„Hajrá Csillag, hajrá Ádám/Legyél púp a rendszer hátán” – kitüntetéseket adtak át a NER ellenfeleinek

február 10, 2018 -

„Hajrá Csillag, hajrá Ádám/Legyél púp a rendszer hátán” – kitüntetéseket adtak át a NER ellenfeleinek 1| Majtényi László, Csillag Ádám. Fotó: MTI, Facebook |

Szombaton a budapesti Fészek Klubban átadták az Ars Humanica Hungarica Kör által jegyzett Magyar Civil Becsületrendet Csillag Ádám filmrendezőnek és Majtényi Lászlónak, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnökének. Utóbbi figyelemreméltó beszédben szedte szét a Lex SS-t. A rendezvényen fekete-fehéren kitűnt a rendszerváltó szabadelvű értelmiség tragédiája: egész egyszerűen nincsenek fiatalok.

A 2011-ben alakult civil szervezet, az Ars Humanica Hungarica Kör évente adja át az anyagi díjazással nem járó kitüntetést, a Magyar Civil Becsületrendet. Mint a szervezet honlapján olvasható, „a kitüntetés nyilvánosan igazolt elismerése annak a példaértékű tevékenységnek, amit a kitüntetett az emberek érdekében végzett, amely tevékenység a világ minden táján elismerést és tiszteletet érdemel politikai és vallási szempontok szerinti megkülönböztetés nélkül”.

Az idei átadóünnepségen megjelent többek közt Hann Endre, a Medián ügyvezető igazgatója, Heller Ágnes filozófus, Kerekes Sándor, a Modern Magyarország Mozgalom (Moma) országgyűlési-képviselőjelöltje, Kovács Kriszta színművésznő, Lengyel László politológus-közgazda, Petschnig Mária Zita közgazda, Radnóti Sándor irodalomtörténész, esztéta, egyetemi tanár, Sebes György, a Népszava újságírója, Szalóczy Pál újságíró, rádió- és tv-bemondó – összesen mintegy száz ember. 46,74 éves munkatársunk szerint a föllépő művészeket nem számítva ő volt a jelenlévők között a harmadik legfiatalabb. Nem volt viszont jelen például Bayer Zsolt fideszes újságíró és megmondóember, Boross Péter volt miniszterelnök, Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia volt elnöke, Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke és sokan mások – sokkal többen, mint ahányan jelen voltak.

„Olyan országban élünk, ahol a civileknek félniük kell.”

A konferanszié feladatát ellátó Kuthi Csaba borász, az Ars Humanica Hungarica Kör tagja szavaiból kiderült: idén hetedszer adják át a díjat. A rendezvény anyagi hátterét lehetővé tévő mecénásoknak köszönetet mondó Kuthi szerint „olyan országban élünk, ahol a civileknek félniük kell”: ha szervezkednek, eltakarítja őket az erkölcstelenséget a jogszerűség mögé rejtő hatalom. „Felfakadóban vannak a hatalom eltitkolt fekélyei” – fogalmazott.

„Árad a szenny” – vette át a szót a szervezet másik tagja, Görgey Gábor író. A volt kulturális miniszter szerint „nincs becsülete a becsületnek. Szerinte, lábujjhegyre kell állni, hogy ne lepjen el a szenny.

Az ugyancsak Ars Humanica Hungarica Kör-tag irodalomtörténész, Pomogáts Béla szavai sem voltak disszonánsak az addigiakhoz képest. „Az a tapasztalatom, hogy civil társadalom reményei fogyatkoznak, az ország a közönybe süllyedt, az emberek elfordultak a politikai kérdésektől” – fogalmazott. Életében néhány olyan pillanat volt, amikor nem ez jellemezte a magyar társadalmat: 1953, amikor Nagy Imre először lett miniszterelnök, 1956 és 1989 – tette hozzá.

Sumonyi Papp Zoltán József Attila-díjas költő arra hívta föl a figyelmet, hogy azért február 10-én vagy az ahhoz legközelebb eső hétvégén adják át a kitüntetést, mert 1802-ben (helyesen: 1807-ben – Sz. P.) e napon született a mártír miniszterelnök, gróf Batthyány Lajos. Göncz Árpád egykori köztársasági elnök szintén e nap szülötte – jegyezte meg Sumonyi, majd fölolvasta saját, Érintem a köntösét című versét.

Csillag Ádám, az egyszemélyes filmgyár

A idei év egyik kitüntetettjét, Csillag Ádám filmrendezőt Ragályi Elemér Kossuth-díjas operatőr mint saját egykori tanítványát méltatta. Szavaiból kiderült: az 1954-ben született Csillag ötévesen elvesztette apját, és gyerekkorában még egy súlyos tragédia érte: a paralízis. 1984-ben Csillag elkészítette Bős-Nagymarosról a Dunaszaurusz című filmet, „ami két vállra fektette a puhány diktatúrát”. (Nem lebecsülve Csillag jelentőségét, úgy tudjuk, a két vállra fektetésben azért Ronald Reagan elnök is részt vett – Sz. P.)

A közönségben mindenki tudja, mi az a „három T.” – így Ragályi. Bár Csillag 1990-ben a Dunaszauruszért megkapta az Év dokumentumfilmje kitüntetést, csak percekig volt támogatott, viszont a „tiltott és a tűrt kategória Oscar-díjasa”. A tanítvány-kolléga kitüntetéseit soroló Ragályi szerint „Csillag Ádám az egyszemélyes filmgyár, egyszemélyes civil alak”. „Hajrá Csillag, hajrá Ádám/Legyél púp a rendszer hátán” – zárta szavait Ragályi Elemér.

„Nem szomorulok állami támogatásra.”

„Nem szomorulok állami támogatásra” – vette át a szót némi derűvel kísérve a kitüntetett, aki arra hívta föl a figyelmet, hogy 2010 óta magántámogatásokból él, semmilyen állami pályázatot nem indul. Csillag Ádám közölte: 2009-ben forgatott a Sláger Rádió ORTT általi ledózerolása ügyében és most nagyon örül, az az ORTT akkor emiatt lemondott elnökével egyszerre kapja a kitüntetést.

Ha mások is követnék Majtényi példáját, Magyarországon nem lennének alkotmánybírák, vagy az Állami Számvevőszéknek nem lenne elnöke

Majtényi Lászlót Kéri László politológus méltatta. Kiderült: 1969-től együtt voltak katonák Kalocsán, így közel fél évszázada ismerik egymást. Kéri szerint Majtényi már akkor, a Magyar Néphadseregben is emberi jogi aktivistaként viselkedett, és ugyanezt a mentalitást vitte tovább civilként a nyolcvanas években, de 2010 után is. A civil most a hatalom számára „a külföldi ügyök, a felforgató” – hangsúlyozta Kéri.

A sztárpolitológus szerint kevés példa van arra, hogy valaki jelentős fizetésről, magas pozícióról mondjon le lelkiismereti okokból. Majtényi ezt tette 2009-ben. Ha mások is követnék a példáját, Magyarországon nem lennének alkotmánybírák, vagy az Állami Számvevőszéknek nem lenne elnöke.

Majtényi elvállalt egy köztársaságielnök-jelöltséget, „aminek az esélytelensége volt a varázsa” – folytatta Kéri, aki szerint a volt ORTT elnök ebben a pozíciójában elmondta az elmúlt nyolc év „egyetlen valamirevaló parlamenti beszédét”. (Pető Iván 2010. február 22-i parlamenti búcsúbeszéde és Bokros Lajos 2013. október 24-i fölszólalása sem volt gyenge – Sz. P.) A jelöltséggel kapcsolatban Kéri kiemelte: akkor is egy ügy mellé lehet állni, ha ennek semmilyen praktikus értelme nincs. „Nehogy Simicska Lajost kelljen egy-két év múlva kitüntetni” – zárta beszédét, általános derűt keltve.

A Stop Soros-törvényjavaslat „a civil szervezetek totális megsemmisítést készíti elő.”

Majtényi László szerint Ady Endre egész publicisztikai életműve fölolvasható úgy, „hogy az első betűtől az utolsóig a Nemzeti Együttműködés Rendszeréről szól”.

Majtényi vitatta, hogy hősi cselekedet lett volna az ORTT elnökségről való lemondása. Azt mondta: lemondásom színtiszta önzés volt – ugyanis előtte egy hónapon keresztül olyan fejgörcs kínozta, „hogy sem aludni, sem ébren lenni nem tudtam”. Fölment a Sándor-palotába, lemondott, és abban a pillanatban elmúlt a fejfájása.

A volt adatvédelmi biztos köszönetet mondott, amiért Csillag Ádámmal együtt tüntetik ki. Szerinte Csillag munkássága ugyanaz filmben mint a Magyarország felfedezése-könyvsorozat írásban. „Nem tudom, hogy csinálja, de minden egyes filmkockája egy megkomponált minőségi élmény” – tette hozzá.

Beszéde végén Majtényi kifejezetten politikusra vette a figurát. Azt mondta: számos helyen SS-törvénynek nevezik a Stop Soros-törvényjavaslatot. (Munkatársunknak úgy tűnt, ez az elnevezés egyáltalán nincs Majtényi ellenére – Sz. P.) A törvényjavaslatot „egészen rombolónak” minősító Majtényi szerint az nem egyszerűen egy újabb határ átlépése a kormányzat részéről, még csak nem is csak „egy újabb mélyütés a demokratikus érzületnek”, hanem „a civil szervezetek totális megsemmisítést készíti elő”. A tavalyi „Lex Civil talpsimogatás ehhez képest”. Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (Ekint) elnöke többek közt arra hívta föl a figyelmet, hogy a törvény bevezeti az „illegális migrációt támogató szervezet” fogalmát. Ferenc pápától Iványi Gáborig elég sokakat el lehetne a törvény alapján kaszálni. A törvény ráadásul feljelentési kötelezettséget ír elő az érintettek számára. „Még a rablógyilkos sem köteles följelenteni egy jogállamban magát” – tette hozzá.

„Ha valamit utáltunk a kommunizmusban, ez az.”

Majtényi nem állt meg félúton. Hangsúlyozta: a törvény bevezeti a határsáv intézményét. „Ha valamit utáltunk a kommunizmusban, ez az” – emlékezett vissza a régi szép időkre. Mivel a Vigadó téri nemzetközi hajóállomáson jogi értelemben államhatár van, akik attól legfeljebb nyolc kilométerre laknak (vagyis legalább sokszázezer ember – Sz. P.), és hazamennek, azok a törvény betűje alapján nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek. „Ha ez a törvény hatályba lép, a civilszféra megszűnik” – zárta beszédét Majtényi László.

Levezetőnek Iván Ildikó opera-énekesnő – szintén az Ars Humanica Hungarica Kör tagja – és három tanítványa adott elő négy operaáriát, majd állófogadás zárta a rendezvényt.

Aki pedig ötven évet vissza akar menni az időben, annak ajánljuk figyelmébe a Fészek Klubot:

| A konnektor amúgy tökéletesen működött. Fotó: Budapest Beacon, Szegő Péter |