Hoffmann Rózsa szerint nem kell, hogy a magyar köznevelés rendszerének az legyen a célja, hogy a magyar diákok a csak kompetenciákat mérő versenyen éllovasok legyenek, mert ez nem következik a mi értékeinkből.

A magyar szempontból katasztrofálisan sikeredett PISA-felmérés kapcsán Hoffmann Rózsa nem mutogat a tanárokra úgy, mint Lázár János vagy a szülők, de a volt oktatási államtitkár sem a sajátjai között keresi a felelősöket – derül ki az atv.hu-nak adott interjújából.

Hoffmann szerint „kicsit erős lenne” a tanárokat hibáztatni a lesújtó eredmények miatt. A volt államtitkár véleménye inkább Kovács Zoltán kormányszóvivő véleményéhez áll közelebb: mint mondta, a most tizenöt évesek 2006-2007-ben kezdtek el iskolába járni, a második-harmadik Orbán-kormány reformjai viszont csak 2013-ban kezdődtek. (Az új köznevelési törvényt 2011 decemberében fogadták el, de akkor ezek szerint az nem tartozik a reformok közé – a szerk.)

Majd a 20-as évek második felének PISA-mérései mondhatnak véleményt a  Fidesz és a KDNP oktatáspolitikájáról

– mondja Hoffmann, aki szerint a fent említett okból egyértelmű, hogy a mostani eredmény a korábbi iskolarendszer bűne, de azért azt megjegyzi, miszerint kétségtelen, hogy az oktatáspolitikának és a pedagógus munkájának is van köze a dologhoz.

Még a 2019-es felmérés eredményei sem biztos, hogy jobbak lesznek a mostaninál. Amíg lehet segíteni, nem kell tragédiáról beszélni – tette hozzá.

Hoffmann Rózsa

Ugyanakkor, – ismeri el a volt államtitkár – nálunk a rossz eredmény nemcsak oktatási, hanem össztársadalmi, szociális, egészségügyi, településpolitikai kérdés is (Éppen ezért lenne szükség az egyre szegregálóbb oktatási rendszer helyett kevésbé szegregáló oktatási rendszerre – a szerk.).

Emiatt Hoffmann úgy véli, a PISA-eredményeket – pontosabban a magyar átlagot – elsősorban a hátrányos helyzetű diákok húzták le.

A legjobbak most is jól teljesítettek, tehát nem a gimnazistákkal van a probléma. Hanem inkább a szakiskolába járókkal, akiket természetesen nem a szakiskola rontott el, hanem az előzmények, a körülményeik voltak hatástalanok. […] Fel kellene gyorsítani azokat az oktatáspolitikai reformokat, amelyeket elkezdtünk, hogy a szaktanácsadás, a tanfelügyelet, és a minősítés segítségével gyorsabban elérjük, hogy a tanári munka módszertanilag jobban megfeleljen a mai kívánalmaknak ott, ahol esetleg ilyen hiányosság van

– magyarázta a volt államtitkár, aki szerint nem az alaptantervben van a hiba, bár a felülvizsgálata időnként – így most is – szükséges.

A PISA-feladatok nagyon érdekesek, látványosak – így Hoffmann Rózsa –, de elég távol esnek attól a klasszikus műveltségideáltól, amely a magyar közoktatás rendszerét hagyományosan jellemzi.

Ezért az abszolutizálásuk hiba volna. A magyar oktatási rendszer sosem lesz olyan, de nem is kell, hogy olyan legyen, mint, mondjuk, néhány tengerentúli országé, amely ebben a versenyben látványos eredményt ért el. Ha ezen országok elküldenék a tanítványaikat egy nagy európai múzeumba, ahol művészettörténeti, történelmi, irodalmi, bibliai vonatkozású ismeretekre van szükség, akkor egy ilyen versenyt a magyar diákok nyernének meg magasabb általános műveltségüknek köszönhetően. Szerintem tehát nem kell, hogy a magyar köznevelés rendszerének az legyen a célja, hogy a magyar diákok a csak kompetenciákat mérő versenyen éllovasok legyenek, mert ez nem következik a mi értékeinkből. Ám az erős középmezőnyhöz tartozás elérendő cél kell hogy legyen

– magyarázta.

Orbán a vizsgálat befejezéséig nem akar véleményt mondani

Sem az emberi erőforrások miniszterének felelősségét, sem a személyes véleményét firtató kérdésre nem válaszolt hétfőn Orbán Viktor újságíróknak, amikor a múlt héten napvilágra került, lesújtó PISA-felmérés eredményeiről kérdezték a parlamenti ülésre tartó miniszterelnököt. Orbán Viktor a hvg.hu kérdésére is csak annyit mondott: vizsgálatot kért a kormány Balog Zoltán tárcavezetőtől a PISA-felmérés eredményeiről, és csak e jelentés elkészülte után, annak ismeretében kíván véleményt mondani.

A lesújtó PISA-eredményeket a hétfői napirend előtti felszólalások között a Lehet Más a Politika

(LMP) társelnöke, Hadházy Ákos is fölvetette a parlamentben. A képviselő sajnálattal állapította meg, hogy az oktatásért felelős Balog Zoltán felfelé fog bukni – a hírek szerint államfőnek jelöli a Fidesz – ahelyett, hogy belebukna az eredményekbe.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) államtitkára azzal vágott vissza az ellenzéki képviselőnek, hogy a felmért országok közül 28-29. helyen álltak a magyar diákok, de az egy főre eső GDP-ben csak a 31. helyen áll Magyarország, tehát jobban teljesítettünk, mint az gazdasági eredményeinkből következne.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):