Horváth András és Hadházy Ákos. Fotó: ATV

Bár csak egy esetben tett a nyomozóhatóság vádemelési javaslatot a Horváth András által földobott ügyek közül, Hadházy Ákos szerint így is legalább hárommilliárd forint az, ami a volt adóellenőrnek köszönhetően folyt be az adóhatósághoz. Horváth szerint azokban az ügyekben, amelyekkel kapcsolatban végül nem nyomoztak, szintén „bizonyítottan fiktív számlázás állt a háttérben”. A költségvetésnek okozott kár éves szinten ezermilliárdos – magyarázta.

Horváth András, a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) egykori ellenőrzési szakkoordinátora 2013 novemberében állt nyilvánosság elé azzal, hogy az adóhatóság kesztyűs kézzel bánik egyes multinacionális cégekkel, különösen az úgynevezett utaztatásos áfacsalási ügyekben, a szagot fogott adóellenőröket pedig sorozatban leállítják.

Ahogyan arról a Budapest Beacon is beszámolt, csütörtökön a 444 hozta nyilvánosságra, hogy a rendőrség szerint egy kivétellel nem történt bűncselekmény a Horváth által földobott – több tízmilliárd forintot érintő – ügyekben. Mindez a nyomozást részben megszüntető határozatból derült ki, mely helyenként egészen elképesztő érvelést tartalmaz. Röviden összefoglalva: a nyomozók a volt adóellenőr lényegében egyetlen állítását sem cáfolták meg, a történteket mégsem minősítették bűncselekménynek: egy kivétellel mindenütt lezárták annyival a dolgot, hogy teljesen normális ügymenetről, vagy szakmai nézetkülönbségről volt szó.

Nem számítottam több vádemelésre, az volt a papírforma, hogy egy vádemelés lesz, a többi ügyben pedig lezárják a nyomozást – mondta Horvát András az ATV Egyenes Beszéd című műsorában oldalán Hadházy Ákossal, a Lehet Más a Politika (LMP) társelnökével, akivel nem sokkal korábban a 46. korrupcióinfón értékelték a rendőrségi határozatot.

“Horváth Andrásnak igaza volt abban, amikor azt állította, hogy nagy nemzetközi cégek adóvizsgálatát felső vezetők leállították, vagy a vizsgálat elkezdését megakadályozták

– olvasható a sajtótájékoztatóról szóló beszámolóban. Horváthék szerint az adócsalás számos esetben megállt, vádemelési javaslatot mégis csak a Delta Feed Kft ügyében tettek a nyomozók.

Ezenkívül számos egyéb megállapítást tettek:

• A nyomozás elképesztően felületes volt, magával a tényállással, az adóelkerülés meglétével/kizárásával még a 42 milliárdos ügyben sem foglalkozott.
• A „Zöld dossziéban” átadott ügyek tizedével foglalkoztak.
• Az Európai Ügyészség életre hívását „nem véletlenül akadályozza a kormány”, mert többek között éppen az ÁFA -csalások ellen hoznák létre.
• A csalások pár évig csökkentek, de ismét sok jel mutat arra , hogy újra beindultak.
• Ezekben az ügyekben nem az a baj, hogy erkölcsileg problémásak, hanem az, hogy a pénz nagyon hiányzik a költségvetésből.
• A dokumentum egy kicsi, de nagyon fontos bepillantást mutat, „hogyan simogatja az állam a nagy nemzetközi cégeket”.
• Nem véletlenül szüntették meg azt a lehetőséget, hogy a feljelentő panasszal élhessen az ügyészségnél
• Az LMP megfontolja a parlamenti vizsgálóbizottság fölállítását (Az ügy kirobbanásakor arra hivatkozva utasították el, hogy nyomozás van folyamatban.).

Az adóellenőr az ATV-ben úgy folytatta: másfél évvel ezelőtt Polt Péter legfőbb ügyész a parlamentben már elmondta, hogy egy osztályvezetőt meggyanúsítottak. Ezzel arra akart utalni Horváth, hogy ami most kiderült a megszüntető határozatból, azt már rég tudták, csak húzták az időt, mert így nem veri ki annyira a biztosítékot, mintha a botrány kirobbanása után közvetlenül lezárták volna az ügyeket.

Hadházy szerint az alapvetően egy taktika, hogy amikor nem tud az ügyészség vagy a nyomozóhatóság kikerülni valamit, akkor elkezdik húzni az időt. Az ellenzéki politikus úgy véli: ez egy rendkívüli jelentőségű ügy, a határozat pedig rámutat arra, ami a sajtótájékoztató megállapításai között is talán a legfontosabb: hogy Horváth Andrásnak mindenben igaza volt.

A határozat szerint lényegében arról volt szó, hogy a volt adóellenőr állítása szemben állt az adóhatóság érintettjeinek állításával (ugye ez az a bizonyos nézetkülönbség), de azt nem indokolta meg a nyomozóhatóság, hogy a két változat között miért azt választotta, ami alapján a történtek nem minősültek bűncselekménynek – hangsúlyozta Horváth.

Szerinte amennyiben mégsem bűncselekmény, ami történt, akkor ki kell jelenteni, hogy rendszerszintű működési hibák vannak az adóellenőrzésben. Polt Pétert sikerült behúzni a csőbe – mondja Horváth, hiszen neki soha nem a személyes bosszú volt a célja, hanem az, hogy fölhívja a figyelmet a nagy adózókkal szembeni kivételezésre. Ez a tényállás pedig ebből a határozatból is kiderült, hiszen azt senki, még a NAV-osok sem vitatták.

Jóval több cég volt a zöld dossziéban, mint amennyivel kapcsolatban nyomoztak. A határozat elején is olvasható, hogy azokkal az ügyekkel nem foglalkozott a rendőrség, amelyekben konkrét személyeket vagy cégeket nem jelölt meg Horváth, vagy nem büntetőjogi kategóriába tartoznak a tényállások, szerinte viszont azokban az ügyekben is ugyanaz a tényállás: hogy „bizonyítottan fiktív számlázás állt a háttérben”.

Hadházy a 42 milliárdos adóhiányról szóló üggyel kapcsolatban igazán közérthető formába öntötte, miről is szól a történet: a nyomozóhatóság behívta azokat az embereket, akik leállították az ügy vizsgálatát, és akik tanúvallomásukban elismerték, hogy ugyan gyanús volt a dolog, de a gyanút sem megerősíteni, sem megcáfolni nem tudták, így végül inkább leállították a vizsgálatot. Erre a nyomozóhatóság azt a következtetést vonta le, hogy ezek szerint ez egy szakmai vita, nem pedig bűncselekmény.

A fő tanulság az, hogy különleges elbánásban részesülnek ezek az adózók – jegyezte meg az LMP társelnöke, hozzátéve, miszerint Horváth „András legalább hárommilliárdot talált, és ezt minden magyar embernek találta”, ezek a pénzek ugyanis a magyar emberektől hiányoznak. Mondjuk mi ez az évi ezermilliárdos nagyságrendhez, amiről az adóellenőr az ügy elindításakor és azóta számtalanszor beszélt? Lényegében semmi.

A hogyan továbbról Horváth András azt mondta: még nincs vége az ügynek, mert nagyon sok nyitott kérdés maradt. Itt lenne az ideje egy parlamenti vizsgálóbizottság fölállításának, ugyanis az a határozatban is benne van, hogy bizonyos működési kérdésekkel nem foglalkoztak, bár ezek konkrét adózási károkat okoznak.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):