Horthy Miklós admirális (a képen Adolf Hitlerrel) bronz mellszobrát vasárnap leplezik le a református Hazatérés Templomában Budapesten, az V. kerületben. Az ünnep egybeesik az Első Bécsi Döntés 75. évfordulójával és a templom alapkövének letételével.

A szobrot Domokos Béla szobrász készítette, aki elmondta, 5 hónap alatt készült el, és a templom bejáratánál az előcsarnokban lesz elhelyezve. (A református egyház nem engedi meg, hogy szobrok legyenek a templom szentélyén belül). A mostanival együtt Domokos négy mellszobra volt látható a templom előcsarnokában: Kossuth Lajos, Wass Albert, Szabó Dezső, és Horthy Admirális szobrai. Domokos Kálvin Jánost ábrázoló szobra a Kálvin téri református templomban látható Budapest IX. kerületében.

Horthy mellszobra a templom lelkésze, ifjabb Hegedűs Lóránt megbízására készült.

Nem meglepő módon Hegedűs kimondottan antiszemita, a szélsőjobboldali Jobbik lelkes támogatója. Felesége a Jobbik parlamenti képviselője.

A Magyar Református Egyház nem határolódott el hivatalosan Hegedűstől.

Hegedűs nyitóprédikációja után Gyöngyösi Márton, a Jobbik országgyűlési képviselője mond beszédet. Korábban ebben az évben Gyöngyösit keményen kritizálták külföldön és itthon is, miután parlamenti beszédében a zsidó származású parlamenti képviselők és kormánytagok listázás vetette fel. Gyöngyösi beszéde miatt Kövér László, az Országgyűlés elnöke megtiltotta, hogy Gyöngyösi Rómába látogasson egy hivatalos magyar delegáció tagjaként. (Kövért néhány hónappal korábban nem engedték Izrael területére lépni, mivel a Knesset nem kívánatos személynek nyilvánította, amiért az elítélt második világháborús bűnös, Nyírő József újratemetésében részt vett.)

Horthy (1868-1957) 1920 és 1944 között Magyarország kormányzója volt. Horthy kormányzása alatt történt, hogy Magyarország bevezette Európa első zsidó-ellenes törvényét, a numerus clausus-t 1920-ban. Szintén Horthy rendszere idején történt, hogy Magyarországon bevezették a Német Nürnbergi Törvények magyar változatát 1939-ben.

Bár Horthy zsidók iránt érzett gyűlölete vitatott kérdés, ő írta a következő sorokat Gróf Teleki Miniszterelnöknek 1940-ben:

A zsidókérdéssel kapcsolatban, egész életemben antiszemita voltam. Sosem álltam kapcsolatban zsidókkal, nem tartottam elfogadhatónak, hogy itt, Magyarországon minden egyes gyár, bank, tőke, üzlet, színház, újság, kereskedés, stb. a zsidók kezében van.

Mintegy 600.000 magyar zsidó vesztette életét a Holokauszt során, ami a magyar zsidóság közel kétharmadát jelentette.

A Bécsi Döntések értelmében Magyarország visszakapta az 1920-as Trianoni Békeszerződésben elvett Szlovák és Román területek egy részét.

1938-ban az Első Bécsi Döntés Csehszlovákiát arra kényszerítette, hogy átadja Dél-Szlovákiát és a Kárpátalja egy részét (ma a Nyugat-Ukrajna része) Magyarországnak. 1940-ben a Második Bécsi Döntés Romániát kényszerítette Erdély magyarlakta részének átadására Magyarország számára.

Az Holokauszt egyik első és legnagyobb tömeges mészárlása a Második Bécsi Döntés után történt meg 1941 augusztusában Kamjanec-Pogyilszkij város közelében. Körülbelül 24.000 zsidót végeztek ki, legtöbbjük magyar volt.

2010 óta a Fidesz-KDNP kormány csendben „rehabilitált” vitatott második világháborús személyeket, azáltal, hogy szobrokat emeltek tiszteletükre, írásaikat kötelező olvasmánnyá tették a magyar iskolákban, és utcákat, tereket neveznek el róluk.

A Horthy mellszobor leleplezése olyan időkben történik, amikor a növekszik a nemzetközi aggodalom a nacionalizmus és antiszemitizmus magyarországi térnyerése miatt.