„Haragszom Sorosra, mert amióta itt van, kevesebbet foglalkoznak velem” – Cegléden haknizott Gyurcsány Ferenc

október 20, 2017 -

| Gyurcsány Ferenc interjút ad. Fotó: Budapest Beacon, Szegő Péter |

Mintegy száz ember volt kíváncsi csütörtök este Cegléden Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnöknek, a Demokratikus Koalíció elnökének előadására. Az „alkotmányosság”, a „joguralom”, a „jogállam”, valamint a „fékek és ellensúlyok” kifejezés az est során nem hangzott el, igaz, az oktatás szekularizációját megpendítette a volt kormányfő. Az is elhangzott – bár nem Gyurcsánytól –, hogy „az Egyesült Államok döglődő, haldokló, dekadens rendszer, amit nem kellene másolni”. Gyurcsány tagadta, hogy felelős lenne Trianonért.

  • Haragszik Sorosra, mert amióta itt van, kevesebbet foglalkoznak vele.
  • Az emberek otthon nem a Soros-tervről beszélgetnek, hanem a mindennapi gondjaikról.
  • Pártja sosem mondta, hogy mindenkit be kell fogadni, „de muszáj megmaradni embernek”.
  • Nem zavarja, ha van ha van hittanoktatás, „a plébánián”.
  • Az egyházi iskola diákjait illető fejpénz ne legyen több, mint a többi diáké.
  • A Kádár-korszakban „az emberek bizonyos értelemben kiszámíthatónak látták az életüket”.
  • Az egészségügy sokkal rosszabb helyzetben van, mint 2010 előtt volt.
  • A választás alapvetően az egyéni választókerületekben dől majd el.
  • A mag-Európában előbb-utóbb közös lesz a költségvetés, a honvédelemben és a külpolitika, „mi meg kaparni fogunk, hogy bevegyenek minket”
  • A közös listának nincs meg a politikai feltétele.
  • Aki életvitelszerűen nem itt él, annak ne legyen szavazati joga.

„Óh, én nem így képzeltem el a rendet” – idézte bevezetőjében József Attila Levegőt! című versét a Facebookon is meghirdetett lakossági fórum házigazdája, Czinege Imre, Cegléd volt szocialista országgyűlési képviselője, aki azóta a Demokratikus Koalíciót (DK) erősíti.

A kormányváltás – csapott bele a lecsóba az ellenzéki politikus – nem végcél, hanem az első fontos pont. A párt idevonatkozó alapüzenete: „Orbán vagy Európa? Válassz!”. Gyurcsány szerint Európa sosem lesz tökéletes, de az Európai Unió (EU) a lehető legnagyobb ajándék, ha másért nem, azért, mert béke van. „Öregecskedő férj vagyok már én is” – mondta, általános derűt váltva ki ezzel –, de még az ő generációja sem látott háborút.

Európa szerencsésebb felén „unalmas nyugi van”, és akik Magyarországon arról panaszkodnak, hogy elment a gyerek meg az unoka, azok azt is mondják, hogy az egyik szemük sír emiatt, viszont a gyerek/unoka odakint normális bért kap, és embernek tekintik.

Az emberek otthon nem a Soros-tervről beszélgetnek, hanem a mindennapi gondjaikról

A Ceglédre Jászberényből érkezett politikus az út mentén „vagy tizenötször” találkozott Soros-plakáttal. Szerinte Orbán Viktor miniszterelnök fél Sorostól, közben pedig a nép meg attól fél, hogy a kórházban nem lesz meggyógyítva. Akiknek „minden nap elmondják hússzor”, hogy Soros a hibás, azok előbb-utóbb el fogják ezt hinni.

„Haragszom Sorosra, mert amióta itt van, kevesebbet foglalkoznak velem” – tréfálkozott Gyurcsány, sikerrel.

Szerinte a sorosozással „próbál minket Orbán rettegésben tartani, majd megvédeni”. Az emberek azonban otthon nem a Soros-tervről beszélgetnek, hanem a mindennapi gondjaikról. Ezekről a gondokról – így a volt kormányfő – Orbán nem akar beszélni a kampányban, mert akkor esélye sem lenne győzni.

Az emberekből kellene kihozni a maximumot

Magyarországnak nincs tengere, aranybányája, olajmezeje – folytatta a DK elnöke. „Mi vagyunk csak, ebből kellene kihozni, amit lehet”, Orbán viszont bezáratja a gimnáziumokat. Saját hatalmi, ideológiai osztályszempontjait veszi figyelembe – ostorozta elődjét, egyben utódját a volt kormányfő.

Gyurcsány tavasszal Nyírbátorban járt, ahol egy alapvetően normális körülmények között élő fiatalasszonnyal beszélgetett, aki elmondta neki: azért vállaltak csak egy gyereket, mert nem akarják, hogy az egyik gyerek ne mehessen egyetemre, márpedig két gyereket nem lenne pénz taníttatni.

Az ellenzéki politikus szerint a jelenleginél sokkal többet kellene „beletenni az oktatásba”.

Leginkább azok tanulnak meg tizennyolc éves korukra most jól egy idegen nyelvet – mindenekelőtt az angolt –, akik viszonylag jobb módú családból származnak, és városban laknak.

Finnország második legnagyobb városban (azaz Espoóban – Sz. P.) hivatalos nyelvvé tették az angolt – folytatta a DK elnöke, hozzátéve, hogy az ABBA angolul lett több mint negyven éve sikeres Svédországban, amit az tett lehetővé, hogy már akkor is mindenki értett angolul.

Mivel olyan bölcsődébe jár, Gyurcsány két és fél éves fiának, Mártonnak az angol gyakorlatilag az anyanyelve – derült ki a politikus szavaiból. „Ebbe kellene beletenni pénzt” – mondta.

„Engem nem zavar, ha van hittanoktatás. [hatásszünet] A plébánián” – tért át egy, az oktatáson belüli másik altémára a DK elnöke, aki szerint az államnak semmi köze ahhoz, hogy milyen hite van a családjának. Az egyházi iskola diákjait illető fejpénz ne legyen több, mint a többi diáké – tette hozzá.

Kádári-nosztalgiából az egészségügybe

Az önkormányzatiság megszüntetése is megkapta a magáét: Gyurcsány bírálta, hogy „elvették az önkormányzatoktól az iskolafenntartás jogát”. Szerinte az önkormányzat ma „nem önkormányzat, hanem lebutított helyhatóság”.

Gyurcsánynak kissé sikerült a Kádár-korszakot pozitív színben láttatnia.

„Az emberek bizonyos értelemben kiszámíthatónak látták az életüket” – mondta, hozzátéve, hogy amikor megkérdezi a mamáját, hogy Kádár alatt volt-e jobb vagy most, ő úgy válaszol, hogy Kádár alatt.

A szocializmusban „nem ürült ki a falu” – folytatta a múlt megszépítését Gyurcsány, aki szerint mezőgazdasági nagyüzem nélkül nincs modern nagyüzem, és nincs élhető falu. A szabadság a többségnek bizonytalanságot hozott. Ha a szabadság nem párosul lehetőséggel, akkor épp olyan zárka, lehet, mintha nem is volna szabadság.

Az egészségügy sokkal rosszabb helyzetben van, mint 2010 előtt volt – tért át egy másik kedvenc témára a volt miniszterelnök. „Három hónap egy szimpla hasi ultrahang” – hozott egy érzékletes példát. Kormánya ezen a helyzeten változtatni akart, de a 2008. március 9-i népszavazás ellehetetlenített bármiféle reformot. Az igazi dráma – tette hozzá –, hogy több orvos megy el évente külföldre, mint amennyi kijön az egyetemekről. Gyurcsány emellett arra hívta föl a figyelmet, hogy 2010-ben a GDP 5,2, tavaly már csak 4,8 százalékát fordították az egészségügyre. Akinek nincsenek összeköttetései, azok borzalmas egészségügyet kapnak – derült ki egy hosszú sztorijából.

A főleg idősebbekből álló hallgatóságnak a volt kormányfő azt mondta: ha rajta múlna, nem azonos százalékkal, hanem azonos összeggel emelnék a nyugdíjakat.

Akinek tehát alacsonyabb a nyugdíja, annak magasabb lenne arányaiban ugyanaz az összeg. „Ezt nem fogják megírni” – utalt a helyiségben lévő újságírókra, így a Budapest Beacon munkatársára is Gyurcsány. „De ha Botkáról mondanék egy rossz szót – azért sem fogok – azt egyből megírnák” – folytatta.

„A Fidesz rosszabbul áll, mint amiket a közvélemény-kutatások mutatnak”

„Nem Mózes hozta le kőtáblán, hogy nekünk csak ilyen vacak kormányunk lehet” – fordult rá a kormányváltás kérdésére a volt miniszterelnök, aki szerint „a Fidesz rosszabbul áll, mint amiket a közvélemény-kutatások mutatnak”.

Szerinte a választás alapvetően az egyéni választókerületekben dől majd el. A választók megtalálják, ki a legesélyesebb a kormánypárti jelölt legyőzésére. Ha a Fidesz ötven-hatvan választókerületet elveszít, akkor kisebbsége szorul – hangsúlyozta.

Szóba került az előválasztás is, amiről Gyurcsány szerint januárban még egyetértés volt a demokratikus erők oldalán, akkor azonban az MSZP állított egy miniszterelnök-jelöltet, elfogadták a feltételeit, márpedig az egyik feltétele az volt, hogy ne legyen előválasztás.

Lehet, hogy nem április 8-án lesz a választás, hanem egy hónappal később, hogy addigra a demokrata pártoknak a kampányhoz szükséges anyagi forrásai fogyjanak el – festett rémisztő forgatókönyvet a DK elnöke.

A törvény szerint a választást áprilisban vagy májusban kell tartani. A szokásjog 2002 óta az, hogy – legalábbis az első fordulót, amíg volt – április első vagy második vasárnapján tartják. 2018. április 1-e húsvét vasárnap, akkor nem lehet választást tartani, tehát a szokásjognak leginkább az április 8-a felelne meg – Sz. P. De ha akkor lesz, akkor kell győznünk – tette hozzá.

„Ha megteszi mindenki a dolgát, akkor jövő évben kormányváltás lesz” – zárta előadását pozitívan Gyurcsány Ferenc.

Aki életvitelszerűen nem itt él, annak ne legyen szavazati joga

Az előadás után záporozni kezdtek a kérdések.

Egy, a hallgatóságból érkező kérdésre adott válaszából egyértelműen kiderült: Gyurcsány nem bízik a demokrata pártok kétharmados győzelmében.

A kinézete és mondókája alapján tudósítónk által szélsőjobboldalinak vélt polgártárs migránsozással föltuningolva hosszan érvelt a nemzetek Európája mellett és az Európai Egyesült Államok ellen – „az Egyesült Államok döglődő, haldokló, dekadens rendszer, amit nem kellene másolni”.

„Szerintem aki az életét menti, Aleppóból menekült, azzal nekem dolgom van magánemberként egy közösségben, mert az élet megismételhetetlen. A jobboldal ne a lombikban történő fogantatásról vitatkozzék, hanem arról, hogy a már lévő életekkel mit csináljunk” – reagált a migránsozásra Gyurcsány Ferenc, hozzátéve, miszerint pártja sosem mondta, hogy mindenkit be kell fogadni, „de muszáj megmaradni embernek”.

Ha 1294 muszlimtól megijed egy tízmilliós ország, „akkor velünk van a baj” – tette hozzá a volt kormányfő.

Aki életvitelszerűen nem itt él, annak ne legyen szavazati joga – ismételte meg a DK már többször kifejtett álláspontját Gyurcsány. „Ha ezzel népszerűtlen leszek, akkor népszerűtlen leszek” – tette hozzá. Egyúttal megvédte mind az Amerikai, mint az esetleges leendő Európai Egyesült Államokat: „Amerika nem dekadens, hanem virulens. A szabadság nem pótolható, de önmagában a szabadság nem teremt élhető rendet” – mondta. Európára visszatérve közölte: a mag-Európában előbb-utóbb közös lesz a költségvetés, a honvédelemben és a külpolitika, „mi meg kaparni fogunk, hogy bevegyenek minket”. A vélhetően szélsőjobboldali hallgató fölvetésére, hogyha közös lesz a költségvetés, a honvédelem és a külpolitika, akkor miért kellett szétverni az Osztrák-Magyar Monarchiát, Gyurcsány – hatalmas tapsot generálva – úgy reagált: „Nem voltam ott.”

| Gyurcsány Ferenc aláír. Fotó: Budapest Beacon, Szegő Péter |

Ugyancsak kérdésre a közös lista ellen érvelt a volt kormányfő. Szerinte „a közös listának nincs meg a politikai feltétele – igaz, kilenc hónapja nem biztos, hogy ezt mondtam volna”. A DK szavazóbázisának hetvennyolc százaléka is ellenzi a közös listát – jegyezte meg gyorsan.

A közönség részéről még szóba került a Nemzeti Együttműködés Rendszerének nem választás útján történő leváltása, ám Gyurcsány szerint ez nem járandó út.

„Forradalmakat nagyon nem szeretnék, mentalitásban az idők folyamán konzervatív lettem” – zárta az estét a volt miniszterelnök.

A Budapest Beacon az előadás előtt interjút készített a volt miniszterelnökkel. Az interjút néhány napon belül közöljük.