2016 március közepére a Miniszterelnökség a várba fog költözni – vált hivatalossá a pénteki Magyar Közlönyben. Orbán Viktor június elején vetette fel azt az ötletet, hogy a Budapest központúság megszüntetése érdekében egyes minisztériumokat helyezzenek át vidékre (Debrecenbe a Földművelésügyi Minisztériumot, Székesfehérvárra a Hadügyminisztériumot), a Miniszterelnökséget pedig a várba. Ezek közül eddig csak a Lázár János által vezetett Miniszterelnökség sorsa tűnik biztosnak, míg a többi miniszter a miniszterelnök kérésének megfelelően egyelőre csak „vizsgálja a költözés lehetőségét”, a felmerülő költségekről, hatásokról még semmilyen információt nem árulnak el.

A költözés csak a Miniszterelnökség esetében biztos: a négy év alatt nagy mértékben megerősödött intézmény már biztosan átteszi a székhelyét a várba, az egyre nagyobb hatáskörrel rendelkező Lázár János vezetésével, akit sokan Orbán Viktor után a legerősebb politikai vezetőnek tartanak.  Hogyan erősödött meg ennyire a Miniszterelnökség?

Az intézmény jogelődje a Miniszterelnöki Hivatal volt, amely 1990-től kezdve 20 éven keresztül, a második Orbán-kormány megalakulásáig a kormány legfőbb hivatali szerve volt: felelős volt a kormányzat egész működésének koordinálásáért, ellátta a működésével, kommunikációjával kapcsolatos feladatokat. A Miniszterelnöki Hivatal feladatait a második Orbán-kormány megalakulásakor, 2010-ben a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) vette át.

Ebből vált ki a Miniszterelnökség, a miniszterelnök munkáját támogató közvetlen munkaszervezetként, és ettől kezdve falta magába az egyre több területre kiterjedő feladatokat. 2011 őszén szerezte meg például a kormányzati kommunikációt a KIM-től, a Századvégtől érkező Giró-Szász András formális, és Habony Árpád informális vezetésével.

Az államtitkári feladatokat Varga Mihály látta el, majd amikor 2012 júniusában a korábbi frakcióvezető, Lázár János került Varga helyére (aki az IMF-fel és az Európai Unióval folytatott tárgyalások vezetését vette át). A váltásnak nem titkolt szándéka volt az intézmény erősítése, amelyre sor is került a következő hónapokban. A Miniszterelnökség feladatai a következőkkel bővültek:

• az egységes kormányzati honlapok kialakítása
• a külföldi kommunikáció irányítása (Kumin Ferenc vezetésével)
• a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vezetése (korábban a KIM-hez tartozott)
• a külügyi hírszerzéssel foglalkozó Információs Hivatal felügyelete (korábban a Külügyminisztériumhoz tartozott)
• a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) vezetése (korábban a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz tartozott)
• az uniós pénzosztást végző Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetése (korábban a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz tartozott)

A 2010 és 2014 között érvényben lévő rendelet a Miniszterelnökség vezetőjének jogköreit összesen 41 tételben sorolta föl – Lázár térnyerésének érzékletes példája, hogy a 2014-es választási győzelem után hozott rendelet már 104 feladatkört határoz meg. Lázár János a Miniszterelnökség vezetését ezentúl nem államtitkári, hanem miniszteri rangban fogja ellátni, és a második Orbán-kormány összesen 7 tárcájától von magához hatásköröket.

• a megszűnő Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumtól: kormányhivatalok, minisztériumi háttérintézmények, önkormányzatok ellenőrzése
• a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumtól: az uniós pénzeket elosztó Vidékfejlesztési Alap a Miniszterelnökséghez kerül (ezért Fazekas Sándor minisztériumának a neve is megváltozik, ezentúl csak Földművelésügyi Minisztériumnak hívják)
• a Belügyminisztériumtól: az építésügyet, a településfejlesztést, a közművek nyilvántartási rendszerét, a műemlékvédelmet, a régészet felügyeletét, a főépítészi hivatalokat is a Miniszterelnökség kapja meg
• a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól: a közbeszerzések felügyelete, a Magyar Fejlesztési Bank és a Magyar Posta tulajdonosi joga
• a Nemzetgazdasági Minisztériumtól: kutatás-fejlesztés (a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap feletti rendelkezés jog), egy egységes és új hivatal létrehozása a Nemzeti Innovációs Hivatal helyett. Varga Mihály helyett Lázár János lesz az uniós főtárgyaló.
• a Külügyminisztériumtól: nemcsak felügyeli, hanem irányítja is a külföldi hírszerzést
• az Emberi Erőforrások Minisztériumától: Forster Gyula Központ (kastélyok, régészeti emlékhelyek kezelése).

A hvg.hu becslései szerint Lázár János feladatköreihez 2400 milliárd forint van hozzárendelve a 2014-es költségvetésből, ami a minisztériumi összkiadások több mint harmada.

A Miniszterelnökségen 9 államtitkár fog dolgozni, a kormany.hu adatai szerint az ő munkájukat jelenleg 25 helyettes államtitkár segíti (míg a kormányváltást megelőzően csak 11 helyettes államtitkár volt Lázár alá beosztva). Lázár János havonta bruttó 1 101 900 forintot keres, az államtitkárok fejenként 997 200, a helyettes államtitkárok pedig 747 900 forintot. Így Lázár embereinek a bére havonta több mint 27 millió forintba kerül az államnak.

Hivatkozások:

http://politikapedia.hu/miniszterelnokseg

http://www.origo.hu/itthon/20130904-kisgomboc-lett-lazar-janos-hivatala-a-miniszterelnokseg.html

http://hvg.hu/itthon/20140620_igy_ult_ra_Orban_penzeszsakjara_Lazar