Helsinki Bizottság: Orbán levele „a legaljasabb ösztönökre ható hisztériakeltés”

május 19, 2015

PARDAVIKülönbséget kell tenni bevándorló és bevándorló között – véli Gulyás Gergely. A Fidesz frakcióvezető-helyettese szerint a magyar kormány csak annyiban felelős a csúcsokat döntögető kivándorlásért, mint mondjuk a Balti-államok vagy Szlovákia vezetése. A kormánypárti politikus úgy vélte: abból sem lesz baj, ha annak ellenére megint szembemegyünk Európával, hogy az új menekültügyi kvótarendszerrel kifejezetten jól járna Magyarország. Pardavi Márta, a Helsinki Bizottság társelnöke ugyanakkor élesen bírálta a bevándorlásról szóló úgynevezett nemzeti konzultációt.

A gazdasági és politikai közösségen túl az Európai Unió része a szabad mozgás és a szabad munkaerő-áramlás is, tehát semmiképpen sem lehet összehasonlítani az EU-n kívülről jövő bevándorlókat a magyar, spanyol, olasz, vagy akár szlovák fiatalokkal – mondta a Fidesz frakcióvezető-helyettese péntek este az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. A kivándorló magyar fiatalokkal kapcsolatban az Országgyűlés alelnöke megjegyezte: fontos a tapasztalatszerzés és a tanulás, ugyanakkor az életvitelszerű külföldi tartózkodás ellentétes Magyarország érdekeivel.

Kálmán Olga szerkesztő-műsorvezető azon kérdésére, miszerint ma nem fontosabb-e az, hogy magyar fiatalok ezrei hagyják el a hazájukat, minthogy néhányan átszöknek a határon, Gulyás azt mondta: „mindent összevetve fontosabb kérdés” a kivándorlás, ugyanakkor szerinte az csak „árnyaltan igaz”, hogy a kivándorlás most vált tömegessé. 2010-ben több mint 160 ezren dolgoztak a határon túl, viszont a csatlakozástól számított hétéves időszak – melyben a magyarok csak korlátozottan vállalhattak munkát az Európai Unióban – csak 2011 májusában járt le. Kormányoktól függetlenül tehát éppen a második Orbán-kormány regnálása alatt nyílt meg a lehetőség arra, hogy a magyarok szabadon eláraszthassák az európai munkaerőpiacot, és részben ez is magyarázza a rekordszámú kivándorlót – mondta a kormánypárti politikus, aki ugyanakkor elismerte: Németországban jobban lehet keresni, és valószínűleg ez az elkövetkezendő évtizedben nem is igen fog megváltozni.

Arra a kérdésre, miszerint nem érzi-e magát felelősnek a kormány abban, hogy míg öt éve 160 ezer magyar élt tartósan Nyugaton, most ez a szám a legóvatosabb becslések szerint is félmillió, Gulyás kitérő választ adott: szerinte ez a jelenség nem csak Magyarországra jellemző. Ilyen tekintetben tehát van felelőssége a kormánynak, de akkor a balti államoktól Szlovákiáig minden kormány „valamit rosszul csinál” – jegyezte meg.

Gulyás hozzátette: ő magáról nem tudná elképzelni, hogy külföldön éljen, ugyanakkor az, hogy képviselő lett, nem hozott érdemi változást az életszínvonalában, tehát ha nem lenne politikus, akkor ügyvédként ugyanúgy megtalálná a boldogulását. Szerinte diplomával és nyelvvizsgával egy megyei jogú városban vagy a fővárosban jó eséllyel talál valaki munkát, egyedül a fizetésekben nem tudunk versenyezni a külfölddel.

A Fidesz frakcióvezető-helyettese a saját ismeretségi körében egyébként azt hallja, hogy még a falvakban is „nagyon szépen lehet élni”. Arra, hogy ez mit jelent, Gulyás azt válaszolta: ez egy szép és élhető ország, tehát ő személy szerint az életszínvonalbeli különbségeken túl nem látja okát a külföldi munkavállalásnak.

Az Európai Bizottság (EB) múlt szerdán új menekültügyi és bevándorlási stratégiát fogadott el, melynek keretében kvótarendszert vezetnének be az európai menekültügyben. Ennek alapján minden tagállamnak lehetőségeihez mérten kellene befogadnia menekülteket, Magyarországnak két év alatt 307 embert.

Bár a kvótarendszer a jelenleginél jóval kisebb terhet róna Magyarországra, a kormány szerint rossz ötlet, Lázár János kancelláriaminiszter egyenesen úgy fogalmazott: szó sem lehet róla.

Gulyás szerint nem lesz baj abból, hogy „megint” szembemegyünk az Unióval, hiszen teljes jogú tagként veszünk részt a vitában, ráadásul más ország is ellenzi a kvótarendszert.

Helsinki Bizottság: Orbán levele erősíti az idegenellenességet

Akik nem értenek egyet a nemzeti konzultációval, azok az üres válaszborítékot küldjék vissza a Miniszterelnökségnek – javasolja a Helsinki Bizottság.

A konzultációban szereplő „hajmeresztő” kérdésekre nem lehet értelmes válaszokat adni – mondta Pardavi Márta (képünkön), a szervezet társelnöke, aki szintén péntek este volt az Egyenes Beszéd vendége. „Ez egy manipulatív és a válaszadókat megalázó kérdőív” – tette hozzá.

A kérdések mellett ott van Orbán Viktor miniszterelnök levele is, amely Pardavi szerint határozottan idegellenes irányba tereli az olvasót, de önmagában a kérdések is az emberek szájába adják a válaszokat. Orbán ugyanis arról ír, hogy a bevándorlással kapcsolatos brüsszeli politika rossz, amit mi sem bizonyít jobban, mint a párizsi szatirikus hetilap, a Charlie Hebdo elleni januári terrortámadás. Pardavi szerint ez „a legaljasabb ösztönökre ható hisztériakeltés”, hiszen mindenki tudja, hogy az áldozatok és a támadók is francia állampolgárok – tehát nem bevándorlók – voltak.

Kossuth Lajos is menekült volt hosszú éveken keresztül — utalt ezzel a Helsinki Bizottság társelnöke arra a figyelemfölkeltő képre, melyen az alábbi szöveg áll: „Lajos vagyok, menekült. Ha hazaküldötök, felakasztanak.”

Pardavi szerint a kormány játszik a szavakkal – hol ezt, hol azt mondják –, de a konzultációban a megélhetési bevándorlónak nevezett emberek egyértelműen a menedékkérőket jelentik, akik súlyos konfliktusok, például a szíriai polgárháború horrorja elől menekülnek. Akármilyen okból megyünk is el egy másik országba, meg szeretnénk élni, nyilván mindenkinek ez a célja. Ebben az értelemben a megélhetés – amelyért milliók küzdenek itt Magyarországon – olyan lealacsonyító kifejezéséé válik, amelyet vissza kell utasítanunk – mondta a Helsinki Bizottság társelnöke. Ez a megélhetésért folyó mindennapi küszködésünket alacsonyítja le, ráadásul elköltöttek a konzultációra 950 millió forintot, amelynek jobb helye is lett volna a magyar társadalomban, vagy épp a menekültek ellátórendszerében – tette hozzá Pardavi Márta.