A kormány tervezete végleg fölszámolhatja az eddig legalább valamelyest független bírósági rendszert. A javaslat szerint közigazgatási bíróság néven új szervezet jönne létre, és a jövőben itt határozhatnának számos állami intézmény döntéseinek jogszerűségéről. Szakmai körökben azt beszélik, hogy élére Patyi András, a Választási Bizottság elnöke kerülhet. Rábukkantunk még egy apróságra, ami erre utalhat.

A jogállam egyik legfontosabb alapköve a hatalmi ágak szétválasztásának elve. Ez tulajdonképpen a legfontosabb alapelv, mely gátat vet a hatalomnak, hogy visszaéljen önnön hatalmával. Lényege, hogy a törvényhozásnak, a közigazgatásnak, és az igazságszolgáltatásnak hatáskör tekintetében, intézményi és személyi vonatkozásban is el kell különülnie egymástól. Az elv történetileg az önkényuralom megakadályozására irányult, ma pedig a demokratikus hatalomgyakorlás és berendezkedés elengedhetetlen feltételeként működik.

Illetve működne, de Magyarországon nem, vagy sok esetben nem megfelelően működik. Hosszú példákon keresztül lehetne sorolni, amikor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), a Versenyhivatal, a Médiahatóság, a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB), a Nemzeti Választási Bizottság (NVB), vagy legkézenfekvőbb példaként az ügyészség a kormány érdekeinek megfelelően döntött egy-egy kényes ügyben.

Van ellenpélda is: a bíróságok. Ezek ha nem is minden esetben, de időnként hoztak a kormány számára kedvezőtlen döntéseket, így például a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványainál kezelt közpénz eltüntetésére már nem maradt más eszköz, mint az, hogy törvényt hozzanak rá. Más kérdés, hogy az sem jött össze, mindenesetre az nyilvánvaló, hogy a bíróság még egy meglehetősen erős akadály.

Nos, ezt készülnek most végleg fölszámolni, legalábbis erre enged következtetni az Igazságügyi Minisztérium (IM) augusztusi előterjesztése, mely szerint megbontanák az eddig egységes, a többi hatalmi ághoz képest relatív független bírósági rendszert, és a politika számára fontos ügyek egy részét új szervezethez rendelnék – írja a 444.

A „közigazgatási bíráskodásról” szóló javaslat szerint közigazgatási bíróság néven új szervezet jönne létre, és a jövőben itt határozhatnának egyebek mellett az MNB, a Médiatanács, a Közbeszerzési Döntőbizottság és még jónéhány más állami intézmény döntéseinek – így például a választási ügyek – jogszerűségéről, de arról is ez az új bíróság döntene, hogy mit lehet eltitkolni az állampolgárok elől, a tervezett szabályok szerint ugyanis a közérdekű adatokért indított perek is itt dőlnek majd el.

Márpedig, ha a kézérdekű adatok egyszer csak elveszítik a „közérdek-jellegüket”, akkor az MNB alapítványainak botrányos pénzköltéseihez, vagy a külügy felügyelete alatt álló Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) milliárdos bukásához hasonló ügyek egyszerűen ki sem fognak derülni.

Ahol most a törvényekben (választási törvény, információszabadság törvény, stb.) az szerepel, hogy az ilyen-olyan hivatalok döntése ellen bíróságon lehet fellebbezni, oda a javaslat szerint az kerülne, hogy közigazgatási pert lehet indítani, így aztán ezek az ügyek mind az új bíróságokon kötnének ki. Nem nehéz elképzelni, hogy ezekkel milyen óriási hatalom kerülhet ennek az új szervezetnek a kezébe – írja az orgánum.

Már a vezető is megvan?

Szakmai körökben azt beszélik, miszerint az új szervezet élére Patyi András, az NVB jelenlegi vezetője lehet a befutó. „Ő kopasz verőemberek februári akciója után már egyértelműen megmutatta, hogy tud a kormány politikai érdekeinek megfelelő döntéseket hozni” – magyarázza a 444.

A lap úgy folytatja: a most formálódó szabályok alapján úgy tűnik, mintha ezt a posztot direkt rá írták volna. Patyi mindössze két évig dolgozott bíróként, de erre a főbírói posztra – szemben mondjuk a Kúria vezetésével – nem is kell több tapasztalat, az előírt húsz éves közigazgatási jogi tevékenysége pedig megvan.

További érdekes összefüggés, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektoraként is tevékenykedő Patyi az NKE honlapján bárki számára hozzáférhető önéletrajza szerint a 2002-es doktori disszertációjának címe: „Közigazgatási bíráskodásunk modelljei (múlt, jelen, jövendő)”.

Az elképzelések szerint az új bírósági szervezet vezetőségének felét direkt nem is bírókból, hanem közigazgatásban dolgozó jogászokból, például kormánytisztviselőkből állítanák össze, ez lenne az új rendszerben a másodfok, a „közigazgatási felsőbíróság”.

Majd a végrehajtó hatalom igazságot szolgáltat

A 444-nek nyilatkozó jogászok szerint az igazságszolgáltatásban nem aratott sikert a javaslat, már csak azért sem, mert dolgot az ítélkezési szünet kellős közepén kapták meg véleményezésre, amikor a legtöbb szabadságolás van. Többen úgy érezték, szándékosan próbálják pont most végignyomni a dolgot.

Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) hivatalosan sem támogatta az eddig csak szűk körben ismert tervet. Ezt a szervezetet Handó Tünde, Szájer József fideszes EP-képviselő felesége vezeti, akit nehezen lehetne ellenzéki elfogultsággal vádolni – írja ugyancsak a 444.

Ezért van különös jelentősége, hogy az OBH-nál a jogállamiságot és a bírói függetlenséget veszélyeztetőnek írták le az elképzelést, és arra is utaltak, hogy korrupciós kockázatokat hozhat, ha bírók helyett tényleg a végrehajtó hatalomból érkező emberekre bízzák az igazságszolgáltatást – teszi hozzá az orgánum.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):