„Vegyük észre, hogy a jóléti társadalom már régóta fenntarthatatlan, és egyébként sem lehet minden szegénységi probléma az állam feladata. A második világháború előtt sem léteztek jóléti rendszerek Európában, és az emberek mégis gondoskodtak a magukat ellátni képtelenekről. Az alapítvány gazdálkodási modelljét követendő példának szántam, hogy mások is lássák, fizetett munkaerő és működési költségek nélkül is meg lehet oldani a dolgokat.” – Hegedűs Zsuzsa, a Minden Gyermek Lakjon Jól Alapítvány kuratóriumi elnöke, Orbán Viktor miniszterelnöki főtanácsadója
“Mi van?” – Richard Field, elnök, American House Foundation, (miután elolvasta a fenti idézetet)
A Magyar Narancs múlt héten tett közzé egy cikket Hegedűs Zsuzsa alapítványáról, a Minden Gyermek Lakjon Jól Alapítványról. Alább a cikk fő megállapításai az alapítvánnyal kapcsolatban:
- az alapítvány közel 600 millió forint adományt kapott 2010 és 2013 között
- a szétosztásra szánt csibéket Spanyolországból hozatták
- csak a szállításra több mint 160 millió forint ment el, ami több, mint az élőállatok értéke
- az alapítvány titkolja a baszk beszállító nevét
- a kacsák Franciaországból érkeznek
- a disznókat Pintér Sándor belügyminiszteren keresztül, börtöngazdálkodásból szerezték be
- semmilyen felmérés, tanulmány nincs arról, hogy sikeres-e az alapítvány, vagy sem
- több ellentmondás található az elszámolásban
- az egyik beszállító tavaly óta felszámolás alatt áll
- a nagy állami, tehát közpénzen működő cégek adományai meghaladják a 100 millió forintot
- a legkomolyabb segítség a Szerencsejáték Zrt.-től és az MVM-csoporttól jön
- a CBA is komoly támogatónak számít
- az adományokat sokszor eladják a szegények, vagy gyorsan elpusztulnak az állatok
- Hegedűs Zsuzsa szerint visszaszorították a szegénységet
- valószínűleg az MGYLJ már nem működik sokáig
Ki is Hegedűs Zsuzsa?
„Szívügyem, amit csinálok. Amikor 2009 végén egy riport szembesített azzal, hogy gyerekek maradnak ebéd nélkül, utánanéztem, hogy mi a helyzet a leghátrányosabb kistérségekben. Kiderült, hogy több százezer, százszázalékos étkezési támogatásra jogosult, hátrányos helyzetű kisgyerek nem jut a fejlődéséhez szükséges fehérjéhez és vitaminhoz. Másnap elindítottam a „Minden gyerek lakjon jól!” kezdeményezést, egyszerűen azért, mert fel voltam háborodva. A hetvenes évek elején végzett első szegénységkutatásban nem találtunk éhes gyereket. Ha valamit elindítok, számomra a kérdés roppant egyszerű: Ha nem most, akkor mikor? Ha nem én, akkor ki?” – nyilatkozta Hegedűs.
Az alapítványról
Hegedűs alapítványát 2010 január 21-én vették nyilvántartásba. Az alapítvány az első évben még élelmiszercsomagokat osztott, majd a második évtől kezdett vetőmag és élőállat adományozásba.
Az alapítvány beszámolói szerint a szervezet 2010 és 2013 között mintegy 608 millió forint bevételre tett szert (2014-es adatokkal még nem rendelkezünk), míg az idei osztásra költött összeggel együtt – legalábbis a beszámolók alapján – kis híján 572 millió forint kiadása volt. A Magyar Narancs cikke szerint a honlapon szereplő költségvetés jóval kevesebbel, 532 millió forinttal számol, de azt a cikk megjelenése előtt levették az alapítvány honlapjáról.
Hegedűs 2010 júliusa óta Orbán Viktor társadalmi felzárkóztatásért és konfliktusok kezeléséért felelős főtanácsadója, ezért 997.000,- forintot kap havonta, vagyis nagyjából annak a minimálbérnek a tízszeresét, melyet az általa támogatott szegények kapnának, ha lenne munkájuk.
Az alapítvány célja 2011-ben még az volt, hogy 2012-re a 47 leghátrányosabb helyzetű kistérség összes rászoruló családja a program részese legyen, majd a nagyvárosok szegény gyermekei következtek volna.
A Magyar Narancs cikke megjegyzi, hogy az alapítványnak nincs alkalmazottja, se infrastruktúrája, nem tart fent irodát, nem fizet telefonszámlát, és nem bérel autót. 2010 júniusáig a Commitment Zrt. biztosította a működési eszközöket – autót, telefont, irodát –, azonban „amikor a miniszterelnök főtanácsadójaként kezdtem el dolgozni, a Commitment által biztosított infrastrukturális támogatás egy része és a munkatársak biztosítása szükségtelenné vált” – mondta Hegedűs a lapnak még 2011-ben.
Az alapítványnak még saját könyvelője sincs, ami magyarázatot adhat arra, hogy 2012 és 2014 júliusa között egyáltalán nem küldték be a bíróságnak a bevételeket és kiadásokat összesítő beszámolókat és közhasznúsági mellékleteket.
Az alapítvány működtetője, szóvivője és adományfelhajtója egy személyben Hegedűs Zsuzsa, illetve munkatársa, Bogdán László, aki főként adminisztratív és logisztikai feladatokat lát el. Mindezt társadalmi munkában, a parlament miniszterelnökségi szárnyában, a főtanácsadó kétszobás irodájából végzik, osztási kampányidőszakban pedig szintén a Miniszterelnökség biztosította sofőr és jármű fuvarozza az elnök asszonyt.
E nyilvánvaló kormányzati kötődések és közvetett finanszírozások ellenére Hegedűs büszkén állítja, hogy az alapítvány sem kormányzati, sem pályázati támogatást nem fogad el, továbbá sem tiszteletdíjat, sem költségtérítést nem fizet senkinek, kizárólag adományból, társadalmi munkában teljesíti a vállalt feladatokat.
„Vegyük észre, hogy a jóléti társadalom már régóta fenntarthatatlan, és egyébként sem lehet minden szegénységi probléma az állam feladata. A második világháború előtt sem léteztek jóléti rendszerek Európában, és az emberek mégis gondoskodtak a magukat ellátni képtelenekről. Az alapítvány gazdálkodási modelljét követendő példának szántam, hogy mások is lássák, fizetett munkaerő és működési költségek nélkül is meg lehet oldani a dolgokat” – summáz Hegedűs.
Hegedűs modelljének hátránya ugyanakkor, hogy a működésért, adományszervezésért, logisztikáért és módszertanért felelős egységek hiányában a feladatok összemosódnak vagy egészében kimaradnak, a szereplők pedig túlterheltté válnak. Ennél is kellemetlenebb, hogy az alapítvány tevékenységéről (azaz csaknem 600 millió forint elköltéséről) négy és fél év alatt egyszer sem készült reprezentatív szociológiai vizsgálat, egyedül a Hegedűs által szerkesztett kérdőíveket küldik szét évente a polgármestereknek, akik maguk intézik a felmérést. Szerettük volna megkapni a kérdőívet, de ezt az elnök asszony elutasította, arra hivatkozva, nehogy illetéktelen kezekbe kerüljön a know-how, ahogyan azt a biztatásunkat is, hogy legalább egy tanulmányban foglalja össze a program tapasztalatait.
Nos, akkor ki támogatja Hegedűs alapítványát?
Hegedűs Zsuzsa alapítványa elvileg tehát nem közpénzen működik, hanem magánpénzből. Ez azonban nincs teljesen így, mert állami cégek és azok alkalmazottainak adományairól is szó van.
Az állami támogatók között van a Szerencsejáték Zrt.(60 millió forint), az MVM Csoport (41 millió forint), az MFB Zrt. (30 millió forint), a Mavir (8,5 millió forint), és a Magyar Posta (7 millió forint).
Az alapítvány támogatásai főként két oldalról érkeztek: magánadományokból (beleértve az 1 %-os szja felajánlásokat) és a vállalatok részéről. A támogatások évenkénti bontása a Magyar Narancs cikke szerint 2010-ben 212,3 millió forint volt, míg 2013-ban 231,9 millió volt. A cikk beszámol arról is, hogy Hegedűs alapítványát nem csupán állami cégek, azok alkalmazottai is támogatták. Például tavaly az állami cégek alkalmazottait arra kérték, hogy támogassák az alapítványt havi 200 forinttal 3, 6, 9, vagy 12 hónapon keresztül.
Ilyen módon az alapítvány a mai napig mintegy 608 millió forintot gyűjtött, de ebből csak mintegy 571,5 milliót költött el saját bevallása alapján. De mire is ment el ez az összeg?
Oiloak és ahateak
Hegedűs szerint a csirkék (oiloak) és a kacsák (ahateak) a spanyolországi Baszkföldről érkeznek. A szállítást egy abádszalóki vállalkozó, B. István intézte, akire Bogdán László talált rá „von aus haus” ismereteit felelevenítve. A számlázás azonban már nem felé, hanem az egyéni vállalkozó párja, K. Éva felé történik – így viszont a cégadatbázisból nem ellenőrizhetők a vállalkozás pénzügyi számai, azokba csak a NAV tekinthet bele.
A Magyar Narancs megkérdezte Hegedűst, hogy miért kell ilyen elképesztő távolságról szállítani az állatokat. „Végigjártuk a hivatalos egységeket, de senki nem vállalta 524 ezer kapirgálós naposcsibe szállítását” – mondja Hegedűs Zsuzsa, aki ugyanerre a kérdésünkre 2011-ben hasonlóan válaszolt. „A csibék és kacsák Spanyolországból jöttek, és onnan is fognak jönni. Hiába próbáltunk ugyanis magyarországi keltetőkkel tárgyalni, havonta maximum ezer kapirgáló csibét tudtak volna biztosítani, miközben mi két hónap alatt ötszázötvenezret osztottunk ki.”
A főtanácsadónak ugyanis a „legfontosabb kritérium mind a vetőmagoknál, mind a háztáji állatoknál, hogy biók legyenek, hiszen így nem kell rájuk költeni az egyébként is nagy szegénységben élő családoknak. A vetőmagokat nem kell trágyázni, a szabad tartású csibéknek pedig nem kell tápot adni, mert kikapirgálják maguknak az eleséget.”
A magyarnarancs.hu-nak küldött, darabszámra vonatkozó egységárak legkézenfekvőbb értelmezése alapján – miszerint az ár csak a csibékre vonatkozik, a kacsákról pedig nem küldtek árat – annyit tudunk, hogy egy naposcsibe 2011-ben 96, 2013-ban 185 forintba került, míg 2012-ben 300 forintot fizettek az előnevelt négyhetes csibékért, és ez az ár a szállítással 280, 380, 390 forintra emelkedett. Eszerint 2011 és 2013 között az alapítvány több mint 157,5 millió forintot fizetett ki csibékre, miközben Spanyolországból Magyarországra történő szállításuk 163,5 millió forintnál is nagyobb összeget emésztett fel.
A Magyar Narancs ezután pontosító kérdésekkel fordult az alapítványhoz, de ezekre már nem kapott választ.
Disznók a börtönből
2011-ben a Kardoskúti Zrt. szállította az állatokat darabonként 15 ezer forintért, majd 2012-től már a tizenegy Büntetés-végrehajtási Gazdasági Társaság egyike a beszállító. A büntetés-végrehajtás területén évtizedes hagyománya van az elítéltek mezőgazdasági társaságokon belüli foglalkoztatásának, ráadásul a Pálhalmai Agrospeciál Mezőgazdasági Termelő Értékesítő és Szolgáltató Kft. kedvezőbb, 14 ezer forintos áron, táppal együtt vállalta a feladatot. Mint Hegedűstől megtudtuk, az ügylet hátterében a Pintér Sándor belügyminiszterrel való jó kapcsolata áll, akivel a közmunkaprogramot is együtt dolgozták ki.
A Magyar Narancs beszámolt arról is, hogy a disznók esetében nem Hegedűs reményei szerint történtek a dolgok. A kiosztott állatok sokszor elpusztultak, más esetben pedig eladták őket új gazdáik. Mivel nem készül felmérés, nem tudni pontosan, hogy mennyi adomány hasznosult ténylegesen.
Feladat elvégezve?
Az alapítvány jövőbeni tevékenysége egyelőre még nem körvonalazódott. Hegedűs szerint egyre kevesebb család jelentkezik vetőmagokért és háztáji állatokért, ami azt mutatja, hogy sikerült megállítani és visszafordítani a szegénység újratermelődését. Valójában annyira sikeres volt az alapítványa, hogy véleménye szerint néhány éven belül már okafogyottá válhat az alapítvány működése.
Hivatkozás: