék elérni, hogy teljes körű, objektív döntés-előkészítés nélkül ne döntsön a főváros.

A Fővárosi Önkormányzat régóta a part menti nyomvonalat szorgalmazza, a civilek szerint viszont ezzel Budapest egyik utolsó, természetes dunai partszakasza tűnne el – egyedülálló természeti táj semmisülne meg végérvényesen –, így ők inkább a jelenlegi földgát helyén, a Nánási út-Királyok útján látnák szívesen az új védművet. A Római-part természetes jellegének megőrzéséért indított petíciót eddig több mint tízezren írták alá.

„Egysíkú tanulmány”

A mostani tüntetés közvetlen előzménye egy március 6-án tartott – a civilek szerint társadalmi egyeztetésnek nem minősíthető, nem a jogszabályok által előírt módon meghirdetett – lakossági fórum, melyen egyebek mellett a főváros megbízásából a BME Geotechnika és Mérnökgeológia Tanszéke által készített tanulmányt is bemutatták. Ebben a szerzők mind a parti, mind pedig a Nánási út-Királyok útja nyomvonalat különböző szempontokból vizsgálva arra jutottak, hogy bár ez utóbbi is megoldaná az évtizedes problémát, a közművek áthelyezése drasztikusan megnövelné a költségeket (a tanulmány szerint közel 19 helyett majdnem 26 milliárdba kerülne a parttól távolabbi védmű), és itt is ki kellene vágni 600-900 fát. Az árvíz utáni helyreállítási költségek – kivéve magát a gátat, az ugyanis a partnál sérülékenyebb – is magasabbak lennének, ami azonban döntően a hullámtérben lévő ingatlanok tulajdonosait terhelné, de tegyük rögtön hozzá: ez eddig sem volt másképp. Logikusnak tűnik, hogy a part menti gáttal az említett ingatlanok értéke emelkedne, a BME tanulmánya szerint azonban ez a veszély nem fenyeget, mivel a terület árvízi biztonságának megteremtését „a piac már beárazta”, vagyis inkább értékcsökkenés fenyeget, amennyiben mégsem a partnál épül meg a mobilgát. A parti verziónál egyébként a nyomvonalat a korábbi tervekhez képest – az utóbbi években levonuló rekordárvizek miatt megemelték a jogszabályban meghatározott kötelező gátmagasságot, ezért újra kellett tervezni mindent – beljebb húzták, így a tanulmány szerint ott is csak körülbelül 700 fa esne áldozatául az építkezésnek, nem pedig 1500, amire az előző verziónál következtetni lehetett.

Ha eddig nem lenne világos: a BME által jegyzett dokumentum egyértelműen a part menti verziót részesíti előnyben. Szó szerint az áll benne, hogy „semmilyen ésszerű indok, semmilyen műszaki megfontolás nem szól a Nánási út-Királyok útja és a part közötti területnek az árvízvédelemből való kizárása mellett”. Március 6-án erről nemigen sikerült meggyőzni a helyieket. Bár ígéretek voltak azzal kapcsolatban, hogy minkét alternatíva tervei nyilvánosak lesznek, egyelőre csak a BME tanulmánya ismert. Erről a Fák a Rómain csoport azt írja: „a Főváros nem volt hajlandó független szakértőket bevonni a készítésébe, a két geotechnikai szakértő szerző pedig nem habozott véleményt nyilvánítani a szakmáján túlmutató társadalmi, urbanisztikai, városfejlesztési kérdésekben sem (lásd: ingatlanárak – L.Á.). A tanulmány alapjául szolgáló tervek máig nem ismertek (illetve nem léteznek), így az elemzés becslésekre, benyomásokra alapoz”. A BME által jegyzett és közzétett „egysíkú tanulmány” alapján nem hozható felelősségteljes döntés – hangsúlyozzák közösen kiadott nyilatkozatukban a civilek és a Római-partért aggódó szakértők.

Elegük van

Az már a demonstráció elején kiderült, hogy a Római-partiaknak elegük van például abból, hogy megbélyegzik, semmibe veszik, és azzal vádolják őket, hogy nem helyiek. Leginkább azonban abból van elegük, hogy nélkülük akarnak dönteni róluk. Flórián Péter, az esemény félig szónoka, félig konferansziéja visszautasította azt a vádat is, mely szerint ők riogatnak. Mint mondta: elég riasztó, hogy egy nem létező tanulmányra, és egy szakmaiatlan, zavaros, érzelmekkel manipuláló összehasonlításra hivatkozva akarja tönkretenni a főváros a Római-partot. A Kamermayer téren összegyűlt néhány száz ember közben megtudta, hogy nem is egy tüntetés, hanem egy figyelemfelkeltő-akció részese: a szervezők így akarják felhívni a közgyűlés tagjainak figyelmét arra, mire kér tőlük felhatalmazást Budapest vezetése.

[Üzenetek. Fotó: Budapest Beacon, Lestyánszky Ádám]

A civilek is akarnak árvízvédelmet, de egy felelősséggel megépített, biztonságos, környezettudatos gát segítségével – folytatta a szónok. Közben többen azzal voltak elfoglalva, hogy a tér két oldalán felállított pultnál aláírják a petíciót, valamint kitöltsék a szervezők által csak nemzeti konzultációnak becézett kis lapokat. Ezek mindegyikén egy-egy állítás volt, melyről a demonstráció résztvevői eldönthették, igaz-e vagy sem. Ahogyan a petíció, úgy feltehetően ezek a kis konzultációs lapok is eljutnak majd valamilyen úton-módon a döntéshozókhoz.

A szakember kifilézte a BME tanulmányát

Tosics Iván városkutató, szociológus több mint három évtizede foglalkozik Budapest fejlesztésének kérdésével, egyik vezetője volt annak a konzorciumnak, mely a 2003-ban elfogadott városfejlesztési koncepciót megalkotta, azaz érdemes figyelni arra, mit mond. Szerinte három fontos alapelvet kell követni: megfelelő árvízvédelem kell, meg kell őrizni a parti föveny jelenlegi hangulatát, és mindenki érdekeit figyelembe kell venni „a súlyának és jogszerűségének megfelelő mértékben”.

A BME által jegyzett tanulmánynak szerinte „több nehezen hihető része van”. Ebből ötöt emelt ki: az első, miszerint az eddigi, részleteiben titkos tervek eddig kizárólag vízügyi szempontból vizsgálták a Rómait, amely azonban elsősorban nem vízügyi kérdés – magyarázta a szakember nagy tetszést kiváltva a közönség soraiban. A második, miszerint nem hihető, hogy a több mint három kilométer hosszú és közel három méter magas mobilgát megfelelő biztonságú védelmet biztosítana jeges árvizek és uszadékfák ellen. A harmadik, miszerint nem hihető, hogy a part menti gát ugyanannyiba kerülne, mint az út mentén létesített, annál egy- másfél méterrel alacsonyabb gát. A negyedik, miszerint nem hihető, hogy a Nánási út-Királyok útja mentén ugyanannyi fát kellene kivágni, mint a parton – utóbbi ráadásul magasabb természetvédelmi minőséget képvisel. Az ötödik, miszerint nem hihető, hogy kizárólag a part menti gát létesítése esetén lehetne felújítani a partot. Ez utóbbi kicsit arra hasonlít, mint a Liget-projekt ügye: azt is csak akkor lehet felújítani, ha Múzeumi negyed is lesz.

Tosics egy 2007-es, szerinte utolsó objektív összehasonlításból idézett, melynek alapján fele annyiba kerülne az út menti, mint a part menti gát, utóbbi ráadásul kockázatosabb: sérülés esetén a jelenlegi hullámteret nyolc óra alatt elöntené a Duna, és nem véd a jeges ár ellen sem. A Nánási úti gát elleni érvek az említett tanulmányban a következők voltak: meg kell oldani a hullámtér közműveinek problémáját, nem lehet fejleszteni az ott lévő ingatlanokat, s költséges azok helyreállítása egy esetleges árvíz után. Ez minden.

[Világos az üzenet. Fotó: Budapest Beacon, Lestyánszky Ádám]

A szakember szerint hosszabb távú fejlesztési elképzelésben kellene gondolkodni, és minden döntést ebbe kellene beilleszteni. Nyitott tervezési eljárás kellene, s meg kellene vizsgálni a helyi védelem lehetőségét a jogszerűen ott élők számára. „Dönteni csak a lehetséges változatok nyilvánosságra hozott, széles körben megvitatott, szakmailag korrekt leírása alapján lehet”, a döntés során pedig az árvízvédelmi szempontok mellett figyelembe kell venni az ökológiai szempontokat és a lakók véleményét is – hangsúlyozta.

Szerinte nem igaz, hogy minden szakmai anyag a part menti megvalósítást támogatta, mint ahogyan az sem, hogy volt lakossági egyeztetés. Ami volt, az szerinte sem volt szabályos. Tosics úgy látja: a háttérben az ingatanbiznisz sejlik fel. 50-60 hektár terület válna lakóterületté, ami egy sokmilliárdos fejlesztési lehetőség.

Ha a képviselők a jelenleg elérhető információk alapján a döntést meghozzák, „a vörösiszap-katasztrófa rémét előrevetítő helyzetet teremtenek” – vázolta a szavai szerint drámai helyzetet a szakember. Szerinte egy ilyen döntés tízezreket hozhat kiszolgáltatott helyzetbe.

Az emberek azt sem tudják, mit tervez a kertjük végébe építeni a főváros

Az eseményen egy másik helyi lakos, Schäffer Zsuzsa is fölszólalt. Ő a Római-parti élményei mellett arról beszélt, hogy az emberek, akikkel beszélt, nem érzik biztonságosnak a mobil-árvízvédelmi falat, pedig maguk is megéltek már nagy árvizeket, szóval tudják, miről beszélnek. Félnek, hogy a fal nem áll majd ellen például az uszadékfáknak, amelyektől most épp azok a part menti hatalmas fák védik meg a Rómait, amiket ki akarnak vágni. A helyieket szerinte az sem nyugtatta meg, hogy szeptemberben tervezőt kellett váltani, mert a parti nyomvonalnál a nehéz szerkezet miatt fennáll a hidraulikus talajtörés veszélye. Ezt a problémát hogyan oldja meg egy tervezőváltás? – említett a szónok egy kérdést, amire szeretnének megnyugtató választ kapni. Az emberek mindemellett tájékozatlanok, és amikor például szembesülnek azzal, hogy a mobilgát tíz-tíz méteres védősávjába nem lehet majd fákat ültetni, akkor meglepődnek – magyarázta Schäffer Zsuzsa. Megkérdezte a civileken kívül valaki a Római-partra kiránduló embereket vagy a lakosságot, hogy mit szeretnének? – tett föl egy újabb kérdést a szónok, aki szerint a több tízezer, környékbeli lakótelepi lakos számára a Római-part a természet egy darabja, ha úgy tetszik, a kertje, mégsem kérdezte meg őket senki, hogy kivághatják-e a fákat.

[Fotó: Budapest Beacon, Lestyánszky Ádám]

„Ha a Római-part mostani képét átalakítják, akkor pont azt vonják ki belőle, amit az emberek szeretnek benne” – hangsúlyozta Schäffer, aki szerint pont fordítva kellene mindent csinálni: először kitalálni, mit szeretnénk, aztán ahhoz alakítani az árvízvédelmet, és a környezet képét.

Schäffer Zsuzsa mellett egy másik helyi lakos, Tóth-Kalló Éva is fölszólalt: elsősorban a természetrombolással és a gát ellenállóságával kapcsolatos aggodalmának adott hangot ő is, valamint felelősségteljes döntést sürgetett. Hangsúlyozta: akik tiltakoznak, azok nem megvezetett emberek, hanem olyanok, akiket ez a kérdés igenis érint.

„Ha azt hiszik, hogy szó nélkül tétlenül nézzük majd, hogy a Római-partot elrondítják, akkor nagyon el vannak tájolva”

Turcsányi Bálint, egykor szintén helyi lakos és Greenpeace-aktivista remek humorérzékkel keverte bele az aktuálpolitikai kommunikációt beszédébe – már ami az idegen érdekeket szolgáló civilekre vonatkozik, de szóba hozta azt a ma már általánosnak nevezhető kormányzati érvet is, miszerint az emberek a legutóbbi választáson döntöttek, és az ország vezetése ezzel a felhatalmazással tesz lépéseket a beleegyezésük nélkül. A szónok a Liget-projektet és az Orczy-kerti fairtást is szóba hozta példaként arra, hogy felújítani mostanában csak épületmonstrumokkal lehet egy közparkot – komoly zsivajt kiváltva az amúgy nagyon vegyes korosztályú hallgatóságból. Turcsányi az előtte szólókhoz hasonlóan látja egyébként a helyzetet: szerinte sem lehet így felelős döntést hozni. „Ha azt hiszik, hogy szó nélkül tétlenül nézzük majd, hogy a Római-partot elrondítják, akkor nagyon el vannak tájolva” – jegyezte meg a szónok, majd idézett Petőfi Föltámadott a tenger című verséből: „Azért a víz az úr!” Erős üzenet, na.

Az esemény végén Flórián Péter fölolvasta nyilvánvaló követeléseiket a tanulmányokkal, a nyilvánossággal, a tervezéssel, a megbélyegzéssel és a felelős döntéssel kapcsolatban, ráadásként pedig még egy látványos akcióra is futotta: egy kék kenu „úszott be” a raklapokból épített színpad elé a követelésekkel, a demonstrálók pedig kék sálakat és szalagokat lengettek a vizet jelképezve:

A demonstráció végeztével aztán az is kiderült, hogy a szervezők a Greenapeace segítségével létrehoztak egy online felületet, ahonnan mindössze egyetlen kattintással lehet üzenni a Fővárosi Közgyűlés képviselőinek.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):