A vámosszabadi menekülttáborban történt tragédia apropóján a menekültkérdéssel kapcsolatban szólaltattunk meg szakembereket. Tavaly a Magyarországon menedéket kért emberek közül minden nyolcvanadik kapta meg a menekültstátuszt. A szegedi menekültállomás gyakorlatilag fogdaként működik – tudtuk meg.

A január 7-e és 9-e közötti franciaországi iszlamista terrortámadások után a magyar kormányzat élesen bevándorlásellenes hangot ütött meg. Ez a kommunikációs stratégia Rogán Antal fideszes frakcióvezető február 10-i, a Keleti pályaudvaron tartott sajtótájékoztatóján, majd az Országgyűlés február 20-i vitanapján nyilvánult meg a legvilágosabban.

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) január elején közzétett jelentése szerint, miközben a világon a háborúk nyomán otthonukból elmenekülő emberek száma 2014-ban meghaladta az ötvenmillió főt, a menekültek túlnyomó többségét a legszegényebb országok fogadták be. A jelentéshez csatolt egyik táblázat többek közt az adott országban élő menekültek számát osztja el az ország egy főre jutó GDP-jével, tehát az országokat aszerint teszi sorrendbe, hogy gazdasági erejükhöz képest hány menekültjük van. A táblázat a 2014 közepén érvényes állapotokat mutatja. A listát Etiópia vezeti Pakisztán és Csád előtt. Magyarország a kilencvenhatodik. A legfejlettebb országok jellemzően Magyarország előtt vannak: hiába nagy a tört számlálója, olyan sok menekültet fogadnak be, hogy általában a lista első harmadában vannak. Franciaország a negyvenkettedik, az Egyesült Államok a negyvenhetedik, Németország a negyvennyolcadik, Kanada az ötvennegyedik, az Egyesült Királyság az ötvenötödik, Svédország az ötvennyolcadik, Ausztria a hatvanötödik, Svájc a hatvannyolcadik – valamennyi tehát jóval előrébb áll, mint Magyarország.

„Összességében 2014 közepére a menekültek száma világszerte elérte a 13 milliót, ami több mint 1996 óta bármikor, míg azoknak az otthonukat elhagyó, de a hazájukon belül biztonságot kereső belső menekülteknek a száma, akiknek az UNHCR nemzetközi oltalmat biztosított, illetve akikről valamilyen formában gondoskodott, korábban sosem látott szintre emelkedve elérte a 26 milliót” – olvasható a jelentésben.

Menekültnek az számít, aki megkapta az adott államtól a menekültstátuszt, addig csak bevándorló vagy menedékkérő – segített értelmezni a táblázatot a Budapest Beaconnek Simon Ernő, az UNHCR magyarországi szóvivője. Hozzátette: a legfrissebb adatok várhatóan márciusban vagy áprilisban jelennek meg, mindenesetre az előre borítékolható, hogy 2014 második felében a közép-afrikai, a dél-szudáni és az ukrajnai helyzet rosszabbodásának, valamint az ISIS megerősödésének köszönhetően általában a menekültek száma világszerte növekedett.

Magyarországgal kapcsolatban a szakember azt mondta: 2014-ben 21908 koszovói menedékkérő volt Magyarországon, ebből mintegy húszezer az év utolsó négy hónapjában. A menedékkérelmek ilyen radikális növekedését Simon Ernő a koszovói belső helyzettel magyarázta: a 2014. június 8-i parlamenti választás után fél évig nem volt kormány, az általános kilátástalanság még az addigiaknál is jellemzőbb lett az országra. Február elején-közepén napi több száz, néha napi ezernél is több koszovói menedékkérő érkezett Magyarországra. Ez a hullám azonban a múlt héten hirtelen leállt. Interjúalanyunk úgy tudja, hogy Nyugatról – főleg Németországból – számos embert szállítottak vissza, és erről a koszovói média széles körben beszámolt.

Simon Ernő hangsúlyozta: gazdasági menekült nincs, gazdasági bevándorló van. A menekült olyan személy, aki háború miatt, vagy politikai, etnikai, illetve vallási okokból hagyja el hazáját – mindezt az 1951-es genfi konvenció szabályozza részletesen

A 2014-ben Magyarországon menedéket kért 42777 emberből 535, azaz minden nyolcvanadik kapta meg a menekültstátuszt – közölte kérdésünkre Simon Ernő. Ez még a 2013-as aránynál is alacsonyabb, amikor a 18900 menedékkérőből „háromszázvalahány” lett menekült.

Az ENSZ munkatársa hozzátette: a Koszovóból érkezettek közül leginkább az etnikai kisebbségekhez tartozóknak – cigányoknak, ashkaliaknak és a magukat egyiptominak nevezőknek – van esélye megkapni a menekültstátust.

A magyarországi elismerési arány Európában az alacsonyak között van – így interjúalanyunk. Ennek fő oka, hogy a menedékkérők nagy része amilyen hamar tud, a kérelem benyújtása után, de még annak elbírálása előtt Nyugatra megy, márpedig ha valaki az eljárás során elmegy Magyarországról, akkor az eljárást megszűntetik.

Egy, a kérdésre rálátó, neve elhallgatását kérő szakember a Budapest Beaconnek azt mondta: Magyarország sokkal inkább át-, mintsem bevándorló ország. „A rossz gazdasági helyzet és a nehéz nyelv miatt Magyarország nem számít célországnak” – fogalmazott. Simon Ernő ezt azzal egészítette ki, hogy számos – például koszovói – menekülőnek már családtagjai élnek Nyugaton, akik menekültstátuszt kaptak az adott országban és megindulnak az integráció útján, ráadásul viszonylag sok koszovói tud – részben még a titói Jugoszlávia idejéből, amikor vendégmunkásként dolgoztak Németországban, Ausztriában vagy Svájcban – jól-rosszul németül. Számukra sokkal inkább a német nyelvterület az úti cél, mint Magyarország.

A(z ideiglenesen) Magyarországon élő menekültek kérdése az elmúlt napokban ismét nagyobb figyelmet kapott, ugyanis a vámosszabadi menekülttáborban tüdőgyulladásban meghalt egy másféléves Down-kóros koszovói kislány. A Kisalföld csütörtökön arról számolt be, hogy a vámosszabadi menekülttáborból három kisgyereket az egyik győri kórházba szállítottak, akik közül kettő a meghalt kislány testvére volt.

„Föltűnőnek” nevezte a tragikus esetet Zádori Zsolt, a Helsinki Bizottság szóvivője. Mint fogalmazott, Magyarországon nagyon ritkán halnak meg gyerekek tüdőgyulladásban. Ráadásul a család – mely a sajtóbeszámolók szerint már február 9-én megérkezett a táborba – Vámosszabadiban volt elszállásolva, azaz állami felügyelet alatt álltak. „Az a kérdés, hogy a kislány miért nem került kórházba, de nem tudom a részleteket” – mondta Zádori, hozzátéve, hogy az összes magyarországi menekülttábor közül Vámosszabadiban a legjobbak a körülmények. „A tüdőgyulladást az út során is összeszedhette a kislány” – fogalmazott. Azt mondta: a család vélhetően Nyugatra akart továbbmenni. Mivel a vámosszabadi tábor napközben nyitott, az jár ki-be, aki akar, ráadásul ötven kilométerre van Ausztriától, Zádori föltételezi, hogy kizárólag a gyerekek állapota miatt nem mentek tovább.

A szerb határon Magyarországra érkező menekültekkel kapcsolatban a szakember azt mondta: a szegedi állomáson – ahová a tiltott határátlépőket először viszik – „nagyon rosszak a körülmények”: egyrészt zsúfoltság van, másrészt a szegedi állomás gyakorlatilag fogdaként működik, holott – ellentétben a Fidesz kommunikációjával – „a tiltott határátlépés nem bűncselekmény, csak szabálysértés, mint például a gyorshajtás, így önmagában ezért senkit sem lenne szabad fogságban tartani”. Innen a menedékkérők a debreceni, vagy – jobb esetben – a vámosszabadi táborba kerülnek.

Zádoritól azt kérdeztük, hogy – tekintettel arra, miszerint Magyarország sokkal inkább tranzitország, mint célállomás – a határrendészet miért nem néz félre. Interjúalanyunk hangsúlyozta: a schengeni – azaz az ukrán, a román, a szerb és a horvát – határ ellenőrzésére tavaly Magyarország négy és fél milliárd forintot kapott ez Európai Uniótól, és Brüsszel ezt számon kéri.