| Gyurcsány Ferenc. Fotó: Index, Huszti István |
Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke múlt héten bejelentette: pártja aláírásgyűjtést indít azért, hogy ne szavazhassanak azok, akik soha nem éltek Magyarországon, vagyis, elvenné a határon túli magyarok szavazati jogát. Noha Gyurcsány tudja, hogy a 2018-as parlamenti választásig nincs lehetőség a választási-törvény módosítására, illetve annak is biztos tudatában kell lennie, hogy a határon túli szavazatok nem hoznak a DK konyhájára, mégis bedob egy, a már 2004-ben is a magyar társadalmat erősen megosztó témát. Reakciók után kutattunk a határon túl és Magyarországon.
„Ne Sydney-ből, Caracasból vagy Székelyudvarhelyről döntsék el, hogy milyen legyen a magyar egészségügyi vagy nyugdíjrendszer” – mondta Gyurcsány Ferenc, és múlt héten egy budapesti fórumon be is jelentette: aláírásgyűjtést kezdeményeznek az alábbi, a látszat ellenére nem népszavazásra szánt kérdésben:
- „Egyetért-e ön azzal, hogy ne szavazhassanak azok, akik soha nem éltek Magyarországon, és nem viselik a szavazatuk következményeit?”
A Demokratikus Koalíció elnöke egyebek mellett arra is felhívta a figyelmet, miszerint a Magyarországról a jobb megélhetés reményében főképp Nyugat-Európába kivándorlók például nem szavazhatnak levélben, míg a határon túli magyarok (HTM) igen, továbbá, hogy a Fidesz nem a nemzetet akarta egyesíteni, csupán rájött, hogy míg utóbbiak rájuk, addig az előbbiek valószínűleg inkább az ellenzékre szavaznak majd.
Úgy tűnik, a volt miniszterelnök az esélytelenek nyugalmával borzolja a kedélyeket, ugyanis ha a 2014-es választásokat nézzük, amikor először voksolhattak a határon túliak, akkor a DK nem sok szavazatra számíthat tőlük:
- Fidesz-KDNP (95,37 százalék, 59.846 szavazat)
- MSZP-Együtt-DK-PM-MLP (1,23 százalék, 775 szavazat)
Ez végül egyetlen plusz mandátumot jelentett a Fidesznek, ami éppen elég volt a kétharmados többséghez. Ma elméletben szám szerint ennél több voks jöhetne a HTM-től, hiszen a Nemzeti Választási Iroda adatai alapján egy most vasárnap esedékes választáson 299.472 magyarországi lakcímmel nem rendelkező állampolgár adhatná le a szavazatát, szemben 2014-gyel, amikor ez a szám még csak 193.793 volt. Bár föntebb azt írtuk: Gyurcsány az esélytelenek nyugalmával borzolja a kedélyeket, azért e növekedés őt is aggodalommal töltheti el, hiszen ha marad a korábbi arány, az 2018-ban két-három mandátumot is jelenthet majd a Fidesznek.
Ezzel a DK vezetője végleg bepozicionálta pártját a hardcore antiorbánisták és az MSZP teszetoszaságából kiábrándultak közé, nagyot szakítva a szétszórt baloldal tortájából, ugyanakkor neki (és a baloldalnak is) a bűnbakkeresésen túl – előbb utóbb – el kell kezdenie azon gondolkodni, miért tarol a Fidesz a HTM-ben. Mindemellett innentől azonban nehéz lesz a liberálisabb, illetve a szociálisan érzékenyebb baloldali kisebb-nagyobb pártoknak egy platformra helyezkedni – ha úgy tetszik, közös színpadra állni – a DK-val. Hacsak nem unikummal, mint 2014-ben.
A HTM reakciói pedig elég egyértelműek.
Erdély
Elsőként Erdélyből adtak hangot nemtetszésüknek. Meglepően szűkszavúan, a megszokott politikai panelekben, „sémaszerűen” jöttek a válaszok – mintha előre be lettek volna tárazva.
A kolozsvári székhelyű kronika.ro november elsején szólaltatta meg a határon túli politikusokat. A válaszok alapján a lap azt írta: „Egyöntetűen és határozottan elutasítják az erdélyi magyar pártok vezetői Gyurcsány Ferenc volt magyar miniszterelnök, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke kezdeményezését, amelynek értelmében elvennék a határon túli magyarok magyarországi választójogát.”
RMDSZ: ismét csak a határon túli magyarokat akarja felelőssé tenni az esetleges magyarországi problémákért
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke úgy fogalmazott: „Nem elfogadható, hogy valaki szándékosan akar törésvonalat kreálni az összmagyar társadalomban. Nem lehet kétféle állampolgárság, a magyar állampolgársághoz minden magyarnak jár a szavazati jog is. A jelek szerint Gyurcsány Ferenc nem érti a magyar emberek többségének érzelmi és gondolatvilágát”. Hozzátette: „Ezek után az ellenzék többi pártjának el kell döntenie, hogy közösséget vállal-e a DK-val”. A politikus elutasította azt az ellenérvet, miszerint aki nem Magyarországon adózik, az ne szavazhasson. „Ez butaság. Nem az a kérdés, hogy ki hol adózik és mit befolyásol, hanem az, hogy milyen buta, ócska módon próbálják most tematizálni ezt az ügyet. Ismét csak a határon túli magyarokat akarja felelőssé tenni az esetleges magyarországi problémákért” – magyarázta a politikus.
Az MPP burkoltan migránsozott egyet
A Magyar Polgári Párt „Gyurcsány újból testvérháborút kezdeményez” címmel az MTI-hez eljuttatott közleményét gyakorlatilag a teljes erdélyi média „copypaste”-tel hozta le, érdekes módon azonban véleményt sem a hírek, sem a közlemények rovatban nem tüntettek fel az MPP honlapján, ami amúgy tegyük hozzá: meglehetősen avítt, és cseppet sem naprakész. A párt szerdai állásfoglalásában arra hívta föl a volt miniszterelnök figyelmét, hogy a Kárpát-medencei magyarság a kulturálisan egységes magyar nemzet elválaszthatatlan része. Szerintük az a baloldal, amelynek a határon túli magyarság nem kellett állampolgárként, „kitárná az ország határait mindenki előtt, csupán a határon túlra kényszerített magyarok jogait csorbítaná. Az érintettség jogán mélyen elítéljük és sajnálatosnak tartjuk, hogy vannak olyan magyarnak tartott állampolgárok, akik pusztán pillanatnyi érdekből Magyarország és a magyar nemzet ellen cselekszenek” – tette hozzá a párt. Azt is világossá tették: nem feledik, kik fordultak a határon túli magyarok ellen a 2004-es népszavazáson, és élni fognak a szavazati jogukkal.
Érdekesség, hogy bár a közleményt nem írta alá politikus, a Pestisrácok Thamó Csaba képével illusztrálta cikkét, azzal a Thamóval, akit 2016-ban „leszállítottak az MPP vonatáról”. A kegyvesztett politikus jelenleg például a Magyartudat.com nevű lap szerzője.
Bíró Zsolt az MPP elnöke – aki az RMDSZ-szel kötött megállapodás nyomán a szövetség színeiben képviselői mandátumhoz jutott a tavaly decemberi romániai parlamenti választáson – azt mondta: „Ma, amikor szorosabbra szőjük a nemzet szövetét, nem csupán kulturálisan, hanem gazdaságilag is, és összefüggő Kárpát-medencei gazdasági hálózatot építünk, a külhoni magyarok szavazati joga igenis helyénvaló. Gyurcsány Ferencnek azt javasolnám, hogy utazzon végig Erdélyen Szatmárnémetitől Kommandóig, álljon szóba az emberekkel, nézze meg az első és második világháborús emlékműveket, és olvassa el, milyen nevek láthatók rajtuk”.
EMNP: „A határon túliaktól érkező szavazatok aránya olyan alacsony, hogy ez az érvelés egész egyszerűen nevetséges”
Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt vezetője szerint „nincs a régióban még egy olyan ország, amelyben az elmúlt 25 évben előfordulhatott volna olyan, hogy a miniszterelnök állami eszközökkel kampányoljon a saját nemzete ellen”. Annak kapcsán, miszerint a határon túliak szavazatainak eredménye őket közvetlenül nem érinti, míg voksuk az anyaországban élőkre hatással bír, megjegyezte: „Nem csupán a Kárpát-medencében élnek Magyarország határain kívül magyar állampolgárok. A határon túli magyarok, bárhol éljenek is, követik a magyarországi belpolitikai eseményeket, az adókra és egyéb, szociális ügyekre vonatkozó döntéseket ugyanakkor mindig is a magyar Országgyűlés fogadta el. A határon túliaktól érkező szavazatok aránya olyan alacsony, hogy ez az érvelés egész egyszerűen nevetséges” – szögezte le Szilágyi Zsolt.
Felvidék
A legolvasottabb szlovákiai magyar lap, a Paraméter – ahogyan az Új Szó is – csak az MTI közleményét vette át – azt viszont egy az egyben, nem kommentálva a hírt. Külön érdekesség, hogy, bár a Paraméternek van a magyar állam által finanszírozott sajtószolgálata, nem az MTI-s hír fotóját közölték, hanem egy közösségi oldalról vett képet tettek ki a volt miniszterelnökről. Ez egyébként megfigyelhető volt más határon túli oldalaknál is.
A szlovákiai politikusok (péntekig – a szerk.) nem szólaltak meg a DK elnök közleménye kapcsán.
Délvidék-Vajdaság
A délvidéki pártok vezetői páros lábbal szálltak bele Gyurcsányba – a legerősebb reakciókat kétségkívül ők szolgáltatták.
A VMDP elnöke szerint Gyurcsány „gátlástalan, cinikus kártevő”
Az igencsak alulfinanszírozott honlapú Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnöke, Csorba Béla „véresszájú” közleményt juttatott el a Vajdaság Ma nevű, Magyarországról is finanszírozott laphoz „Gyurcsány csupán gátlástalan, cinikus kártevő” címmel. A kiadott közleményt bármelyik Fidesz-irodában megirigyelnék. „Ha eddig a szavazati joggal rendelkező vajdasági magyaroknak netán kétségeik lettek volna, hogy kit támogassanak a 2018-as választásokon, akkor e kétségek Gyurcsány gátlástalan fellépésével végérvényesen szertefoszlottak. Azt a politikát kell támogatnunk, amely a nemzetegyesítés terén eddig a legtöbbet tette az érdekünkben, mindenekelőtt azzal, hogy biztosította közösségünk számára a kettős állampolgárságot: igen, Orbán Viktorról és a Fidesz-KDNP irányvonaláról van szó” – hangsúlyozta Csorba.
VMSZ: „Kutyából nem lesz szalonna”
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke sem fukarkodott a jelzőkkel: „Kutyából nem lesz szalonna” – állapította meg a politikus a szabadkai Pannon RTV-nek nyilatkozva, amely nem mellékesen a magyar (úgynevezett – a szerk.) köztévé regionális stúdiója. A VMSZ elnöke emlékeztetett arra, miszerint Gyurcsány számára a határon túli magyarok már 2004-ben is szerbek, románok, ukránok és szlovákok voltak, és ez a mai napig így van. Pásztor ezt a maga és a vajdasági magyar közösség nevében is kikérte magának. A politikus szerint sértő az a megállapítás is, miszerint „a Fidesz magyarsága semmi más, mint a párt hatalmi törekvései szolgálatába állított eszköz”.
Hasonlóan az Erdélyi Krónikához a vajdasági Magyar Szó is írt egy összesítést a HTM-pártok képviselőinek „felháborodásáról”, de magyarországi szervezetek és politikusok nyilatkozatait is belevették a cikkbe – nagyjából úgy, ahogyan azt a magyarországi „lakájmédiában” szokták.
Kárpátalja
Kárpátalján nem kavart különösebben nagy port Gyurcsány bejelentése.
Az UMDSZ elnöke szerint Gyurcsánynál beakadt a lemez
A karpatalja.ma is egy az egyben lehozta az MTI-hírt, nem véve a fáradtságot, hogy politikus honfitársuk véleményét közölje, akit végül az M1 szólaltatott meg – ezt később a lap is lehozta. Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke Gyurcsányra utalva azt mondta: „Valószínűleg a lemeztűje akadhatott be, hiszen 2004. december 5-én is hasonló témákkal próbálták a hangulatot kelteni a határon túli magyarok ellen.” A karpatinfo.net egy sort sem szentelt a volt miniszterelnök közleményének.
Magyarország
A hazai reakciók sem nyugtatják majd meg a DK elnökét.
A Habony-művek „fröcsögésén” és a már szinte mindennel kapcsolatban elővett migránsozáson túl kevés említésre méltó reakció érkezett a magyar sajtóból. Az egyik ilyen – mármint említésre méltó – reakció volt például a Mérce elemzése, melyben a lap a javaslat kártékony mivoltára igyekezett felhívni a figyelmet, illetve érdemes egy pillantást vetni Lukács Csaba erdélyi publicista cikkére is, amelyben a szerző egyenesen azt állítja, hogy „Gyurcsány Ferenc, a Fidesz kampányarca”. A legobjektívebb véleményt talán Tamás Gáspár Miklós fogalmazta meg – sorait a Hvg.hu közölte. „Pusztán azért elutasítani őket, mert köztudomású, hogy jelenleg ezek a honfitársaink az egyik magyarországi párthoz vonzódnak, önzés és kicsinyesség” – írta a filozófus.
A magyarországi pártok közül – kivéve a Fideszt – csak a Momentum reagált, amely nemhogy csorbítaná, hanem ellenkezőleg, szélesítené a határon túli magyarok jogait: külön választókörzeteket hoznának létre számukra, így a listás szavazat mellett egyéni szavazathoz juttatnák a határon túli magyarokat.
Összességében elmondható, hogy a HTM-média és politika az előzetes várakozásoknak megfelelően viszonyult Gyurcsány Ferenc közleményéhez.