Az állami tulajdonú áramszolgáltató, az MVM 13,9%-kal (2,45 Ft/kilowattóra) csökkentette a helyi viszonteladóknak a háztartásoknak továbbadott áram költségét november elsején.

Az Index.hu szerint ez az intézkedés várhatóan 20 milliárd forintba fog kerülni az MVM-nek.

A 13,9%-os nagykereskedelmi árcsökkentés segíteni fog a viszonteladóknak az áram törvény által előírt további 11,1%-os csökkentésében november 1-től. (A nagykereskedői áram ára nagyjából a felét teszi ki a helyi áramszolgáltatók háztartásoknak eladott áramárából.) A 2013. január 1-től hatályos 10%-os energiaár csökkentéshez adódik a mostani 11,1%-os csökkentés, ami a felhasználók számára 20%-os csökkenést jelent az áram, a gáz és a távfűtés elmúlt tíz hónapban csökkentett költségében.

Az árcsökkenésre egy héttel azután kerül sor, hogy az MVM bejelentette 11,700 Émász részvény megvásárlását Ózd város önkormányzatától 8.950,- Ft-os részvényenkénti áron. A bejelentés feltüzelte azokat a spekulációkat, hogy a kormány talán megveszi az Émászt vagy az Elműt az év végéig.

A Napi.hu online gazdasági napilap tájékoztatott pénteken, hogy az Émász részvényára 10.000,- Ft alól indulva 15.800,- forintig emelkedett, az Elmű árfolyama pedig 13.000,- forint alól indult és 17.000,- Ft fölé emelkedett a múlt hét során.

A Napi.hu beszámolt arról, hogy az Émász és az Elmű jegyzett tőkéje megfelel a részvényenkénti 24,640,- illetve 27,400,- forintnak. Mindkét részvény nyomás alatt volt, amióta a kormány bejelentette a 20%-os háztartási energiaár csökkentést.

Alább a szerző e témában a Budapest Times-ban közölt szeptemberi írása:

A háztartási energiaárak csökkentésének első köre januárban történt a kormány döntésének múlt év december 22-i Magyar Közlönyben történő kihirdetését követően. Ennek értelmében 10%-kal kellett csökkenteni az elektromos áram, a gáz és a központi fűtés árát az újévben. Giró-Szász András kormányszóvivő azzal indokolta meg a kormány döntését, hogy a magyarok lényegesen többet fizetnek az elektromos áramért és a gázért, mint az európai átlag. Azt is megjegyezte, hogy azok a vállaltok, amelyek 1995 megszerezték a közmű cégeket az elmúlt 18 évben hatalmas profitot zsebeltek be a magyar fogyasztók költségén.

A kormányt kritizálók kifogásolták, hogy Orbán szélmalomharcot vív azért, hogy szavazókat szerezzen. Rámutattak, az energiaszektor árait egy kormányügynökség szabályozza és állapítja meg negyedévenként. Ezen kívül megengedték a háztartási áram, a gáz és a távfűtés árának 10%-kal, 23%-kal és 18%-kal történő megemelését 2010 és 2012 között, és véleményük szerint a kormány csak magát hibáztathatja.

A kritikusok arra is felhívták a figyelmet, hogy a háztartási energiaárak csökkentésén túl 12% árnövekedéssel ellensúlyozták a kis-, és középvállalatoknak leszállított energia árát, így a „megtakarítást” végül mégis a fogyasztók fizetik meg, hiszen a termékeke és szolgáltatások árait a vállalatok meg fogják emelni. Ugyanezen a logika mentén a kormány miatti veszteségeket, beleértve az önkormányzatok tulajdonában lévő távfűtő vállalatokat, a végén a fogyasztók fizetik meg a megemelt adók és nagyobb költségvetési hiány formájában.

Kiderült, hogy a „kompenzáció”, amit az első körben fizettek ki a távfűtési vállaltoknak az árcsökkentés miatt, a kormánynak 52milliárd forintjába került. A második körben várhatóan szintén 52milliárd forintba fog kerülni az árcsökkentés, de több is lehet a valós fogyasztás függvényében. Iparági szakértők rámutattak, 2012-ben az energiaszolgáltatók működése csak 2,2%-os valós profitot eredményezett, (szemben a 2010-es 8,7%-kal) és amennyiben veszteséges működésre kényszerítik őket, képtelenek lesznek alapvető karbantartásokra és tőkebefektetésre, ami magyar energiainfrastruktúra tartós leromlását eredményezheti.

A kormány koncepció támogatói vitába szálltak, szerintük az infrastruktúra fejlesztés nagy részét az energiafogyasztók állják a magasabb energiaárak és hálózati csatlakozási díj formájában. Más kritikák egyenesen odáig mentek, hogy a kormányt megvádolták azzal, hogy szándékosan csőddel fenyegetik a külföldi kézben lévő energiaszolgáltatókat, előkészítve ezzel az energiaszektor újraállamosítását. Ezt azzal indokolták, hogy ha a kormány pusztán a háztartási energia árát szerette volna csökkenteni, akkor csak annyit kellett volna tennie, hogy az ilyen termékek áfáját csökkenti.

Liberális és szocialista politikusok arra a tényre hívták fel külön a figyelmet, hogy a tehetős háztartások sokkal nagyobb hasznot élveznek ebből, mint a szegények, és az energia árcsökkenés semmilyen segítséget sem jelent annak a mintegy 150.000 háztartásnak, ahol már kikapcsolták a gázt vagy elektromos áramot, vagy annak a 800.000 háztartásnak, akik szén-, vagy fatüzelésű kályhával fűtenek illetve főznek. Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció vezetője által kiadott áprilisi tanulmány szerint a tehetős háztartások mintegy 26.000 forintot takaríthatnak meg átlagosan, míg a szegény családok csak 150 forintot nyernek ezzel.

Az évszakhoz képest szokatlanul hideg idő ellenére (vagy pont emiatt) az energiaár csökkentés első köre rendkívül népszerűnek bizonyult a közép-, és alsó-közép osztály szavazóinak körében csakúgy, mint a fix jövedelemből élők körében. Valójában annyira népszerű volt, hogy a Fidesz február 7-én megtartott frakcióülése után bejelentették, hogy már dolgoznak a rezsicsökkentés második körén.

Csak februárban a Fidesz népszerűsége a szavazók körében 18-ról 24%-ra emelkedett. A szavazók kevésbé lelkesen reagáltak az ellenzék javaslatára, hogy 300milliárd forintot fektessenek be az otthonok energiahatékonyságára, ami a háztartási energia felhasználásának 30%-os csökkenését eredményezné.

Az 500.000 támogató elérése kevesebb, mint két hónap alatt azt eredményezte, hogy március 20-án a Fidesz alelnöke Kósa Lajos bejelentette, hogy pártja elindítja, a „Magyarország nem hátrál meg!” kampányt, és aláírást gyűjtenek a rezsicsökkentés megvédése érdekében a budapesti ELMŰ által indított jogi lépésekkel szemben. Másnap a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, Rogán Antal újságíróknak adott interjúban mondta el, hogy a kormány „folyamatos itthoni és nemzetközi nyomás alatt állt a közműköltségek csökkentésével kapcsolatban”, és azt is, hogy „mindenki számára nyilvánvalónak kell lennie, hogy ez nem a Fidesz, vagy a kabinet ügye, hanem a magyar családoké”. A politikai ellenzék azonnal csalást kiáltott, és kifogásolták, hogy a kampány csak ürügy volt azon potenciális szavazók adatainak megszerzésére, akik ebben a kérdésben érdekeltek. A Fidesz aktivistái megszervezték egymillió aláírás összegyűjtését egy hónap alatt, és folytatta további 1,2 millió aláírás megszerzését, a Fidesz kommunikációs igazgatója, Kocsis Máté szerint.

A „Magyarország nem enged!” kampány sikere egyfajta politikai hisztériát váltott ki, mind a kormány, mind pedig az ellenzék körében, hogy javaslatokkal álljanak elő a fogyasztók költségcsökkentése érdekében. Az egyik Fideszes politikus még a kéményseprő díjak 20%-os csökkentését „vagy teljes megszüntetését” is indítványozta. A magyar kéményseprők (és azok, akiknek szerencsét hoznak) szerencséjére az indítványt elutasították. Áprilisban válaszolva a két Fideszes aláírásgyűjtő aktivista hölgy elleni ismeretlen személy által elkövetett Budapest félreeső részén történt támadására Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője megvádolt az Együtt 2014 társelnökét, Bajnai Gordont azzal, hogy szándékosan erőszakra hívta fel támogatóit. Szükségtelen elmondani, hogy Bajnai kategorikusan visszautasított minden vádat.

A rezsicsökkentési harcot átkeresztelve júniusban a Fidesz által irányított parlament elfogadta a törvényt a víz-, és csatornadíj, valamint a szemétdíj 10%-os csökkentéséről, ami július 1-gyel lépett hatályba. Abban a hónapban a Fidesz népszerűsége további egy százalékponttal emelkedett, a nem várt megszorítási intézkedések és a dohányboltok miatt egyre növekvő botrány ellenére. A kormány mintegy 40.000 magyar tulajdonú, kis vállalkozástól vette el a dohánytermék árusítás lehetőségét, azért hogy a Nemzeti Dohányboltok hálózatának 20 évre franchise jogot biztosítson, melyeket vélhetően 5.300 Fidesz támogató, rokon, üzlettárs üzemeltet. A július 2-án az Európa Parlament által elfogadott Tavares-jelentésre reagálva (amely részletesen leírja a szándékos magyar visszaéléseket az EU megállapodásokkal kapcsolatban, és javaslatokat tesz EU ellenőrzési lehetőségeire), Orbán megvádolta az EP-t azzal, hogy politikai nyomást gyakorol a magyar kormányra a háztartási rezsicsökkentéssel és a bank-, energia-, telekommunikáció-, és kiskereskedelmi szektor multinacionális cégeire kivetett különadókkal kapcsolatban.

Július 5-én Orbán hazai és külföldi kritikusainak megdöbbenésére és megrökönyödésre a parlament hivatalosan is elfogadta a határozatot, mely szerint „Magyarország csökkenti a magyar családok által használt háztartási energia árát. Ez sértheti számos nagy európai vállalat érdekét, melyek kihasználva monopolhelyzetüket hatalmas nyereséget zsebeltek be éveken keresztül. Elfogadhatatlan, hogy az Európa Parlament megkísérli a nyomásgyakorlást országunkra a nagy magáncégek érdekében.”

Bármilyen érdeme legyen is a kötelező háztartási közműköltségek csökkentésében, az tisztán látszik, hogy a Fidesz politikailag ebből minden áron erényt akar kovácsolni a jövő évi parlamenti választásokra, különösen azért, mert a politikai ellenzék képtelen olyan életképes alternatívával előrukkolni, amely hatni tud a szavazók pénztárcájára és igazságérzetére. Augusztusban a Fidesz bejelentette, a városi vezetőkkel találkozó sorozatot szerveznek a háztartási közmű költségek témájában.

Az ellenzéki vezetők tiltakoztak, szerintük ez visszaélés, mert személyes információt gyűjtenek a „Magyarország nem enged!” kampány keretein belül a választókról, és a Fidesz a városi találkozókat politikai gyűlés céljára fogja használni. A vasárnapi bejelentés a rezsiharcról az után történt, hogy az állami tulajdonban lévő áramszolgáltató, az MVM Zrt. meg kívánja vásárolni a német energiaóriás E-On magyar gázüzletágát 870 millió euróért. Üzletági szakértők megkérdőjelezték az üzlet gazdaságosságát, akik szerint a kormány jóval többet fizet a kérdéses vállalatokért, mint amennyit érnek

Hivatkozás:

Kitört az őrület a kormány terve miatt, napi.hu, 2013. október 30.

Hungary declares war, Budapest Times, 2013. szeptember 20.

20 milliárdot áldoz az MVM a rezsicsökkentésre, Index.hu, 2013. november 2.