| Ara-Kovács Attila, Soós Eszter Petronella, Balázs Péter, Frank
Tibor és Bokros Lajos. Fotó: Budapest Beacon, Szegő Péter |

Új erővonalak a nemzetközi politikában – Magyarország esélyei az átrendeződő geopolitikai térben címmel tartott konferenciát szombaton Budapesten a Modern Magyarország Mozgalomhoz közel álló Szabadság és Reform Intézet Alapítvány. Az utolsó előadó, Bokros Lajos, a Modern Magyarország Mozgalom elnöke erősen az elemében volt: úthengerrel ment át a Nemzeti Együttműködés Rendszerén, de sok jó szót a többi szónoktól sem kapott a kormányzat.

• A határon túli magyarok minden eddiginél kiszolgáltatottabbak.
• Macronnak és Merkelnek egyaránt presztízskérdés lesz, hogy valahogy megreformálják az EU-t.
• Korábban az EU legfontosabb üzenete a jólét volt, most a biztonság.
• A német választás nagy győztese az AfD mellett a liberális FDP.
• 2050-re az Egyesült Államokban több lesz a nem fehér ember, mint a fehér.
• Az Osztrák-Magyar Monarchia „nem volt demokratikus, de alapvetően liberális volt”.
• Az állami tulajdont a minimálisra kell csökkenteni.
• A francia-német megbékélés mintájára szükség van a közép európai kis népek megbékélésére.
• „Rendszerváltásra van szükség, és ennek érdekében a demokratikus ellenzék lehető legszélesebb összefogására.”

Nagyjából így foglalható össze címszavakban mindaz, ami az Új erővonalak a nemzetközi politikában – Magyarország esélyei az átrendeződő geopolitikai térben című szombati, a Modern Magyarország Mozgalomhoz közel álló alapítvány által szervezett konferencián elhangzott.

---

A Facebookon is meghirdetett eseményen a hallgatóságban a Budapest Beacon tudósítója olyan excellenciákat látott, mint Vágó Istvánt, a Demokratikus Koalíció (DK) elnökségi tagját, Kolber István egykori regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli minisztert, Pusztai Erzsébet volt egészségügyi államtitkárt, Vörös Imre volt alkotmánybírót, vagy Gegesy Ferenc volt ferencvárosi polgármestert.

„Magyarország pillanatnyi helyzete borzalmasan nehéz” – közölte megnyitójában Boris János, a Szabadság és Reform Intézet Alapítvány (SZRI) ügyvezető igazgatója, de ezen kevesen lepődtek meg.

„Orbán Viktor politikája teljes kudarc”

– indított erős felütéssel Ara-Kovács Attila, a DK elnökségi tagja és külügyi kabinetjének vezetője, aki Jean Monnet-t, az európai egység egyik szellemi előkészítőjét, az Európai Szén- és Acélközösség Főhatóságának 1952 és 1955 közötti elnökét idézte, aki 1943-ban (!) közölte: ha nem születik meg a föderális Európa, akkor nyakunkon a III. világháború.

Az Európai Uniónak a legnagyobb fejtörést pillanatnyilag Lengyelország és Magyarország okozza – s főleg az utóbbi – folytatta Ara-Kovács, aki szerint Magyarország nem ott tart, ahol 1989-90-ban, hanem ahol 1989-90-ben Románia. A DK külpolitikusa szerint Orbán Viktor bel- és külpolitikai céljai irreálisak, s nem egyszerűen rossz a kormány, de a Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) bukása után rendszerváltásra lesz szükség. (Hogy a NER mitől bukna meg, arra Ara-Kovács nem tért ki – Sz. P.)

Ha minőségi jövőt akarunk, akkor a nemzetállamokat föl kell hogy váltsa egy nagyon szoros európai intézményi együttműködés – vélte.

A magyar kormány azonban minden, csak nem együttműködő – derült ki szavaiból. Romániában például az a kép alakult ki, hogy a magyar kormány agresszív, és ennek a kormánynak a romániai magyarok az ötödik hadoszlopát jelentik. Ennélfogva

a határon túli magyarok minden eddiginél kiszolgáltatottabbak.

A V4-ek helyzete is kudarc Orbánnak: a visegrádi együttműködés gyakorlatilag szétesett – folytatta Ara-Kovács, hozzátéve, hogy a Lengyelország, Románia és a balti államok sokkal elkötelezettebbek a NATO-felé, mint Magyarország. A felvidéki kormánypárti Híddal a magyar kormánynak semmilyen kapcsolata nincs, míg az ellenzéki, jövőre talán a bukaresti parlamentből is kieső RMDSZ-szel viszont jóban van – mondta az ellenzéki politikus.

Ara-Kovács hangsúlyozta: a magyar diplomatákat nem fogadják Nyugaton, a Moszkvába akkreditált nyugati diplomatákat pedig arra utasították, hogy a magyar diplomatáknak ne adjanak ki bizalmas információkat.

A május óta regnáló új francia köztársasági elnök, Emmanuel Macron nevével fémjelzett francia külpolitikát elemezte Soós Eszter Petronella politológus, Franciaország-szakértő. Míg elődjének, François Hollande-nak nem voltak európai ambíciói, Macronnak vannak – vélte a szakember.

Szeptember végén, már a német választás után Macron nagy beszédet tartott a Sorbonne-on, ahol főleg a német koalíciós tárgyalásokra igyekezett nyomást gyakorolni, és egy új szerződést ajánlott a Németországnak. A francia elnök Európa-politikája – így Soós – erősen belpolitikai keretben értelmezendő. Megszorításokat léptetett ugyanis életbe, melyek következtében csökkent a népszerűsége. Ezt kívánja a külpolitikai programmal ellensúlyozni – mondta a szakértő, aki úgy látja:

Macronnak és Angela Merkel német kancellárnak egyaránt presztízskérdés lesz, hogy valahogy megreformálják az Európai Uniót.

Hogy ez a reform milyen lesz, az más kérdés, de valamilyen reform valószínűleg lesz.

Egy hallgatói kérdésre Soós Eszter Petronella úgy reagált: Hollande elnöksége alatt a német-francia viszony a mélyponton volt. Most javul, de hogy mi lesz ennek a kifutása, az a német koalíciós tárgyalások eredményétől is függ.

Németország helyzetét ismertette Balázs Péter. A volt külügyminiszter arra hívta föl a figyelmet, hogy az SPD elnöke és volt kancellárjelöltje, Martin Schulz a pártja számára vesztes szeptember 24-i Bundestag-választás után bejelentette: ellenzékbe vonul. Ezzel ő lesz az ellenzék legfőbb ereje, nem az AfD – mondta Balázs Péter.

A volt uniós biztos szerint a német választás nagy győztese az AfD mellett a liberális FDP, amely nemcsak visszakerült a Bundestagba, de úgy tűnik, hogy kormánypárt lesz. Vélhetően Jamaica-koalíció lesz: a Zöldek, a sárga FDP és a fekete uniópártok alakítanak kormányt. Mindenesetre nem lesz könnyű a kormányalakítás, mert nagyon nagyok a Jamaica-pártok közti különbségek, ráadásul menekültkérdésben a CDU és a CSU sincs azonos hullámhosszon.

Macron külön eurózóna-költségvetést, az eurózónának külön pénzügyminisztert és parlamentet akar. Az FDP viszont nem szeretné, hogy – amennyiben a francia elnök javaslatai szárba szökkennek – a szökkenést Németország szponzorálja.

„Az EU addig működik jól, amíg több problémát old meg, mint amennyit termel”

– fogalmazott a volt külügyminiszter.

Balázs Péter arra hívta föl a figyelmet, hogy míg korábban az EU legfontosabb üzenete a jólét volt, most a biztonság – beleértve a menekültügyet – lett az.

A magyar kormány a volt külügyminisztertől is megkapta a magáét: a Putyinhoz való dörgölőzés, a baltás gyilkos kiadása, a keleti diktátorokkal való haverkodás nem vezet jóra az EU-n belül – fogalmazott.

Egy kérdésre Balázs Péter úgy reagált: az EU-t azért megtévesztő birodalomnak nevezni, mert nem hódít, hanem az országok dörömbölnek a kapuján, hogy beléphessenek.

Frank Tibor Egyesült Államok-szakértő, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) levelező tagja egy, az Egyesült Államokban napjainkban is zajló etnikai és vallási változásra hívta föl a figyelmet. 2020-ra Kaliforniában több lesz a nem fehér, mint a fehér – mondta Frank, hozzátéve, hogy a spanyol Kaliforniában második nyelvként használatos, nyelvileg Dél-Kalifornia félig spanyol. Hozzátette: mostani számítások szerint 2050-re az Egyesült Államokban több lesz a nem fehér ember, mint a fehér, így megszűnik WASP-ország lenni. (WASP: a white anglo-saxon protestant [a. m. fehér angolszász protestáns] rövidítése – Sz. P.). Ugyanennek a tendenciának a következménye az is, hogy a katolikusok aránya is erősen nő az Egyesült Államokban.

Nagy ívű történelmi áttekintésében Frank Tibor Közép- és Kelet-Európa néhány országának az Egyesült Államok-képét ismertette. Míg ez a kép Lengyelországban erősen pozitív, addig Németországban már vegyes: a volt Nyugat-Németországban pozitívabb, mint az egykori NDK területén. Oroszországot egy csodálattal vegyes gyűlölet jellemzi.

Magyarországgal kapcsolatban a szakember azt mondta: az Osztrák-Magyar Monarchia idején négymillió – jelentős részben szlovák nemzetiségű –, 1956 után negyvenezer ember vándorolt ki vagy emigrált Magyarországról az Egyesült Államokba.

A közönség soraiban helyet foglaló Vörös Imre volt alkotmánybíró kérdésére Frank Tibor közölte:

Donald Trump amerikai elnök úgy viselkedik, mint egy vállalatvezető – ami világéletében volt: ha egy beosztottja nem úgy viselkedik, ahogy ő akarja, akkor az illető repül.

Mindenesetre egy országot nem úgy kell irányítani, mint egy céget – zárta gondolatait Frank Tibor.

A nap fénypontjaként hangzott el Bokros Lajos Közpolitika, intézmények, kultúra; Magyarország visszatérése Európába – Európa visszatérése Magyarországra című, Power Pointtal föltuningolt előadása.

| Bokros Lajos tart előadást. Fotó: Budapest Beacon, Szegő Péter |

Bokros szerint a magyar történelemben komoly cezúra volt 1914, az első világháború kezdete. Az Osztrák-Magyar Monarchia „nem volt demokratikus, de alapvetően liberális volt” – közölte. A volt pénzügyminiszter ezt követően fölsorolta a Horthy-korszak számos negatívumát: többek közt a tengelyhatalmakhoz történt csatlakozást, a Szovjetunióval beállt hadiállapot kinyilvánítását, a társadalom kettészakadását, a nacionalizmust, a faji felsőbbrendűséget, az antiszemitizmust.

„A Horthy-korszak bohózatváltozata az Orbán-rendszer”

– tette hozzá, de nem állt meg félúton, és részletezte is: orosz függés, török-azeri barátság, a szomszédok körkörös sértegetése, szabadságharc az Európai Unió ellen, a lelkek mérgezése, a fasiszta eszmék föléledése, antiszemitizmus.

„Mit kell megváltoztatni?” – kérdezte a Moma elnöke, és válaszolt is rá legott: „mindent”. „Magyarország civilizációs zsákutcában van. Vissza kell találni a nyugat-európai modernizáció útjára” – fogalmazott, hozzátéve, hogy elengedhetetlen „a szabadságelvű demokratikus alkotmányos jogállam visszaállítása”. Arra hívta föl a figyelmet, hogy voltak ilyen időszakok Magyarország történelmében. Az 1945 és 1948 közötti három, illetve az 1990 és 2010 közötti húsz évet említette.

A volt pénzügyminiszter szerint a gazdaságot is teljesen új alapokra kell helyezni. Be kell fejezni a nemzetközi és a hazai tőke közti politikai különbségtételt, meg kell szüntetni a különadókat, egyenlően kell kezelni a szektorokat, továbbá monopóliumépítés helyett egyenlő esélyekkel folytatott versenyre van szükség. Az állam működéséből teljesen ki kell iktatni a korrupciót. Az állami tulajdont a minimálisra kell csökkenteni.

„Az állami tulajdon a versenytorzítás és a lopás fészke”

– hangsúlyozta.

Az egykor a fékek és ellensúlyok részeként működött intézmények, mint az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, a Médiahatóság, a Magyar Nemzeti Bank, a Gazdasági Versenyhivatal korábbi szerepét vissza kell állítani. Azonnal föl kell lépni a fasizmus, a faji felsőbbrendűség, az idegengyűlölet ellen – mondta a szabadelvű-konzervatív politikus.

Fontos a szomszédos népek tisztelete, már csak azért is, hogy a kormány hatékonyabban léphessen föl a határon túli magyarok érdekében – folytatta Bokros. A francia-német megbékélés mintájára szükség van a közép európai kis népek megbékélésére.

A modern és humanista világnézet mindenben az ellentéte a fideszi világnézetnek és erkölcsnek. Elsősorban nem a gazdasági és társadalmi leszakadás miatt kell a NER-t megdönteni, hanem mert „kulturálisan és erkölcsileg véglegesen tarthatatlanná vált” – folytatta előadását a volt magyar, majd európai parlamenti képviselő.

Bokros hatalmas tapsot kapott a mintegy százfős közönségtől, amikor közölte: „Hívom a keresztényeket, hogy utasítsák el ezt a világnézetet, ami tökéletesen ellentétes azzal, mint amit a kereszténység képvisel.”

„Az orbáni önkényuralmi rendszer megöntése abszolút civilizációs parancs.”

Ekkor érkezett el a coming out ideje. Bokros ugyanis bevallotta, hogy egyetért Kövér László fideszes házelnökkel, aki szerint demokratikus ellenzéki győzelem esetén az ellenzék mindent a visszájára fordít. „Rendszerváltásra van szükség, és ennek érdekében a demokratikus ellenzék lehető legszélesebb összefogására” – felelt egy, a közönségből érkezett kérdésre a Moma elnöke.

Függöny, taps.