Stumpf István kapcsolata Orbán Viktor miniszterelnökkel még a ’80-as évek közepén kezdődött, amikor közös kollégiumi szobában laktak. Az a tény, hogy Stumpf korábban az MSZMP tagja volt, vagy az, hogy apja korábban magas rangú kormánytisztviselő volt, nem akadályozta meg Stumpfot abban, hogy a miniszterelnöki hivatalt vezesse az első Orbán-kormány idején. A Fidesz 2002-es veresége után Stumpf a Századvég – a Fidesz és a kormány által pénzelt – agytröszt elnöke lett, amely hajlamos volt a kormány számára kedvező tanulmányokat elkészíteni az adófizetők pénzén.

2010-ben a Fidesz többségű parlament kinevezte Stumpfot alkotmánybírónak. Az ellenzéki vezetők és a jogi szakértők egyként tiltakoztak Stumpf kinevezése ellen, mivel szerintük a háttere nem felelt meg a jogszabályban előírtaknak. Stumpf nem volt gyakorló jogász, nem tevékenykedett bíróként, és semmilyen tapasztalata nem volt az alkotmányjog területén. A kinevezés ellenzői felhívták a figyelmet arra a tényre, hogy Stumpf közeli kapcsolatban áll Orbánnal, a Fidesz vezetőjével, és hogy csak emiatt nevezték ki őt alkotmánybírának.

2014. május 16-án a hvg.hu hírújság közölt egy cikket arról, hogy Stumpf a Rózsadombon szerzett meg egy luxusvillát aprópénzért egy hónappal azelőtt, hogy kinevezték alkotmánybírónak, ami elsősorban az FHB Bank elnökének, Spéder Zoltánnak a nagylelkűségének volt köszönhető.

A barátok segítenek egymásnak

Stumpf nem az egyetlen fideszes politikus, aki Spéder nagylelkűségével szembesülhetett a diszkontáras luxuslakások és megvételükhöz kapott olcsó hitelek kapcsán. Márciusban Rogán Antalt, a Fidesz frakcióvezetőjét, az V. kerület polgármesterét, valamint helyettesét vádolták azzal, hogy hasonló módon vásárolt luxuslakást Spéder segítségével. Később kiderült, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, a Fidesz parlamenti képviselője ugyanebben az őrzött lakóparkban birtokol egy lakást. (Bár arról nincs információ, hogy Varga is Spédernek köszönheti-e ezt.)

Rogán, mint a Parlament Pénzügyi Bizottságának elnöke, és a Fidesz frakcióvezetője, fontos szerepet játszott az úgynevezett lex specialis törvény megalkotásában és elfogadtatásában, ami felülírta a meglévő törvényeket annak érdekében, hogy a Takarékbank irányítói érdekeltsége a részvényesektől a Spéder által irányított céghez kerüljenek.

A Takarékbank megerőszakolása

A kormány hatékonyan államosította a Takarékbankot tavaly azzal, hogy elfogadott egy olyan törvényt, amely arra kötelezte a Magyar Postát, hogy tőkeemelést hajtson végre a cégben, ezáltal felhígította a meglévő részvényesek részvényeit. Miután megszerezték az irányítói érdekeltséget a bankban, a kormány bejelentette, hogy szándékában áll eladni azt egy „nyílt, nemzetközi pályázat keretében”. Végül csak egyetlen cég, Spéder cége nyújtotta be a pályázati anyagot, melyet el is fogadtak. A Takarékbank többi részvényesét sikeresen akadályozták meg abban, hogy közösen nyújtsák be ajánlatukat azon részvények visszaszerzésére,  melyeket elvettek tőlük.

Az egész folyamatot átvállalták az FHB korábbi alkalmazottai, és ehhez hathatós kormányzati és parlamenti segítséget kaptak, többek között a lex specialis törvény elfogadásával, a magántulajdonra vonatkozó előírások felülírásával, a pénzügyi intézmények működésére vonatkozó törvények megváltoztatásával, stb.

Április végén a bíróság felfüggesztette a Takarékbank eladását Spéder cégének, az alkotmánybíróság elé került ügy lezárultáig. A bíró azt nyilatkozta, hogy „a bíróság alkotmányellenesnek találja a törvényt, mivel az sérti a magántulajdonhoz való jogot, a jogállamiságot, és az egyenlő gazdasági verseny feltételeit a hatalmi pozícióval történő visszaélés és annak jogtalan használata miatt”. A bíróság úgy határozott, hogy az eladás „megsértette a Takarékbank részvényeseinek  járó szerződéses jogokat”, valamint, hogy az állam cselekedete kimeríti a „gazdasági erőfölénnyel való visszaélést, ami abból fakad, hogy a  kormány jogalkotási kiváltságát arra használta, hogy egy harmadik felet kulcsfontosságú kedvező helyzetbe hozzon”.

Barátok, előnyök

Az egyelőre nem látható, hogy röviddel kinevezése előtt Spéder nagylelkűségének haszonélvezőjeként Stumpf távol marad-e az ügy megtárgyalásától.

Hivatkozás:

Baráti áron kapott céget Stumpf István az FHB elnökétől, hvg.hu, 2014. május 16.