[Gegesy Ferenc. Fotó: Budapest Beacon, Szegő Péter]

Tarlós Istvánt és Gegesy Ferencet maga Kis János próbálta meggyőzni 1994-ben az MSZP-vel történő koalíciókötés szükségszerűségéről. A meggyőzés nem sikerült, Óbuda-Csillaghegy-Rómaifürdő-Békásmegyer polgármestere kilépett az SZDSZ-ből, Ferencvárosé akkor még maradt a pártban. Az Együtt-tel és a Momentum Mozgalommal is szimpatizáló volt IX. kerületi polgármester azt mondja: politikai pályafutása véget ért.

Mint arról a Budapest Beacon korábban beszámolt, múlt kedden egy pódiumbeszélgetésbe átcsapott budapesti könyvbemutatón Gegesy Ferenc, a IX. kerület 1990 és 2010 közötti polgármestere a párt 2006 és 2008 közötti országgyűlési képviselője, a bemutatott kötet szerzője gazdagon felelt a „Hol szúrtuk el 1990 és 2010 között?” kérdésére. Interjúnk ezt követően készült az egykori szabaddemokrata politikussal.

Nincs ideje elolvasni? Hallgassa meg!

Budapest Beacon: 2010-ben és 2014-ben is indult a ferencvárosi polgármesterségért, és nem is szerepelt rosszul. 2014-ben egészen minimális különbséggel kapott ki, 2010-ben pedig valószínűleg nyert volna, ha az MSZP nem indítja az egyhetedet szerző Pál Tibort. 2019-ben is indul?

Gegesy Ferenc: Nem. 2014-ben sem jutott eszembe indulni. Két hónappal a választás előtt Juhász Péter, az Együtt mostani elnöke azzal keresett meg, hogyha valaki tud valamit tenni a helyzet javítása érdekében, akkor azt illik megtennie – legfeljebb nem sikerül. Gondoltam, esélyem úgysincs sok, megpróbáltam. Nem bántam meg: így nyugodtan tudok aludni. Amúgy húszéves polgármesterkedésem alatt is ezt tartottam a legfontosabbnak: volt, hogy csak napi négy órát aludtam – de azt nyugodtan.

BB: A Nemzeti Együttműködés Rendszere erodálódott az elmúlt két és fél évben, még fog erodálódni az elkövetkező két és fél évben annyit, hogy 2019-ben önnek jó esélyei lennének.

G. F.: Lejáratnám magam, ha 2010 és 2014 után harmadszor is indulnék. Ráadásul 2019-ben hatvankilenc éves leszek, addig csak találnak valaki mást.

BB: Egyébként ön tagja vagy tagja volt az Együttnek? Mert 2014-ben az Együtt és a Párbeszéd Magyarországért színeiben versenyzett.

G. F.: Amikor 2008-ban kiléptem az SZDSZ-ből, kérdezték tőlem, hogy be akarok-e lépni a Fideszbe. Azt válaszoltam, hogyha kilépek egy pártból, többet más pártba már nem lépek be. Úgyhogy nem, az Együttnek nem vagyok tagja. Szimpatizánsa vagyok.

BB: Mivel 2014-ben, két hónappal az önkormányzati választás előtt a Nemzeti Együttműködés Rendszere teljesen átírta az önkormányzati választási törvényt, nem kellett volna-e az önkormányzati választást bojkottálni a magukat demokratának tartó erőknek? Majtényi László, a Jobbik kivételével a parlamenti ellenzék köztársaságielnök-jelöltje szerint de.

G. F.: Ez lehetett volna egy stratégia, de mennyi volt ennek a realitása? Mást mondok. A közvélemény-kutatások szerint 2012 végén, közvetlenül az Együtt színrelépése után a Jobbik nélküli ellenzék együtt több szavazót tudott magáénak, mint a Fidesz. Ha ezt a helyzetet az Együtt jól kezelte volna, és nem állt volna le már a következő napokban az indulás formáiról egyeztetni – számomra döbbenetes volt Bajnai Gordon, akit egyébként én nagyon tisztelek miniszterelnöki teljesítményéért és magánemberi mivoltáért is – Mesterházy Attilával, akkor nagyot tudtak volna ütni, és akkor most sokkal előrébb tartanánk.

BB: Ön mégis az Együtt-PM színeiben indult, már Bajnai másfél évi szerencsétlenkedése után.

G. F.: Amikor 2014 nyarán Juhász Péter megkeresett engem, az Együtt szimpatikus volt, Juhász szintén. Ettől még előtte politikailag elszúrták a dolgot. Szakmailag szerintem most is ők képviselik a leghitelesebb és számomra leginkább követhető politikát.

BB: Mennyire szimpatizál a Momentum Mozgalommal? A Momo rendesen megosztja a liberális tábort.

G. F.: Abszolút szimpatizálok velük. Számos vitában álltam ki mellettük a Facebookon. Markáns véleményük van. Ezek egy része biztos, hogy helytálló, más része nem. A szándékuk viszont teljesen egyértelműen jó. Voltam két-három rendezvényükön, ahol lehetett tőlük kérdezni. A 2024-es budapesti olimpiai népszavazás ügyét abszolút profi módon vitték végig. Az, hogy esetleg egy-egy mondatukat kifejezetten rosszhiszeműen értelmezik, ez az értelmezőt minősíti negatívan, nem a Momentumot.

BB: Konkrét leszek. Ők az elmúlt huszonhét évet en bloc lehúzzák a klotyón. Az elmúlt huszonhét év első húsz évében ön is vastagon benne van.

G. F.: A Facebookon egy ilyen vitában is részt vettem. Valaki azt írta a Momentum elleni kifogásként, hogy engem is elküldenek a francba. Erre azt tudtam válaszolni, miszerint ennek a huszonhét évnek az utálása nem a politika iránt valamennyire érdeklődő, de nem vezető állásban lévő emberekre vonatkozik. De azt nem tudom mondani, hogy az én generációm ezalatt a huszonhét év alatt mindent jól csinált, vagy akár azt, hogy mindent megtett, ami elvárható lett volna tőle. Én is követtem el hibákat. Hatvanhét évesen miért venném zokon, ha nem a hatvanhét éves emberekkel akarnak nagyot alakítani?

BB: A pódiumbeszélgetés során élénken bírálta saját egykori pártját, az SZDSZ-t – többek közt az 1994-es koalíciókötésért. Hogyhogy nem lépett ki a pártból már akkor – vagy legkésőbb 1996-ban, amikor az SZDSZ bent maradt a kormányban?

G. F.: 1994-ben azt a kompromisszumot kötöttem magammal, hogy nem veszek részt az országos politikában, de a pártból nem lépek ki. Azt gondoltam, hogy nem tudok polgármester maradni, ha nem vagyok párttag. Tarlós István akkori III. kerületi polgármesterrel leültünk mindezt megbeszélni Kis Jánossal, az SZDSZ első elnökével, akit nagyon tisztelek. Ő a koalícióba történő belépés szükségszerűsége mellett érvelt, de egyikünket sem győzött meg. Tarlós ki is lépett az SZDSZ-ből. Én akkor még nem, csak elhatároztam, hogy az országos politikában a továbbiakban nem veszek részt.

BB: Véget ért a politikai pályafutása?

G. F.: Igen.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):